Zenés színház

Ókovács Szilveszter a Duna TV élén

2010.11.18. 18:08
Ajánlom
Megszületett a közszolgálati tévék, az MTI és a Magyar Rádió új vezetői listája.

A médiumok új vezetőit első körben nem sikerült megválasztani, azonban a második fordulóban már nem volt szükség kétharmados többségre a négy intézményt felügyelő kuratórium előtt. Szalai Annamária, a Médiahatóság elnöke mind a négy vezérigazgatói posztra két-két jelöltet javasolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Kuratórium (NMHH) tagjainak.

A kuratórium csütörtökön délután megválasztotta Medveczky Balázst a Magyar Televízió, Jónás Istvánt a Magyar Rádió, Ókovács Szilvesztert a Duna Televízió, Belénessy Csabát pedig a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatójává. Medveczky az MTV ügyvezető alelnöke volt eddig, Belénessy Csaba az MTI alelnöke, korábban pedig a Lánchíd Rádiónál főszerkesztő, Ókovács Szilveszter tegnap még a HírTv műsorvezetője volt, míg Jónás István a Lánchídrádió megbízott főszerkesztői székét hagyja ott a közmédiáért.

Ókovács Szilveszter operaénekes, zenekritikus-publicista, rádiós és televíziós műsorvezető, szerkesztő énekesként 1991-től itthon és Európa számos országában lép fel dalesteken, oratórium-hangversenyeken és operaelőadásokban többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Ligeti András és Németh Pál keze alatt, egyebek mellett a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Danubia Szimfonikus Zenekar, a MÁV és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Liszt-Wagner Zenekar és a Capella Savaria, illetve a Savaria Barokk Zenekar közreműködésével. 1996-tól a Budapesti Kamaraopera, 1997-től a Nemzeti Filharmónia szólistája. Számos rádiófelvétele és néhány tévészereplése után 2007 novemberében jelenik meg portrélemeze, a Képhiba. 2009 őszén forgatták a Poppea megkoronázása című operafilmet, amelynek kabinetszerepeiben látható.

A 2010/2011-es hangversenyszezonban - mások mellett - több Schumann-Mahler-esttel, Erkel-előadásokkal, Schubert-dalokkal, Brahms-duettekkel és Bach két szólókantátájával lép fel. 

1991 óta  - akkor még hallgatóként - foglalkozik tanítással, 2001 óta magánnövendékei vannak. Hivatali munkahelyei közül három emelhető ki: 1999-től fejlesztési tanácsadó az Oktatási Minisztériumban, 2000-től 2001-ig a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadója. 2001 és 2005 között operaházi tag: 2001-ben az Erkel Színház vezetője, 2002-től távozásáig a Magyar Állami Operaház kommunikációs igazgatója.

Zenei cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok hasábjain (pl.: Belváros, Heti Válasz, UFI, Gramofon, Operaélet, EMI-HangJegyzet, Új Ember, Fidelio, Müpa Magazin, Reakció). Rádiós műsorvezetőként először 1991-ben mutatkozik be: klasszikus zenei adást visz a veszprémi Radio Jam hullámhosszán. Hosszú szünet után 2001-2004 között a Bartók Rádió következik (Kéz- és lábtörést!, élő operaközvetítések, zenei jegyzetek). Évekkel később, 2007 tavaszán Indigó címmel indul újrabeszélő belpolitikai órája az akkor startoló Lánchíd Rádióban. A  frissen megalakult Klasszik Rádió  első évfolyamában, 2009 őszétől Hangemberek című énekes-firtató, ritkasághallgató portréműsora volt hallható. Ugyanitt 2010 márciusától vezeti a Fidelio Klasszik egész szombat délelőttnyi magazinját. Első képernyős megjelenése a Magyar Televízió 1991/92-ben lebonyolított országos, körkapcsolásos Mozart-vetélkedősorozatához fűződik, később dolgozott a Satelit TV-nél, majd a Hír Televízió műsorvezetője, szerkesztője volt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.