Zenés színház

Ő a csókkirály

2010.02.15. 10:42
Ajánlom
Az új fiú 1787-ben költözött a telepre, de híre messze megelőzte őt. Több mint száz éve róla beszélt már a fél világ, és még ma sem nyugszunk, személye mindenkiben érzelmeket kavar. A férfiakban irigységet és haragot kelt gátlástalan szabadsága és feltétlen sikere, a nők, áldozataivá válva végletesen, véglegesen elomlanak, háborognak, vágyakoznak, észt vesztenek, vagy észhez térnek. Don Giovanni ma is hódít, bár kétségtelen: örökérvényű operaszínpadi sikereit Wolfgang Amadeus Mozart zenei és „hóhányói” szaktudása alapozta meg.

Magam szintén áldozatként kezdtem. Tizenhat évesen úgy kellett kiengesztelnem szerelmemet, hogy még csak nem is ismertem azt, aki ideig-óráig elcsavarta a fejemet: az oktatási rendbe nem fért bele a széleskörű ismeretátadás, kiadták a feladatot, én meg minden háttértudás nélkül bebifláztam Zerlina áriáját. Mit mondjak: az embernek nem esik nehezére édes dallamokat memorizálni, és nem okoz maradandó értelmi sérülést, ha cafatokban ismerünk meg egy zeneművet. Mégis jobb egyben. A mai tinédzser lányoknak itt az alkalom, hogy a teljes operát meghallgassák: hamarosan újra hazánkba látogat Tassis Christoyannis, a görög bariton, aki februárban a Müpa színpadán kelti életre a hírhedt nőcsábászt.

Rég elmúltam tizenhat, és ha Don Giovannira gondolok, nekem most már mindig csak egy férfi fog eszembe jutni. Lukács Ervin, hazánk dirigenseinek doyenje, az Operaház karmestere, aki évtizedeken keresztül szoros kapcsolatot ápolt hősünkkel. Úgy hiszem, érdemes felidéznem és Önökkel is megosztanom az idős mestertől kapott fellelkesült műelemzést, amelyben immár megkövült alapigazságokként mondta el a százszor is elvezényelt Da Ponte-i történet konklúzióit. Bár kiemelte: nem ez Mozart egyedüli remeke, a darab a vígjáték és a tragédia tökéletes ötvözete. A történet pusztán egy ember számára tragikus, a világ számára tiszta haszon, mint mondta. A főhős nem az eszmények és a hűség példaképe, inkább egy eszelős szoknyapecér, aki minden úgynevezett kispolgári erkölcsiséget kigúnyol és kinevet. Ezért nem győzhetett, hiszen az emberiség azt értékeli, ha a jólneveltség és az erkölcs győzedelmeskedik mindenekfelett, a gonosz pedig elnyeri méltó jutalmát. Mindezt nem lehetett felborítani egy 18. századi előadásban. A zene és a dramaturgia azonban elárulja Mozart igazi álláspontját, amit kimondani nem szabad, érezni viszont igen. Don Giovanni központi figura, a többiek pedig mind az ő játékszerei, akik azonban mind véresen komolyan veszik a történéseket. Egyesek azért, mert menthetetlenül beleszerettek, mások pedig azért, mert akaratuk ellenére szédítette meg őket. Don Giovanni uralja a világukat. Halála után bágyadt fényben tűnik fel az élet. Nélküle, aki ragyogott, aki ugyan gonosz is volt, mégis mindenkit megérintett, már nem ér semmit. Mindenki visszatér a párjához, és a kis vacak emberek közönséges, unalmas életét élik tovább. Hogy boldogan-e vagy sem? Hát, inkább nem.

Így láttatta velem e történetet a dirigens, aki Don Giovannik egész sorának diktálta a tempót. Lehet-e szebb ajánlót írni? Nem hiszem.

2010. február 24., 26., 28. 19:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Mozart: Don Giovanni - két felvonásos opera, K. 527

Km.: Juliane Banse (Donna Elvira), Laura Aikin (Donna Anna), Tassis Christoyannis (Don Giovanni), José Fardilha (Leporello), Sunhae Im (Zerlina), Budapesti Stúdió Kórus (karig.: Strausz Kálmán), Budapesti Fesztiválzenekar
Vez.: Fischer Iván

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Úgy fest, megtalálták az egyetlen felvételt Frida Kahlo hangjáról

A mexikói nemzeti hangarchívum, a National Sound Library úgy véli, Frida Kahlo saját, Diego portréja című esszéjét olvassa föl az El Bachiller radio pilotjában, amely hangfelvétel nemrégiben került elő.
Klasszikus

Zenetörténeti pillanat: Arvo Pärt és Sting találkoztak

Tallinn közelében találkozott az egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerző és a brit popcsillag. Szemmel láthatólag élvezték egymás társaságát.
Vizuál

Ilyen volt a nyár 50 éve

Egy fotóriporternő élete a szövegben, az 1960-as, 70-es, 80-as évek hétköznapjai pedig a galériában. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal egy különleges életműből válogattak.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.