dr. Béres Attila és dr. Kovács Zsófia (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Opera Magazin)

A hugenották Meyerbeertől, az Olasz nő Algírban Rossinitől vagy Offenbach A rajnai sellők című darabja – csak néhány az Opera előző évadának bemutatói közül. A gazdag repertoár évről évre gondos tervezés során alakul ki, a Főigazgatóságtól érkező jó ötletek a legelső mozzanatot jelentik. Ezután következik az a komoly kutatómunka, amely során először feltérképezik, kikhez tartoznak a szerzői jogok, kik az esetleges szerzői jogi örökösök, majd felveszik az érintettekkel a kapcsolatot, hogy megegyezzenek a színpadra állítás részleteiről.

A műveletet az Opera jogi osztálya végzi, ahol tapasztalt jogászok sora foglalkozik a hagyományos ügyvédi irodákban felmerülő problémákhoz képest szokatlanabbnál szokatlanabb ügyekkel. A csapatot jelenleg dr. Béres Attila vezető jogtanácsos fogja össze, aki 2013 ősze óta dolgozik az osztályon – ahogy ő mondja, ez már a hatodik szezonja. „Nagyon hamar átvettem azt a gyakorlatot, hogy évadokban számoljak, csak a legelején okozott némi nehézséget az, hogy a pénzügyi gondolkodás továbbra is az adóévet, vagyis a naptári évet veszi alapul.

Attilát elődje, dr. Kovács Zsófia választotta ki a munkára, aki jelenleg szülési szabadságát tölti második gyermeke mellett, ám gondolatai gyakran térnek vissza szeretett munkahelyéhez, hiszen az opera és a balett műfaja az elmúlt tíz év során, mióta az Operában dolgozik, szerves részévé vált a mindennapjainak. „A zene mindig is meghatározó volt az életemben, gyakran szólt otthon valamilyen muzsika, de amióta ebben az intézményben dolgozom, megnőtt a komolyzene iránti érdeklődésem, és sok olyan szépséggel találkoztam, amit különben nem ismertem volna meg.” Noha a két kisgyerek még túl fiatal hozzá, hogy beavató foglalkozásokon vegyen részt, Zsófi szeretné, ha később ők is megismerkednének ezzel a varázslatos világgal. „Terveim között szerepel, hogy elviszem őket az Operába meseelőadásokra, aztán majd ők eldöntik, mennyire érdekli őket mindez. Itthon is sokszor szól komolyzene, és úgy veszem észre, hogy örömmel hallgatják.”

A jogi osztály létszáma a feladatok gyarapodásával párhuzamosan növekedett az elmúlt években, jelenleg Zsófival együtt nyolcan látják el a Ház jogi természetű teendőit, beleértve a szerzői jogi kérdések kezelését, a peres képviselet ellátását, az okiratszerkesztést, a jogi állásfoglalások és belső szabályzatok elkészítésében való közreműködést, valamint a jogi tájékoztatást. „Tendenciózusan növekszik az elfoglaltság, még nyáron is sok a feladat, hiszen a turnék miatt folyamatos a készültség. Az olyan váratlan helyzeteket is azonnal meg kell tudnunk oldani, mint egy elmaradó előadás jogi rendezése, ez ugyanis egy dominót indít el. Míg a közalkalmazott művészek – a zenekar tagjai, az énekkar, a tánckar – egyszerűen nem jönnek be aznap dolgozni, addig a szerződéses művészek – magánénekesek, külsős táncosok – esetében elő kell vennünk a szerződésüket, és meg kell néznünk, milyen feltételekkel állapodtunk meg velük” – taglalja dr. Béres Attila.

„A tapasztalat azt mutatja, hogy sosem lehet elég korán elkezdeni a jogosítást” – jegyzi meg a vezető jogtanácsos. „Minden alkotói mű meghatározott ideig szerzői jogvédelem alatt áll, legyen szó a jelmezről, a díszletről, a koreográfiáról vagy magáról a rendezésről. Ráadásul nehezíti a dolgot, hogy legtöbbször zenedrámai műveket mutatunk be, amelyek esetén nincs közös jogkezelés, így aztán egy új darab színpadra állítása előtt egyesével kell megkeresnünk minden jogtulajdonost, hogy engedélyt kérjünk.”

Az Operaház jogi csapata (és hozzátartozóik) (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Opera Magazin)

Nagy előrelépés volt, amikor csatlakozott a csapathoz Lisznai Tamás szerzői jogi ügyintéző, aki segíti a felhasználási jogok megszerzésének folyamatát és permanens kapcsolatban áll az alkotókkal. Azonban még így is előfordul, hogy nem találják a jogutódot, mert nem képviseli ügynökség, vagy nem tudni, hol tartózkodik. „Amikor fel kell kutatni valakit, az Operaház Emléktárával szoktunk együttműködni. Ilyenkor előkerülhetnek nem publikus rokoni szálak is, úgyhogy ez egy nagyon érdekes folyamat, igazi nyomozó munka” – teszi hozzá Attila.

Az esetek túlnyomó többségében szerencsére sikerül megállapodnia a feleknek, ám vannak olyan helyzetek, amikor komolyabb jogászi dörzsöltségre van szükség. A tavalyi évad egyik leginkább várt bemutatója, a Porgy és Bess® kapcsán egészen különös jogi helyzet alakult ki. A tárgyalásokat dr. Béres Attila folytatta le a jogtulajdonosokkal, akik eleinte ragaszkodtak a darab szövegírója, Ira Gershwin végakaratában foglalt all-black cast-hoz, vagyis ahhoz, hogy csak született fekete énekesek adhatják elő az operát. Ám aztán történt valami váratlan. „Miután kimerítettünk minden opciót, és úgy tűnt, semmilyen engedményt nem adnak, ezért végül annyit kértünk tőlük, hogy küldjenek el egy szerződéstervezetet, hogy láthassuk, melyek lennének a konkrét előadási feltételek. Elküldték a tervezetet, és legnagyobb meglepetésünkre ebben nem szerepelt az all-black cast kitétel. A szerződést aláírtuk, a produkció megszületett, és noha az örökösök nem értettek egyet azzal, hogy fehér bőrű énekesek játszották darabot, azaz a megvalósítás módjával, egyben utasították az Operát, hogy ezt minden nyomtatott anyagukon tüntessék fel –

Nem csoda, hogy egy hosszú és bonyolult tárgyalási procedúrát követően a jogász is jóleső büszkeséggel dől hátra a nézőtéren, hiszen munkájával ő is hozzájárult a színpadon megszülető csoda létrejöttéhez. „Van bennem némi elégedettség, hogy még ha csak egy kicsit is, de volt benne részem” – mondja Attila, aki szerint elengedhetetlen, hogy a Ház dolgozói szeressék a műfajt, különben nem tudnak azonosulni a munkával. Ezt a nézetét dr. Kovács Zsófi is osztja. „Nagyon sok kiválasztási folyamatot vittem végig az évek során, találkoztam olyanokkal, akik ügyvédi irodából vagy közigazgatásból érkeztek, itt azonban teljesen más dolgozni, mivel rettenetesen specifikus az alaptevékenység. A személyiség a döntő, az, hogy kinek milyen a teherbírása. Nemcsak a színpadon vagy a kulisszák mögött pörgős az élet, ez kihat az adminisztrációra is. Nagyon fontos, hogy a jogász átérezze az intézmény működési mechanizmusát, hiszen ezáltal tudja jól elvégezni a feladatát.”

Fejléckép: Az Operaház egyik páholya (fotó: Dancs Enikő Bianka / Lechner Tudásközpont)