Zenés színház

„Ő James Gatz, én Wunderlich József vagyok”

2019.11.03. 10:00
Ajánlom
A Vígszínház idei musicalsikerének főszerepét gyakorlatilag neki írta Kovács Adrián. Idén kevesebb munkát vállal, de nem tűnik el. Viszont szeretne „többet találkozni a saját életével”. A nagy Gatsby kapcsán Wunderlich József azt is elmondta, hogy az előadás igazi műhelymunkában készült – és talán ezért lett olyan egyedi.

Formabontó musical A nagy Gatsby, hiszen nem zárt számok vannak benne, hanem a prózai és a zenés részek sűrűbben keverednek. Nekem egyenesen szoknom kellett ezt az atmoszférát az első felvonásban. Te hogy érezted magad az előadásban?

Célunk volt, hogy ne egy klasszikus formájú zenés darabot alkossunk, amely engedi, hogy hátradőlj. Meg akarjuk lepni a nézőket: egy prózai résznél akár csak egy akkord vagy egy rövid zenei frázis is megszólalhat, a dalok pedig széttörtebbek annál, hogy együtt lehessen velük úszni.  Amikor Daisy kimondja, hogy Tom Buchanant is szereti, Gatsby darabokra törik, ahogy a dala is, amit énekel. Sokféle zenés színházi előadást láttam már, a Broadwayn is jártam, de ilyen formával, mint a mi Nagy Gatsbynk, még nem találkoztam.

A te hangodra szabta a szerepet a zeneszerző, Kovács Adrián?

Igen, de [Szilágyi] Csenge dalai is olyanok, ahogy az ő személyiségén keresztül Jordan Baker megjelenik, és ez igaz Waskovics Andira is, aki Daisyt alakítja. Minden egyszerre alakult – a szöveg, a dalszövegek, a zene. Valódi műhelymunka eredménye a darab.

A zenészek kottái még most is tele vannak firkálva, mert az utolsó kottába is annyi plusz került bele, hogy ceruzával kellett javítgatni a példányokat.

nagy_gatsby_tavasz_ea_domolky_daniel_PRINT_029-163953.jpg

A nagy Gatsby a Vígben: Hegedűs D. Géza és Wunderlich József (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

Volt bennetek drukk azzal kapcsolatban, hogy értékeli-e a közönség ezt az új formát?

Nagyon jó érzés dicsérő kritikákat hallani, fogadni a színházi szakmából érkező gratulációkat. Örömet jelentenek a telt házak – mert szerencsére telt házzal fut a Gatsby –, de annál, hogy eljön-e a néző, sokkal fontosabb, hogy hogyan megy el. Hogy mit visz magával.

Sokáig zenésznek készültél, a Bartók konziban jártad a középiskolát. Nagyobb biztonságban érzed magad, ha a színpadon zene is szól?

Korábban jellemző volt rám, hogy jobban fel tudtam oldódni, ha tudtam, hogy zenei megszólalás felé halad egy jelenet. Ma már nincs erre kifejezett igényem, ha tisztában vagyok vele, miről szól a prózai jelenet, átlátom a koncepciót és értem a rendező elképzeléseit. A zenés daraboknál viszont ösztönösen figyelem a zenei megszólalást – ez a muzsikus fülnek köszönhető. Évekig hegedültem, zenekaroztam, kamarazenéltem, kórusban is énekeltem, megedződött a fülem. Adrián sokszor támaszkodott rám, többször megkért, hogy hallgassam meg, hogyan hangzik a nézőtérről néhány szakasz.

A_nagy_Gatsby_domolky_daniel_PRINT_04-141443.jpg

A nagy Gatsby a Vígszínházban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)

Ezek szerint olyan színész vagy, aki szeret beleszólni, hogy mi folyik a próbákon?

Adriánnal régóta ismerjük egymást, együtt jártunk a konziba, Attilával [ifj. Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője - a szerk.] és Hasival [Vecsei H. Miklós, az előadás társszerzője – a szerk.] pedig nem ez az első közös munkánk. Jó érzés, hogy nem csak a színészi képességeimben, hanem a fülemben is megbíznak.

Egy helyen azt nyilatkoztad, hogy miután egy kézsérülés miatt nem kezdhettél profi zenészkarrierbe, nem nyugodtál bele a középszerűségbe, és így lettél színész. Mintha Gatsby is ettől félne, a középszerűségtől…

Fontosnak tartottuk, hogy Gatsby ne abszolút hős, Tom Buchanan pedig ne tisztán negatív figura legyen. Úgy kellett alakítanom a karaktert, hogy ne legyen mindig szimpatikus. Gatsby gyakran gőgös, nagyképű, pózőr. Hogy a középszerűség elől menekül, vagy a saját élete, a saját sorsa elől, ez jó kérdés. Ezt én sem válaszoltam meg, és remélem, a nézőkben is kérdés marad.

Vajon megéri-e valaki másnak hazudnia magát, elszakadni a sorsától, a nevétől, a történetétől, ha jön egy mindent elsöprő szerelem?

Én nem tudom elképzelni, hogy másnak mondjam magam. Ő James Gatz, én pedig Wunderlich József vagyok. Sosem tagadnám le, hogy ez a nevem, hogy Pécsett nőttem fel egy panelben, hogy nem az Oxfordra, hanem a Színműre jártam.

