Zenés színház

Olaszok a skanzenben

2008.06.18. 00:00
Ajánlom
1819-ben, Pesten, a Német Színházban – természetesen németül – játszották Magyarországon először Rossini L’italiana in Argeri (1813) című vígoperáját, majd "sokaknak kívánságára" "Szerdahellyi úr fordításában a Kassai Dall, és Színjátszó Társaság" Kolozsváron adta elő 1830-ban. A sokak kívánsága talán Rossininek, talán az opera Magyarhonban is terjedő sikerének szólt. 2008-ban, a Klebelsberg Kultúrkúriában Paróczay Balázs részben olasz, részben magyar nyelven vitte színre a darabot. Az eredetileg szabad térre tervezett előadást a színházteremben tartották.

A cím némileg eltér az eredetitől: Olasz nő Algyírban. Algyír egy képzeletbeli magyar falu. Hogy ki, mikor és hol képzeli el ilyennek, az most mellékes, lényeg, hogy érezzük a pusztaromantikát, szeressük a kedves zsírparasztokat, a köcsögfát, az utcai padot, a furkós botot, a subát, a köténykét és a gumicsizmát. Ez a falu egy tengerparton (!) – földrajzot Petőfitől tanultunk – fekszik, itt szenvednek hajótörést a legújabb divat szerint öltözködő olasz hőseink, Isabella és Taddeo. Ők csak olaszul beszélnek, ennek megfelelően csak olaszul énekelnek. Algyír lakosai, a kocsmárossá lett Musztafa bej, megunt felesége (Elvira), a Vilmára magyarosított Zulma, az egykor Ali, most Lali, valamint a falu jobbágyai (értsd: rabszolgák) viszont csak magyarul, és éppen ezért magyarul is énekelnek. (A magyar fordítás szerzőjéről nincsenek információim.) Lindoro, az olasz fiú, aki évek óta itt él a faluban akcentussal beszél és énekel Arany János nyelvén, sajnos olaszul – Rossini, Donizetti zenei nyelvén – is "akcentussal" énekel, de erről majd később. A rendezői keretek tehát az idegenség problematikája felé terelik az előadást, ám a keret messze nincs kitöltve sem humorral, sem bölcsességgel, sem provokatív állításokkal. De, szögezzük le, az elgondolás nem rossz.

Az előadást nézve nem tudunk nem a 19. századi vándortruppok "színházművészetére" gondolni. Esetlegesség, sanyarú körülmények, pénztelenség, színészi extravagancia, néha énekesi képzetlenség, takarékos zenekar, minimális díszlet, harsány mimika. És persze rokonszenves igyekezet, bájos bumfordiság, örömködés, az "operát játszunk a pajtában" felülmúlhatatlan csodája.

A Ventoscala Szimfonikus Zenekart Meskó Ilona vezette. (A szimfonikus jelző természetesen truppos túlzás.) A csapat mély hullámvölgyeket és tarajos csúcsokat járt be a két felvonás alatt, de maga a produkció nem jut az olaszok hajójának sorsára, nem fut zátonyra. Nem esik nehezünkre elképzelni, hogy három-négy előadás után a zenekari kíséret egyenletesebb színvonalon fog megszólalni. (Tegyük hozzá, hogy a hangversenytermi sláger-nyitány alatt még nem voltunk ennyire optimisták.)

Az énekesek közül Hercz Péter (Musztafa) nagyon nagy, Szerekován János (Lindoro) nagy csalódás. Előbbi csak súgóval tudta elmondani énekes szólamát, mostani produkciója alapján nehéz belegondolni az elmúlt két és fél évtizedben énekelt impozáns repertoárjába. Figurája már az első pillanattól súlytalan, a "pappataci" jelenet e súlytalansághoz már semmit sem tesz hozzá. Szerekován János ékítményes, lírai tenorszólamával nem vergődik zöld ágra, nem is érezzük azt, hogy ez sikerülhet neki. Ebben az operában Lindoro az a figura, aki elsősorban hangja alapján kap testet, karaktert. Ha a hang meggyőző, akkor bárki bújhat Lindoro jelmezébe, ő mindenképp egy vonzó olasz fiatalember lesz. Ez a jellegzetes olasz dallambeszéd Szerekován Jánostól idegen volt. Elsősorban nem a hamisságai miatt.

