Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

2019.06.16. 13:00
Ajánlom
Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.

Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera: a Szentendrei Teátrum, a debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt lépnek fel most Szentendrén június 29-én. A Szentendrei Teátrum 50. születésnapját ezzel a rendhagyó operagálával is ünneplik, amelyet Szabó Máté rendez. Vele beszélgettünk.

Mozart, Donizetti, Rossini, Bizet, Delibes operáiból ad elő részleteket húsz művész. Hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz az egyes részletek?

Különleges kísérletnek gondolom, ahogyan az egymáshoz kapcsolódó részletekből egyszer csak létrejön egy történet, arca, arculata lesz.

Felszabadultsággal, kellő kreativitással érdekes este születhet belőle. Dinyés Dániel zeneszerzővel, az est karmesterével lehet közösen gondolkodni, tele van ötletekkel, kivételesen leleményes zenész. Ez örömzene, lesznek például olyan duettek, amelyeket nem ketten, hanem több pár énekel együtt, kvázi dupladuett, vagy egy tercettben minden hangfajból ketten szerepelnek, ilyen nincs, de nevezhetjük például „terc-szextettnek”. Nevezhetjük, de nem nevezzük. Ez egy lehetőség arra, hogy elszabadulhasson velünk együtt a néző fantáziája is. Ezek a nagyon ismert művek így összeeresztve valójában egy izgalmas kísérlet részei.

Tavaly Mozart Figaro házassága c. operáját rendezted meg Szentendrén. Az opera is rengeteg lehetőséget ad a játékosságra, a humorra, a különböző rendezői ötletek megvalósítására. A prózai színházból jöttél, a történet vagy a zene adja a rendezéskor az első impulzusokat?

Erősek azok az élmények, amikor vagy „átjön” egy opera vagy falat képez a néző és a színpad között a dermedt unalom. Gyerekként több olyan előadást is láttam – akár meghökkentőeket is – ami akkor felvillanyozott. Amikor valódi kapcsolat, valós helyzet jön létre az énekesek között, attól másként szól a zene is. Ha újra tud teremtődni az a helyzet, az a pillanat, amiben a zeneszerző alkotta meg a művet, akkor a zene is hitelesebben szól, mint hogyha az ember csak hiszi, hogy színházban van, de közben mégsem.

A zene indítja el bennem a történetet, az köt a Földhöz, abból indul el a történet. Olykor a költészettől mentesen is meg kell vizsgálni a szikár alaphelyzetet, s utána lehet a folyamatot kívülről is szemlélni.

Ha az ember már látja a racionális kiindulópontot, ami létrehozta a zenét, akkor hagyhatja, hogy hasson rá a zene.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Mi alapján válogattátok a gála szerzőit, egyes zenei részleteit?

Azok a művek alkotják a műsor gerincét, amelyeket a Co-Opera a létrejötte óta műsorára tűzött. De szerepelnek benne olyan művek is, amelyeket pusztán szeretünk.

Egészen más megrendezni egy opera előadást, mint áriákból, elhangzó részletekből törekvésed szerint előadássá szerveződő estét rendezni. Mennyiben más egy ilyen rendezői munka?

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés.

Adottak az alapanyagok, a legjobb szerzők, a legkiválóbb előadók, a szabadtér,  a nyár, csak jól kell összekeverni. Szabadtéren, azáltal, hogy nem vagyunk dobozba zárva, az érzékivel is jobban kapcsolatba kerül az ember. A lényeg, hogy jólessen.

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Kapcsolódó

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

Bár éppen a tavalyi szentendrei Figaro házassága rendezésed egyik különlegessége a dobozokból kialakított díszlete volt.

Sokfelé utaztunk azzal az előadással, arra is utalás volt. Mint egy barátságos fekete-lyuk, ami a központban van, kinyílik, s magába szippant mindannyiunkat. Valami, amit kívülről látunk, hogy azután belülről is rácsodálkozhassunk. Számos olvasata van.

Mindig rendező szerettél volna lenni, vagy voltak kitérők?