A Pál utcai fiúk kapcsán mondtad, hogy amikor sorban állnak a művészbejárónál a nézők, azt nem érted teszik, hanem Bokáért. Mennyire kell elválasztanod a saját személyedet a színpadi perszónától?

Ha nevetnek, mert jól megcsináltam egy poént, nem én vagyok a jófej. Az a szöveg, a rendezés érdeme is. Csak akkor jön létre jó előadás, ha igazi csapatmunkában készül, ahol azt érzem, hogy én és a másik is fontos a folyamatban. Ha így, hitelesen, tisztán mesélünk el egy történetet, a nézőt is be tudjuk rántani. Ezért szoktam mondani, hogy nincs rossz közönség, viszont jó közönség van.

Aki a színpadon főszereplő, annak az életben is annak kell lennie?

Egocentrikus ember vagyok, de…

Ezt nem sokan szokták bevallani magukról.

Igyekszem ezzel inkább élni, mint visszaélni. Szeretem jól érezni magam, de nem mások kárára.

Hiszek abban, hogy először magamba kell néznem ahelyett, hogy a saját belső békétlenségemért másokat hibáztatnék.

Szeretem a felelősséget, ami a főszerepekkel jár. De az életben nem történik annyi minden három óra alatt, mint a színpadon. Ennyi idő alatt kétszer tisztába teszem a kislányom, elmegyek vele és a kutyával sétálni, megöntözöm a virágokat, és ebben fontosnak érzem magam. A színpad viszont egész más, és a kétfajta létezésnek kell egyensúlyban lennie.

Noha az évadot rögtön főszereppel kezdted, behúztad a féket, kevesebbet vállalsz a Vígszínházban. Nem fél ilyenkor a színész, hogy ez árt a karrierjének?

Nem egy kollégával találkoztam, akik folyamatosan ebben a dilemmában éltek, nem mertek visszaadni egy szerepet – vagy anyagi okok miatt, vagy mert féltek, hogy kiesnek a pikszisből. Ha ez a csapat együtt marad a Vígszínházban, sokáig el tudom képzelni még az életemet itt. Nem származom jómódú családból, hatan voltunk testvérek, egy kis lakásban nőttünk fel. De volt időnk egymásra, és nagyon boldogok voltunk. Pénz után futni ahelyett, hogy találkoznék a saját életemmel – a gyerekemmel, a családommal, magammal –, ez borzasztó lenne!

Maxon a regény eksztázisa: ilyen A nagy Gatsby a Vígben

Kapcsolódó

Maxon a regény eksztázisa: ilyen A nagy Gatsby a Vígben

Gatsby pesti milleniál 2019-ből. Gatsby Fitzgerald klasszikus alakja. Gatsby visszafele úszik, az idővel szemben. A Vígszínház új előadásában Gatsby jól énekel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Klasszikus

Mozarttal járja körül a Balatont a Concerto Budapest

A Jupiter szimfónia, a Varázsfuvola-nyitány, a Kis éji zene, a Serenata notturna, a klarinétverseny, az Üvegharmonika-kvintett, a D-dúr és az F-dúr divertimento is megszólal azokon a hangversenyeken, amelyeket a Concerto Budapest rendez augusztus 11-14. között, nyolc balatoni helyszínen.
Színház

Tizedszer is Színházi Szemle a Városmajorban

A közönség és a szakma által is kedvelt és elismert Városmajori Színházi Szemle versenyprogramja idén kibővült: augusztus 27. és szeptember 10. között hét nagyszerű vidéki és határon túli, valamint egy fővárosi, független előadás mutatkozik be a budapesti közönségnek.
Zenés színház

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház lapszemle

Wagner istenek nélkül – kritikaszemle a bayreuthi Ringről

Bár eredetileg 2020-ra tervezték, a pandémia miatt csak idén találkozhatott a közönség Valentin Schwarz osztrák rendező új Ring-produkciójával. A közönség részéről heves elutasítással fogadott előadásoknak a sajtó erényeit és hibáit is kiemelte.
Zenés színház beszámoló

Jégkristály nyár közepén

Gálakoncerten lépett a közönség elé a 2013-as Operalia-győzelme óta nemzetközi hírnévnek örvendő szoprán, Aida Garifullina. Az énekesnő augusztus 2-án a Margitszigeti Színházban tartott koncertjén népszerű áriákat és kevésbé ismert darabokat is megszólaltatott.
Zenés színház ajánló

Inspiráló és felejthetetlen előadásnak ígérkezik az Attila

Attila legendáját, történelmünk ezen apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját augusztus 12-én és 14-én a jövő köntösébe csomagolva tárja nézői elé a Margitszigeti Színház. Az alkotói folyamatról a címszerepet alakító Bretz Gábor és az Odabellát megtestesítő Maria Agresta mesélt.
Zenés színház ajánló

A milánói Scala világhírű tenorja is fellép az Operaház ünnepi gáláján

Az olasz operairodalom legszebb részleteiből nyújt válogatás a Tenorissimo operagálája augusztus 19-én, a Magyar Állami Operaházban. Az est sztárvendége, Fabio Sartori, elismert olasz tenor, partnerei az OPERA vezető női szólistái. A dalszínház zenei együtteseit Kocsár Balázs főzeneigazgató vezényli.
Zenés színház ajánló

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.