Egyenletesen jó színvonalon játszott és énekelt Dér Krisztina (Elvira) és Érsek Dóra (Vilma). Simon Krisztina (Isabella) játéka még nem nyílt fel (pedig láttuk őt már a Mozart-maratonban felszabadultnak), s ebből adódóan a hang sem. Hábetler András remekül komédiázott Taddeo szerepében, s játék közben nem sérült hangszépsége, hangtisztasága, pontossága sem. Lali (Rezsnyák Róbert) és a férfikórus meglehetős faragatlanságukkal voltak hitelesek.

Aránytévesztés lenne, ha a kritikus a részletek ócsárolásával rabolná olvasója idejét és minden egyes magas labdát kéjesen lecsapna, és tagadná azt, hogy az előadók lelkesültsége nem egyszer megérintette. S hogy bárkit lebeszéljen az olaszok algyíri kalandjairól: nos, arról szó sem lehet.

(2008. június 15. 20:00 - Klebelsberg Kultúrkúria - Rossini: Olasz nő Algyírban
Rossini: Olasz nő Algyírban
Km.: Simon Krisztina (Isabella), Hercz Péter (Mustafa), Hábetler András (Taddeo), Szerekován János (Lindoro), Dér Krisztina (Elvira), Érsek Dóra (Vilma), Rezsnyák Róbert (Lali), Ventoscala Szimfonikus Zenekar (karmester: Meskó Ilona), karig.: Cser Ádám; d.-j.: Sápi Hedvig; dramaturg: Miklós Melánia; szcenika: Kis Gábor Norbert; rend.: Paróczay Balázs; prod. vez.: Hedry Mária)

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Klasszikus

Klasszikus koncertek karácsonyra – a Zeneakadémia adventi ajánlata

Élményt ajándékozni mindig jó: remek ünnepi meglepetés a Zeneakadémia háromféle értékben megváltható ajándékkártyája, amely felhasználható például a világklasszis előadókat és különleges hangversenyeket kínáló 2022. tavaszi szezonra is.
Zenés színház

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Színház

Az ideális karácsonyi ajándék az Orlai Produkciótól érkezik a fa alá

Egy színházi szabadbérletnek csupán előnyei vannak. A kedvezményes ár, az időbeli rugalmasság, és a bérlettulajdonos ízlésének, érdeklődésének megfelelően alakítható választás teszi praktikussá, az előadásélmény pedig személyessé.
Klasszikus

Zenében utazunk – a MÁV Szimfonikus Zenekar adventi ajánlata

A MÁV Szimfonikus Zenekart az ország élvonalbeli együttesei között tartják számon. Túlzás nélkül állítható, hogy a 76 éve működő zenekarnak nemzedékek köszönhetik első minőségi komolyzenei élményüket. A közelgő új év első felében is ragyogó programokkal várják a klasszikus zene rajongóit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„A Diótörő mérföldkő egy balerina életében” – interjú Rotter Biankával

Rotter Bianka életét végigkísérte a Diótörő: az Operaház színpadán a darab csaknem összes gyerekszerepét eltáncolta, a Budapesti Operettszínházban pedig most a női főszereplő, Klára bőrébe bújik. A táncművészetis évekről, Klára hercegnőről és a jövőbeli terveiről beszélgettünk vele.
Zenés színház hír

Tomboló sikert aratott Berlinben Eötvös Péter új operája

November 28-án este mutatta be a Berlini Állami Opera Eötvös Péter legújabb, Jon Fosse Trilógiája alapján készült operáját. A Sleepless Mundruczó Kornél rendezésében került színre.
Zenés színház gyász

Elhunyt a Broadway-legenda, Stephen Sondheim

Az Oscar-, Tony- és Pulitzer-díjas zeneszerző, dalszövegíró, az amerikai zenés színház egyik legismertebb alkotója 91 éves volt – tudatta az MTI.
Zenés színház ajánló

Ragyogjon az Operaház aranyfényeitől a karácsony!

A Magyar Állami Operaház megkezdte a 2022. január 1. és július 31. közötti előadások jegyeinek értékesítését, így az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett, az Operaház épületébe is újra válthatnak jegyeket az opera és a balett szerelmesei.
Zenés színház ajánló

Jótékonysági gálaelőadás idős artistaművészek megsegítésére – A Fővárosi Nagycirkusz adventi ajánlata

A Fővárosi Nagycirkusz az Artistaművészek és Cirkuszi Dolgozók Szakszervezetével együttműködve Elkaplak! címmel jótékonysági gálaelőadást szervez az idős artistaművészek megsegítésére. A Csillagtánc című klasszikus cirkuszi előadás teljes bevételét az idős artistaművészeink támogatására fordítják.