Zenés színház

„Nyitottnak kell lennünk az újra” – interjú Dancs Annamarival

2022.02.21. 16:40
Ajánlom
Dancs Annamari február elején még Carla Albanese-ként hódította meg Guido Contini szívét a Nine-ban, hamarosan azonban új szerepben látható a Budapesti Operettszínház színpadán: Emma Carew-t alakítja a Jekyll és Hyde-ban. Az előadások zenei világáról, a két eltérő karakterről és a musicaljátszás lehetséges új irányáról is beszélgettünk.

A Nine zenéje sok tekintetben a könnyűzene stílusjegyeit tükrözi, te pedig éppen ebből az irányból érkeztél a zenés színház világába.

A könnyűzene csak 1996-ban érkezett az életembe, addig népzenével foglalkoztam, ami gyerekkorom óta elkísér. 1990 és 1994 között a Székely Mikó Kollégium népi együttesével énekeltem, bejártuk szinte az egész Kárpát-medencét. Aztán jött a könnyűzene, ami most is vissza-visszaköszön, hiszen a fellépéseim alkalmával gyakran énekelek a régi dalaimból. De a Nine-ban is sokféle stílus ötvöződik, az egyházi zenétől kezdve a klasszikuson és a jazzen át a sanzonig minden megjelenik, ez zeneileg is izgalmassá teszi az előadást. Carla szólószámában például kifejezetten kreatívnak kellett lennünk, a swinges hangzás mellett bőven van mozgásfeladat is, amelyet maga Balázs Zoltán rendező koreografált meg.

DSC_1752-163414.jpg

Szomor György és Dancs Annamari a Nine-ban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Nagyobb hangsúlyt fektettetek az elemző munkára?

Zoli egy kemény, a megszokottól eltérő próbarendszert alakított ki, ami izgalmas és egyben nagyon tanulságos is volt, mert a próbák során újratanulhattuk azokat az apróságokat, amiket a rutin az évek során kikoptatott belőlünk. Sokszor vissza kellett nyúlnunk az alapokhoz, és elemenként összerakni a jeleneteket.

Ismét felfedeztük, hogy minden szótagnak, kimondott szónak megvan a maga jelentése, súlya, célja, és egy olyan összetett előadásban, mint a Nine, fontos a jó értelmezés, különben a néző elveszik ebben az eklektikus világban.

Te mennyire érzed magadénak ezt a világot?

Úgy, ahogy a néző– ha többször megnézi az előadást – minden alkalommal talál benne új dolgokat, mi is folyamatosan felfedezünk új színeket. Hiába játsszuk már több mint fél éve, mindig felbukkannak olyan finomságok, részletek, amik nekünk is újdonságként hatnak, és segítik a darab pörgését. Ez az előadás eltér azoktól, amikhez az Operettszínház közönsége az elmúlt években hozzászokott, ez egy más típusú, hangulatú és látványvilágú musical. Ugyanakkor a Nine tökéletes példája annak, hogy egy újfajta musicaljátszás is lehet működőképes, sőt korszakalkotó.

Balázs Zoltán rendezése irányt mutathat egy újfajta musicaljátszás felé?

Akár ez is lehet egy irány. Ahogy minden, úgy a színházi világ, a színjátszás is változik, és ezekre a változásokra reagálni kell, illetve megadni az esélyt önmagunknak és a nézőknek is, hogy egy másfajta „utazáson” vegyünk részt. Nyitottnak kell lennünk az újra, és meglátni, ha egy jó alapanyagból zseniális alkotás születik.

DSC_1439-163413.jpg

Szomor György és Dancs Annamari a Nine-ban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Említetted, hogy nemcsak az elkészült előadás különleges, hanem a próbák is rendhagyó módon zajlottak. A Nine-éhoz hasonló kötöttebb, elemzősebb alkotási folyamat áll hozzád közelebb, vagy a „szabadabb” munkák, ahol a te gondolataid is nagyobb teret kapnak?

