Zenés színház

Novák Péter rendezésében mutatják be a West Side Story-t

2015.09.01. 17:23
Ajánlom
Az évad első premierjeként világhírű musicalt visz színpadra az Erkel Színház. Novák Péter rendezésében, Miklósa Erikával és Boncsér Gergellyel a főszerepben, monumentális díszletekkel mutatják be Leonard Bernstein West Side Story című nagysikerű produkcióját 11-én.

Leonard Bernstein mára már klasszikusnak számító kompozíciója és Novák Péter új, az operai hangokat a táncszínház elemeivel ötvöző rendezése erős felütése lesz a Shakespeare-évadnak.

Bernstein pályafutása alatt éveken át volt a New York-i Filharmonikusok zenei vezetője, és dirigálta a világ számos nívós zenekarát, mindeközben olyan irodalmi alapanyagokból írt musicalt illetve operettet, mint a Candide vagy a Pán Péter, de kompozíciói között a színházi vagy balettzenén túl nagyzenekari és kórusműveket éppúgy találhatunk, mint misét, zongoradarabokat. A West Side Story népszerűségét és szakmai sikerét azonban egyik alkotásával sem sikerült megközelítenie. Alkotótársai – a szövegkönyvet jegyző Arthur Laurents, a dalszövegeket író, New York színházi negyedében ezzel debütáló Stephen Sondheim, valamint Jerome Robbins koreográfus-rendező – a klasszikus zene, drámairodalom és klasszikus tánc felől érkeztek a zenés színház világába. Nagy, közös álmuk volt egy tökéletes musical, amelyben a három művészi kifejezési forma, a zene, a tánc és a szöveg olyan csodálatos egységet alkot, amire addig még nem volt példa a Broadway színpadán.

Az 1957. szeptember 26-i premiert 734 előadásos széria követte, majd turnék, további amerikai és európai bemutatók, és a musical műfaj és a film történetében is ikonikus alkotássá vált 1961-es filmváltozat. Magyarországra, pontosabban Szegedre 1965-ben jutott el a West Side Story, egy nemzetközi társulat jóvoltából. 1969 szeptemberében mutatták be a produkciót a Fővárosi Operettszínházban (rendező: Vámos László, koreográfus: Bogár Richárd), ettől kezdve szerte az országban és határon túli magyar színházakban több mint húsz produkcióját listázza a Színházi adattár. A mostani előadás rendezője, Novák kiemelte: „... a Magyar Állami Operaház presztízse, bemutatói más megítélés alá esnek, de ilyen értelemben is hibátlan választás Bernstein műremeke, hiszen a szerző páratlanul ötvözte a hagyományokat a korszellemmel, mondhatni slágeres, populáris és klasszikus egyszerre...”

Az alkotó számára korántsem idegen a darab. Koreografálta, sőt, játszotta is Bernardo szerepét. „Az általam képviselt újdonság, hogy egyszerre valósulhat meg a szerzői szándék – operai hangok keltik életre a főszerepeket –, ugyanakkor a cselekmény szociológiai háttere is – miszerint a „sztori” tinédzserekkel történik – maradéktalanul érvényre jut. A Magyar Nemzeti Balett szólistái táncos alteregói a megénekelt figuráknak, a bandák archetípusait az énekkar rátermett énekesei, és a Magyar Táncművészeti Egyetem végzős hallgatói alakítják.”

Izgalmas, de nem könnyű több dimenzióban létezni – mondja erről a Mariát alakító Miklósa Erika. „Van, hogy a balett-táncosok táncolnak, és mi csak a hangunkkal vagyunk jelen. Aztán jön az átmenet, majd kilépünk, és már nemcsak hangok vagyunk, hanem hús-vér figurák.” Az énekesnő többször találkozott már a szereppel, mégis fontosak számára Novák Péter meglátásai. „Egyénre szabott instrukciókat kapunk tőle. Napról napra alakítja, a személyiségünkre igazítja a karaktereket, hogy passzoljon hozzánk.” Mikósa Erika partnere Boncsér Gergely lesz, a másik szereposztásban pedig Mariaként és Tonyként először lép színpadra együtt a Nánási Helga-László Boldizsár házaspár, először alakítva szerelmeseket az Erkel Színház színpadán.

Csoportkép az alkotókról

Csoportkép az alkotókról (Fotó/Forrás: Nagy Attila)

"A darab a szerelmi mondanivaló mellett rendkívül érzékletesen beszél arról, milyen egyszerű elsütni egy pisztolyt, ám a következményei súlyosak: meghal egy ember. A másik fontos gondolat, aminek mentén halad a cselekmény, hogy nem számít, milyen a bőrünk színe, honnan jöttünk, milyen vallásúak vagyunk, csak az, hogy hogyan viselkedünk” – emelte ki Miklósa Erika.

Mindehhez monumentális díszletet tervezett Horgas Péter, az egyedi rendezői koncepciót követve. Szándékaik szerint a hatalmas rácsszerkezet teret és lehetőséget nyújt az énekeseknek, a színészeknek és a táncosoknak, a drámai jelenteknek és a dinamikus mozgásvilágnak. „A fájdalmasan rideg, szomorú tér kiemeli, érthetővé és átélhetővé teszi a szerelem utáni sóvárgást, az idegenség és a félelem érzetét” – nyilatkozta a díszlettervező.

Novák szerint a dráma, annak jelenidejűsége nem kérdés. Ennek megfelelően naprakész a díszlet mellett a jelmez és a mozgásinvenció is, hiszen a West Side Storyban felvetett probléma – az, hogy a kulturális különbségek félelmet, a félelmek pedig gyűlöletet szülnek – ma is élő.

„Az előadás pedagógiai szándékkal is készül: szembesítése egy érzékeny, befolyásolható, gyakran veszélyeztetett korosztálynak a drámával, akik jellemzően már a vizuális információkat részesítik előnyben. A megváltozott befogadói szokásokhoz igazított szövegarány a lenyűgöző zenedramaturgiai eszközöket erősíti, fenntartja a végkifejlet katarzisának, a morális tanulság elmélyülésének lehetőségét, még a színes médiatartalmakon nevelkedett tinédzser közönség körében is.” – emelte ki koncepciójában Novák Péter.

A szeptember 11-i bemutatót követően öt előadás várja a nagyközönséget az Erkelben. Az októberi széria az OperaKaland ifjúsági program keretében valósul meg, az előadás dirigensei: Silló István és Dénes István.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Jazz/World

Zenészlegendák ünneplik a 75 éves Joni Mitchellt

Március 23-án egyetlen alkalommal az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatjuk a legendás énekes-dalszerző hetvenötödik születésnapjára rendezett Los Angeles-i koncert felvételét, Joni 75 – Sztárok köszöntik Joni Mitchellt címmel.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!
Zenés színház magazin

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Zenés színház opera

Edita Gruberová visszavonul

Utolsó operaelőadására készül a neves szlovák szopránénekesnő, aki a közelmúltban az Erkel Színházban is fellépett.
Zenés színház hír

101 éves korában elhunyt Bán Elemér operaénekes

A művészt a debreceni Csokonai Színház – melynek örökös tagja volt – saját halottjának tekinti.