Mindenkinek megvan a maga útja, és sokszor az ember arra is hallgat, hogy mit látnak bele. A színház és a zene iránt is vonzódtam.  Fiatalon, amikor bekerülünk a világba, rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk. Nem feltétlen azokon kezdünk haladni, amelyek aztán a jövőt jelentik. A színpadról például tanulságos volt, látni azt, hogy mi hasznos, ha elhangzik egy nézőtérről, s mi nem az. Hogy mennyire más állapot fent lenni. Egészen más állapotban indul el az ember egy próbán a nézőtér és a színpad felé. Más gondolkodásmódot és identitást jelent.

Pályafutásod elején nagyon sok prózai művet rendeztél, később egyre több zenéset. Korábban a lehetőségek, a bátorság hiányzott ehhez?

Az elején egyrészt magamat is fegyelmezni igyekeztem, másrészt a zenés színházi lehetőségek csak később adódtak. Érdekes terápia számomra a zene a színházban. Egy keskeny sávon is simán végigsétál az ember, de ha az életveszélyes magasságban van, eluralkodhat a félelem. A mélység tudata más állapotba hoz. A zene segít arra gondolni, hogy mi van előttem, azáltal, hogy magára irányítja, el is tereli valamiről a figyelmet. Különbség az idő-tényező. A prózai színházban a te kezedben van, a zenés színházban a kotta határozza meg.

Végeredményben mindkét esetben, ahogyan a valóságban is – ha lehet ilyet mondani – relatív az idő.

Felkértek olyan előadásra is, ahol téged kértek meg egy születő zenés mű megrendezésére. Izgalmas lehet ezt a kezdetektől látni.

Öröm, ha  egy zenés mű egy-egy momentuma közös alkotói beszélgetésből születik meg és különös élmény valamit először hallani.

Szentendre, a város hangulata mit ad hozzá az estéhez?

Közel lakom hozzá, mindig örömmel megyek Szentendrére, és rácsodálkozom, hogy ez ma van és itt. Az első szentendrei előadásoknál díszletként használták a várost, és valóban, bárhová le lehetne rakni a nézőteret. Amióta megépült a színpad és a nézőtér, a város foglalja magába a színházat. Egy biztos, mindkét eset örömet okoz.

Fejléckép: Szabó Máté. Fotó: Gálos Mihály Samu. 

A június 29-i operagáláról bővebben itt tájékozódhat, illetve a jegyét is megválthatja a Szentendrei Teátrum honlapján.

Szentendrei Teátrum

A nyári szezonban a Szentendrei Teátrum négy-öt bemutatót tart, a magyar színházi élet élvonalbeli rendezői és művészei közreműködésével. Emellett a színházi évad legsikeresebb zenés és prózai előadásaiból láthat válogatást a közönség. A Teátrum műsorában megtalálhatók magyar és külföldi klasszikus és kortárs szerzők színdarabjai, vígjátékok és drámák, előadóestek, valamint egy-egy opera vagy musical előadás is. A színházi előadások mellett jazz, világzenei és komolyzenei koncertek is szerepelnek a kínálatban.

Jöjjön el Szentendrére és töltsön felejthetetlen estéket a város varázslatos szabadtéri helyszínein!

Legnépszerűbb

Zenés színház

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Fidelio Tours

Több mint félszáz program a Zempléni Fesztiválon

Komolyzenei és jazzkoncertek, színházi és irodalmi estek, kiállítások mellett családi és gasztronómiai kínálat várja az érdeklődőket augusztus 14. és 23. között.
Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Színház

Tizenegy naposra bővül idén a Vidor Fesztivál

A hagyományos Kossuth téri koncertek nélkül, de a megszokott színházi versenyprogrammal és utcai forgataggal rendezik meg az idén a nyíregyházi fesztivált augusztus 19. és 29. között.
Jazz/World

A boglári közönséget táncoltatja meg pénteken a Budapest Bár

Azt már egyértelműen láthatjuk, hogy 2020 nem a nagykoncertek és a többezres fesztiválok éve, de a Budapest Bár legénysége ebben a nehéz helyzetben sem maradt tétlen. Az utóbbi hónapokban tökéletesítették friss lemezük dalait és előkészítettek egy koncertszínházi darabot, amit augusztusban és szeptemberben több ízben is meghallgathatunk. Legközelebb 7-én, pénteken lépnek fel Balatonbogláron, a Kultkikötő 15. születésnapján. A zenekar vezetőjével, Farkas Robival beszélgettünk.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.
Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.