„Nem az a kérdés, hogy István vagy Koppány, mert a közönség már eldöntötte, hogy István és Koppány.
Ez a kétpólusosság olyan egyedülálló energiaforrás, amire valóban büszkék lehetnénk, és itt az ideje, hogy ezt megértessük magunkkal
– ezt Novák Péter, az előadás rendezője mondta a produkció sajtótájékoztatóján.
Minden idők legsikeresebb hazai rockoperáját Szörényi Levente és Bródy János írta, és 1983-ban a Királydombon mutatták be. A mostani rendezésben István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes, Tordát Köteles Leander, Asztrikot Orosz Ákos, Vecelint Kardos-Horváth János, Laborcot Borbély Richárd, a főurakat Pallag Márton, Krisztik Csaba és Andrássy Máté, a Sámánt pedig a szerzők engedélyével nő alakítja, Sena Dagadu személyében.
Rosta Mária producer az eseményen elmondta, megpróbálják az elmúlt negyven év egyik legérdekesebb, és mindenképpen legnagyobb előadását megcsinálni. „A kétezer négyzetméteres Arénában ezer négyzetméternyi színpadon fogjuk játszani” – fűzte hozzá. A produkcióban közreműködik a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy százhúsz fős tánckar és egy hatfős rockzenekar.
Novák Péter a 40 éves István, a király rockopera előadásának szereposztását bemutató sajtóeseményen (Fotó/Forrás: Soós Lajos / MTI)
Novák Péter arról is beszélt, hogy az István, a király
a magyar zenés színjátszás egyik legnagyobb hatású darabja, nemzeti kollektív tudatunk része, amelyre eszmerendszerektől függetlenül mindenki kíváncsi.
„Az előadás főszereplőjének a közönséget szánjuk, közös éneklés lesz, miközben három helyszínen, az István-, a Koppány-színpadon, valamint középen egy szakrális térben zajlanak az események. A százhúsz néptáncos közreműködése tisztelgés az 1983-as bemutató, az egykori legendás Táncháztalálkozók, egyben édesapám, Novák Ferenc előtt” – fejtette ki a rendező.
Az István, a király zeneszerzője, Szörényi Levente elmondta, negyven évvel ezelőtt, a rockopera bemutatóján nem gondoltak arra, milyen sikertörténet lesz a darab: „Amikor 1983 nyarán a törökbálinti stúdióban a hangfelvételt kevertük, kicsit el voltam szontyolodva. Úgy éreztem, lehet, hogy nem olyan jó, amit csináltunk, de úgy látszik, tévedtem”.
Bródy János szövegíró felidézte, hogy a királydombi előadás után sokan vélekedtek úgy, hogy egy fantasztikus darab született.
Egy kicsit rezignáltan akkor azt mondtam, ha harminc év múlva még emlékeznek rá, akkor elhiszem, hogy jól dolgoztunk. Nos, már negyven év is eltelt
– fogalmazott. „A darab megmutatja, hogy mindannyiunkban van István és Koppány is, ami hihetetlen erőforrása a magyar kultúrának, és a végén mindenki érzi, hogy így vagyunk együtt magyarok” – mondta Bródy János.
Az előadás ruháit Horányi Juli tervezte, a díszlettervező Tóth Kázmér, a zenei vezető Károly Kati és Brucker Péter, a dramaturg Bányai Gábor.
Fejléckép: Novák Péter (forrás: Szigligeti Színház Nagyvárad)
hírlevél
