Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

2019.06.16. 13:00
Ajánlom
Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.

Három évvel ezelőtt Szentendrén indult útjára az egyedülálló színházi együttműködés, a Co-Opera: a Szentendrei Teátrum, a debreceni Csokonai Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, a Miskolci Nemzeti Színház és a Budapesti Operettszínház társulata a Magyar Állami Operaház szólistáival együtt lépnek fel most Szentendrén június 29-én. A Szentendrei Teátrum 50. születésnapját ezzel a rendhagyó operagálával is ünneplik, amelyet Szabó Máté rendez. Vele beszélgettünk.

Mozart, Donizetti, Rossini, Bizet, Delibes operáiból ad elő részleteket húsz művész. Hogyan kapcsolódnak majd egymáshoz az egyes részletek?

Különleges kísérletnek gondolom, ahogyan az egymáshoz kapcsolódó részletekből egyszer csak létrejön egy történet, arca, arculata lesz.

Felszabadultsággal, kellő kreativitással érdekes este születhet belőle. Dinyés Dániel zeneszerzővel, az est karmesterével lehet közösen gondolkodni, tele van ötletekkel, kivételesen leleményes zenész. Ez örömzene, lesznek például olyan duettek, amelyeket nem ketten, hanem több pár énekel együtt, kvázi dupladuett, vagy egy tercettben minden hangfajból ketten szerepelnek, ilyen nincs, de nevezhetjük például „terc-szextettnek”. Nevezhetjük, de nem nevezzük. Ez egy lehetőség arra, hogy elszabadulhasson velünk együtt a néző fantáziája is. Ezek a nagyon ismert művek így összeeresztve valójában egy izgalmas kísérlet részei.

Tavaly Mozart Figaro házassága c. operáját rendezted meg Szentendrén. Az opera is rengeteg lehetőséget ad a játékosságra, a humorra, a különböző rendezői ötletek megvalósítására. A prózai színházból jöttél, a történet vagy a zene adja a rendezéskor az első impulzusokat?

Erősek azok az élmények, amikor vagy „átjön” egy opera vagy falat képez a néző és a színpad között a dermedt unalom. Gyerekként több olyan előadást is láttam – akár meghökkentőeket is – ami akkor felvillanyozott. Amikor valódi kapcsolat, valós helyzet jön létre az énekesek között, attól másként szól a zene is. Ha újra tud teremtődni az a helyzet, az a pillanat, amiben a zeneszerző alkotta meg a művet, akkor a zene is hitelesebben szól, mint hogyha az ember csak hiszi, hogy színházban van, de közben mégsem.

A zene indítja el bennem a történetet, az köt a Földhöz, abból indul el a történet. Olykor a költészettől mentesen is meg kell vizsgálni a szikár alaphelyzetet, s utána lehet a folyamatot kívülről is szemlélni.

Ha az ember már látja a racionális kiindulópontot, ami létrehozta a zenét, akkor hagyhatja, hogy hasson rá a zene.

Szabó Máté

Szabó Máté (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Mi alapján válogattátok a gála szerzőit, egyes zenei részleteit?

Azok a művek alkotják a műsor gerincét, amelyeket a Co-Opera a létrejötte óta műsorára tűzött. De szerepelnek benne olyan művek is, amelyeket pusztán szeretünk.

Egészen más megrendezni egy opera előadást, mint áriákból, elhangzó részletekből törekvésed szerint előadássá szerveződő estét rendezni. Mennyiben más egy ilyen rendezői munka?

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés.

Adottak az alapanyagok, a legjobb szerzők, a legkiválóbb előadók, a szabadtér,  a nyár, csak jól kell összekeverni. Szabadtéren, azáltal, hogy nem vagyunk dobozba zárva, az érzékivel is jobban kapcsolatba kerül az ember. A lényeg, hogy jólessen.

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Kapcsolódó

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.

Bár éppen a tavalyi szentendrei Figaro házassága rendezésed egyik különlegessége a dobozokból kialakított díszlete volt.

Sokfelé utaztunk azzal az előadással, arra is utalás volt. Mint egy barátságos fekete-lyuk, ami a központban van, kinyílik, s magába szippant mindannyiunkat. Valami, amit kívülről látunk, hogy azután belülről is rácsodálkozhassunk. Számos olvasata van.

Mindig rendező szerettél volna lenni, vagy voltak kitérők?

