A kormány a Magyar Állami Operaház irányításával kapcsolatos feladatok ellátására az intézmény főigazgatói munkakörének betöltéséig, de legfeljebb két éves időtartamra nevezte ki kormánybiztossá Ókovács Szilvesztert - tájékoztatta közleményben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn az MTI-t. A közlés szerint a kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök irányítja, Ókovács Szilveszter feladata ellátásáért a miniszterelnöknek felelős.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által ma aláírt kormányhatározat alapján a kormánybiztos irányítja az Operaház működését és gyakorolja a főigazgatói jogkört; gyakorolja a munkáltatói jogokat az Operaház dolgozói tekintetében; felügyeli az Operaház vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingatlanok működését, fejlesztését; felügyeli az Erkel Színház rekonstrukciós munkálatait; javaslatot tesz a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására; kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját, amelyben a vezető szerepet a Magyar Állami Operaház tölti be. 

Feladatairól Ókovács Szilveszter az MTI-nek hétfőn elmondta: "A Duna Televízióban körülbelül egy hónapon belül 'elvarrom' a szálakat, és az ügyeket tisztességgel lezárva elhagyom a vezérigazgatói posztot. Szerintem a törvény szelleméből ez következik." Úgy látja, hogy a szeptember 5-i társulati ülésig tisztába kell jönnie a több hónapja gazdátlan dalszínház helyzetével. Érdemben tehát nem véli elsődleges feladatának a létszámleépítést, hiszen nincs túlduzzadva az intézmény állománya. "Erősen gondolkodom az Erkel Színházban, a miniszterelnöktől is arra kaptam bátorítást, hogy ott egy komolyabb 'ráncfelvarrást' csináljunk. Egy félmilliárdos összegből szerintem látható változásokat lehetne elérni valamelyest az öltözőkben és a közönségforgalmi részeken. Nem lesz forgószínpad, de egy későbbi nagyarányú felújítás koncepciójához illő munkát elvégezhetnénk. Az Erkel Színház közönségére szükségünk van." 

Arra a kérdésre, hogy a Budapesti Operettszínház helyzetét érinti-e a fővárosi zenés színházi struktúra átalakítására teendő javaslat, Ókovács azt válaszolta, hogy akár ezt is jelenthetné, de inkább azt, hogy ő is készítsen koncepciót. "Kell Budapesten musicalszínház, de engem elsősorban a klasszikus operett érdekel, az a nívó, amit egy operaházi együttes felmutathat, például az Erkel Színházban." A "kidolgozza a magyar zenekultúra fejlesztésének koncepcióját" feladatkörről pedig úgy vélekedik a kormánybiztos, hogy jó lenne a magyar operajátszást egy olyan lánca felfűzni, amely munkalehetőséget kínál. "Az opera igenis tömegműfaj, de nem várható el, hogy valaki mondjuk Lentiből rendszeresen elutazzon Budapestre. Számára közelebb kell lehetőséget teremteni. A miniszterelnök azt is mondta, hogy a legjobban dotált állami intézménynek kötelessége szinte vezérhajóként részt venni a magyar zenekultúra megújításában, a kórusmozgalomtól kezdve az oktatásig, persze összefogva a Zeneakadémiával" - jelentette ki Ókovács Szilveszter. 

Az őszi évadtervhez egyelőre nem nyúl hozzá a kormánybiztos, de a továbbiakról szeptember 5-ig tájékozódik, lát kérdéses pontokat. Szeretné, hogy Kovács János, mint első karmester részt vállaljon a műsortervek kidolgozásában. Ugyanakkor azt látja, hogy egy komoly fiatal karmester nemzedék van, amelyikre támaszkodhatna, ezek között szívesen együtt dolgozna Héja Domonkossal, de másokkal is "kötelékben" szeretne repülni. Győriványi Ráth Györgyöt Ókovács remek karmesternek tartja, olyannak, aki járja a világot, és az a véleménye, hogy vezényeljen az Operaházban is, de nem érdemes idebéklyózni fő-zeneigazgatóként. A társulatról azt vallotta: "Szeretném szeretni az énekeseket, ha hagyják magukat szeretni."  A jelenleg üres balettigazgatói posztra is van jelöltje, egy világjáró és aktív magyar férfi táncos személyében.

Ókovács Szilveszter 1969. december 31-én született Veszprémben. 1992-ben végzett a győri Zeneművészeti Főiskolán mint magánénektanár és kamaraművész, majd 1997-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián vette át operaénekes, énekművész és magánének művésztanár diplomáját. 1991-től énekesként Európa számos országában lépett fel dalesteken, oratórium hangversenyeken és opera-előadásokon, 1996-tól a Budapesti Kamaraopera, 1997-től a Nemzeti Filharmónia szólistája. 1991 és 2001 között tanítással is foglalkozott, 1996-tól 2000-ig a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára volt, emellett korrepetítorkodott, magántanítványokat fogadott. A Filharmónia felkérésére rendszeresen vezetett és alkalomszerűen máig is vezet ifjúsági hangversenyeket.

1999-től az Oktatási Minisztérium fejlesztési tanácsadójaként, 2000 és 2002 között a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadójaként dolgozott. 2001-től 2005-ig a Magyar Állami Operaház tagja, 2001-ben az Erkel Színház vezetője, 2002 és 2005 között az operaház kommunikációs igazgatója volt. 2011 márciusától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasági tanácsának tagja, 2011 áprilisától elnöke. Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok hasábjain, 2005-től heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben (HangKép, illetve operakritikák). 2006-2007-ben szűkebb pátriája hivatalos lapja, a Sződliget.hu offline felelős szerkesztője volt. Exkluzív interjúi jelentek meg a KépMás című családmagazinban. Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezdett dolgozni a veszprémi Radio Jamben, majd 2001-2004 között a Bartók Rádió műsorvezetője volt. 2007-2010 között a Lánchíd Rádió újrabeszélő politikai műsorát, az Indigót, 2009-2010-ben a Klasszik Rádióban a Hangemberek, illetve később a Fidelio Klasszik zenés magazinokat vezette.

 A televíziózással 2001-ben, a Satelit csatorna riportereként került állandó kapcsolatba. 2002. december 1-jétől 2010. novemberig a HírTV műsorvezetőjeként, szerkesztőjeként dolgozott, ahol ismert műsorai voltak: ARTéria, Főszerepben, Hír+Háttér, Lapzárta, Különkiadás, Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik. 2010. november 18-án a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma a Duna Televízió vezérigazgatójává választotta. Portrélemeze 2007-ben jelent meg Képhiba címmel.