A legideálisabb, ha megtaláljuk a középutat. Színészként az a dolgunk, hogy szolgáljuk a közönséget, ehhez egy kötöttebb próbarend nagy segítség. De szeretem, ha a saját gondolataimat is bele tudom vinni. Ugyanakkor az nem feltétlenül jó, ha a rendező mindent rábíz a színészre, és az utolsó pillanatban próbál korrigálni.

Számomra fontos a biztonság, az, ha van egy olyan rendezőm, aki kívülről látja a darabot, a karakteremet.

Zoli ilyen, még a főpróba előtt is átvette velem Carla összes stációját, azokat a fontos részleteket, a darab esszenciáját jelentik.

A Nine-ban Guido Contini szeretőjét, Carla Albanese-t alakítod, ami egyszerre hálás és hálátlan feladat.

Külső szemmel nyilván hálátlan szerep szeretőnek lenni, akár a valóságban történik, akár a színpadon. Elsőre a nézőben sem vált ki szimpátiát. Ráadásul Carla olyan céltudatossággal és vehemenciával létezik Guido világában, ami nem segíti a pozitív megítélését. Talán csak akkor változik a helyzet, amikor a lány rájön, hogy a férfinak ő csak egy újabb kaland, és nekik nincs közös jövőjük. Elhagyott nőként meg tudja érinteni a nézőt, és szerethetővé válik minden kedvességével, bájával és csáberejével együtt.

DSC_1752-163414.jpg

Szomor György és Dancs Annamari a Nine-ban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Carlának ráadásul csak felvillanásai vannak, hogy megmutassa, ki is ő.

A nehézséget inkább az jelenti, hogy Carla megjelenéseinek, mondatainak nagyon konkrétnak és pontosnak kell lenniük, mert tényleg csak pillanatok vannak felrajzolni a lány életét: férje van, Luigi, aki végre aláírta a válási papírokat – ezt egy felvonáson keresztül próbálja közölni szeretőjével –, közben kiderül, hogy roppant céltudatos, és minden vágya, hogy Signora Contini lehessen. Carla egy újabb eszköz a Guido kelléktárában, csupán szórakozást jelent a férfi számára, Nem véletlen, hogy a fináléban – amikor visszatérnek a férfi életének legfontosabb alakjai – csak a feleség és a gyerek Guido arcát nem fedi piros szemüveg, ami számomra a kisatírozást, az arcok, emberek törlését jelenti.

A történet több síkon játszódik, néhol pedig a jelenetek teljesen elemelkednek a valóságtól. Carla alakja és a nőkkel – például Luisával való – találkozása mennyire valóságos?

A feleség és Carla nagyrészt csak Guido képzeletében találkoznak, az egyetlen valódi beszélgetésük akkor történik meg, amikor a szerető megérkezik a válási papírokkal. Luisa egy okos nő, aki tud a férje minden lépéséről, de elviseli a félrelépéseit.

Guido nagy szélhámos, és a környezetében lévő összes nőt felhasználja arra, hogy „túléljen”.

A nők pedig a férfit szolgálják, minden álmát, vágyát és akár buja kívánságát teljesítik – addig, amíg elegük nem lesz férfi a szélhámoskodásaiból.

Mennyire tudtad belevinni Carla karakterébe a saját személyiséged?

Zoli már az első megbeszélésre konkrét elképzeléssel érkezett, pontosan tudta, hogy mit szeretne látni a színpadon, az egyes karakterek hol és hogyan mozognak majd a térben. Természetesen meghallgatta az ötleteinket, és ahol lehetett, beépítettük őket, de szerencsére ő egy olyan rendező, akire rábízhattuk magunkat. A vehemenciám teljes mértékben benne van a Carlámban.

DSC_1710-163413.jpg

Nádasi Veronika és Dancs Annamari a Nine-ban (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A következő bemutatód a Jekyll és Hyde lesz, ahol Emma figuráján keresztül egy egészen új oldaladat mutathatod meg.