Mindenkinek megvan a maga útja, és sokszor az ember arra is hallgat, hogy mit látnak bele. A színház és a zene iránt is vonzódtam.  Fiatalon, amikor bekerülünk a világba, rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk. Nem feltétlen azokon kezdünk haladni, amelyek aztán a jövőt jelentik. A színpadról például tanulságos volt, látni azt, hogy mi hasznos, ha elhangzik egy nézőtérről, s mi nem az. Hogy mennyire más állapot fent lenni. Egészen más állapotban indul el az ember egy próbán a nézőtér és a színpad felé. Más gondolkodásmódot és identitást jelent.

Pályafutásod elején nagyon sok prózai művet rendeztél, később egyre több zenéset. Korábban a lehetőségek, a bátorság hiányzott ehhez?

Az elején egyrészt magamat is fegyelmezni igyekeztem, másrészt a zenés színházi lehetőségek csak később adódtak. Érdekes terápia számomra a zene a színházban. Egy keskeny sávon is simán végigsétál az ember, de ha az életveszélyes magasságban van, eluralkodhat a félelem. A mélység tudata más állapotba hoz. A zene segít arra gondolni, hogy mi van előttem, azáltal, hogy magára irányítja, el is tereli valamiről a figyelmet. Különbség az idő-tényező. A prózai színházban a te kezedben van, a zenés színházban a kotta határozza meg.

Végeredményben mindkét esetben, ahogyan a valóságban is – ha lehet ilyet mondani – relatív az idő.

Felkértek olyan előadásra is, ahol téged kértek meg egy születő zenés mű megrendezésére. Izgalmas lehet ezt a kezdetektől látni.

Öröm, ha  egy zenés mű egy-egy momentuma közös alkotói beszélgetésből születik meg és különös élmény valamit először hallani.

Szentendre, a város hangulata mit ad hozzá az estéhez?

Közel lakom hozzá, mindig örömmel megyek Szentendrére, és rácsodálkozom, hogy ez ma van és itt. Az első szentendrei előadásoknál díszletként használták a várost, és valóban, bárhová le lehetne rakni a nézőteret. Amióta megépült a színpad és a nézőtér, a város foglalja magába a színházat. Egy biztos, mindkét eset örömet okoz.

Fejléckép: Szabó Máté. Fotó: Gálos Mihály Samu. 

A június 29-i operagáláról bővebben itt tájékozódhat, illetve a jegyét is megválthatja a Szentendrei Teátrum honlapján.

Szentendrei Teátrum

1969-ben színművészeti főiskolások ötlete nyomán Szentendre különleges atmoszférájú barokk főterén nyári színház született. A Szentendrei Teátrum több mint 50 éve ajándékozza meg felejthetetlen élményekkel a kultúra szerelmeseit. 2021 tavaszától Lőrinczy György igazgatja a színházat, hagyományait figyelembe véve, de mégis frissen, szem előtt tartva a mai közönség ízlését.

Számos összművészeti produkció mellett továbbra is a színházi és operabemutatók készülnek Szentendrére. Az új igazgató törekvései szerint egész évben várják majd a kultúra szerelmeseit a Teátrumba készülő produkciók.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Bűnözők lepik el a Dóm teret

Augusztus 12-én Szegedre érkezik Fred Ebb és Bob Fosse világhírű, Tony-díjas musicalje, a Chicago.
Zenés színház hír

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Zenés színház interjú

„Magamból építkezve bújok az adott karakter bőrébe” – interjú Laki Péterrel

Laki Péter mozgalmas időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Operettszínház évadát záró két jubileumi gála mellett a tízéves évfordulóját ünneplő Budavári Palotakoncerten is láthatta őt a közönség, ráadásul a következő évadban egy új szerepkörben is bemutatkozik. Az elmúlt időszakról, műfaji határátlépésekről, valamint az új szakmai kihívásokról beszélgettünk.
Zenés színház videó

Traviata a fellegekben – a Fokvárosi Opera flashmobja

A dél-afrikai operatársulat tagjai repülőútjuk közben rövid produkcióval örvendeztették meg utastársaikat, a Brindisit adták elő, Verdi Traviatájából. Videó a cikkben!
Zenés színház hír

Musicalt írtak Frida Kahlóról

A mexikói festőművész életéről készült zenés darabot az Obie-díjas szerző, Neena Beber írja, zenéjét pedig Jaime Lozano készíti.