Emma Carew teljesen más karakter, mint Carla, egy visszafogott angol úrihölgy, Dr. Jekyll menyasszonya. Ez a visszafogottság kihívást is jelent számomra, mert a személyiségemből adódó pörgést, lendületet és temperamentumot kicsit vissza kell fojtanom. Ugyanakkor nagyon kellemesen érzem magam a szerepben. Úgy kell megmutatnom őt a maga eleganciájával, hogy Emma meghatározó személy legyen a másik nő, Lucy mellett. Ebben nagyon sokat segítenek a partnerek is, valamint az előadás zenéje, ami, úgy gondolom, a musicalirodalom egyik legszebb gyöngyszeme. Utóbbi azért különösen fontos, mert

egy szerep megformálásánál engem mindig a zene visz előre, a zenére építkezem.

A Jekyll és Hyde-ban pedig a zenei motívumok tökéletesen alátámasztják a cselekményt, egyszerre érzelmes, de megvan benne az a folyamatos feszültség is, ami a történet izgalmát adja.

Emma szólóiban tükröződik a karaktert meghatározó lágyság?

Az egész darabot áthatják a túlfűtött romantikával fűszerezett melódiák, Emma dalai emellett kaptak egy popos, szerelmes beütést is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy figyeljek az arányokra, és úgy mutassam meg a lány szerelmes oldalát, hogy az ne legyen szirupos. Hiszen ő egy okos, felvilágosult nő, aki a darab végére érett felnőtté válik, ráadásul az ő megszólalásával zárul a darab.

ART_6706-163354.jpg

Dancs Annamari a Jekyll és Hyde olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

A Jekyll és Hyde a 19. században játszódik. Vincze Balázs rendezése mennyire emeli át a történetet a mába?

Mind a látványvilág, mind a jelmezek a történet idejét idézik, tehát a viktoriánus korszak stílusa tükröződik benne.

Emma pedig egy modern nő, aki gondolkodásában meghaladja a saját korát, érdekli a tudomány, a világ dolgai. Így tud Jekyll támasza lenni a kutatásaiban, és társa a bajban is.

Mi vonzza Emmát Jekyllben?

Jekyll egy elismert, haladó szellemű tudós, aki, bár nézeteit tekintve szemben áll a konzervatív angol társadalommal, mégis jó partinak tűnik a lány számára, és a férfi be is avatja őt a kutatásokba. Emma persze tudja, hogy hol a helye a világban, és hogy elsődleges feladata támogatni a párját. Ezt meg is teszi, még akkor is, ha adott esetben az imádott édesapjával kell szembehelyezkednie.

IMG_2529_1-163510.jpg

Homonnay Zsolt és Dancs Annamari a Jekyll és Hyde-hoz készült videoklipben (Fotó/Forrás: Weidinger Amelie / Budapesti Operettszínház)

Az elismert tudós valóban jó partinak tűnik, de mi tartja a Jekyll mellett, amikor a férfi már nem tud uralkodni a gonosz énjén, Hyde-on?

A szerelem és a hite. Emma az utolsó pillanatig kitart szerelme mellett, még akkor is, amikor a férfi életük legszebb napját tönkreteszi. Az értelem és érzelem csodásan keveredik ebben a lányban, és ez adja a szerep igazi szépségét. Bízom benne, hogy minden Emmával kapcsolatos érzésem és gondolatom szerethető, maradandó karakterré fogja őt tenni.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Dancs Annamari a Nine-ban (forrás: Budapesti Operettszínház)

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.
Zenés színház lapszemle

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Zenés színház kritika

Nyomokban Kovalikot tartalmaz – Széljegyzetek a Mefistofeléhez

Több mint tíz éve, 2010 őszén mutatta be a Magyar Állami Operaház Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezésében. A produkció a márciusi újranyitást követően, jelentősen megváltozott szereposztással újra műsorra került.
Zenés színház gyász

Elhunyt Teresa Berganza

A világhírű spanyol énekesnőt, számos mezzoszoprán szerep feledhetetlen alakítóját nyolcvankilenc éves korában érte a halál. A hírt a művész közösségi oldalán is közzétették.
Zenés színház hír

Londonban és Helsinkiben is bemutatják a Madách Színház két film-szín-játékát

Az Ady Endre és Karinthy Frigyes szerelmi életét feldolgozó alkotásokat a külföldi magyar kulturális intézetek támogatásával láthatják a nézők.