Van egy hagyományos arab hajótípus, a dhow (ejtsd: dau). Ez egy könnyű testű, fából készült vitorlás, amellyel az arab kereskedők a Vörös-tengert és az Indiai-óceánt járták. Mára az Egyesült Arab Emírségek egyik szimbólumává vált, és ennek köszönhetően átkerült a művészi szférába is: a Dubaji Opera alakja is egy dhow-t mintáz. Az épület a tengerpart és a városnak nevet adó Dubaj-patak által elhatárolt részen található, és közvetlenül szomszédos a Burdzs Kalifával, amely 828 méteres magasságával a világ legmagasabb épülete. De nemcsak a gigantikus felhőkarcoló van a közelben: ott a világ legnagyobb szökőkútja is, a Pálma-szökőkút, amelyet esténként változatos színekkel világítanak ki. Ezek a látványosságok elsőre talán jobban lekötik a látogatót, mint az operaház épülete – legalábbis a puszta nézelődésre vágyó turistát. Más a helyzet azonban a művészetek szerelmeseivel.

A vitorlát a tető formázza, a hajótestet pedig az épület. Az előadóterem a „hajóorrban” található, míg a többi részen várótermek és parkolók foglalnak helyet. Az előadóterem sokféle célra alkalmas: a belső elrendezése változtatható, így használható zenekari koncertekre, színpadi előadásokra, valamint egyéb rendezvényekre, például díszvacsorákra is. E sokszínű kialakításnak köszönhetően nem kell azon aggódni, hogy az épület kihasználatlanul marad – az arab város egyik fontos kulturális központja lett belőle, amely méltó az itt található többi látványos, modern építészeti remekléshez.

Dubaji Opera (Fotó/Forrás: Dubaji Opera)

Az operaházat Janus Rostock dán építész tervezte, az Atkins építésziroda égisze alatt. „Nagyszerű dolog építésznek lenni, és létrehozni valamit, amit aztán az emberek benépesítenek – mesélte Rostock az Euronewsnak – az pedig valódi jutalom, amikor belépsz abba az épületbe, amelyet egykor elképzeltél”. És hogy miért a hajóforma? A dubaji lakosok számára

– magyarázta Rostock. Az építésznek nem ez az első projektje Dubajban: részt vett például a Bluewaters nevű mesterséges sziget tervezésében is. „2005-ben dolgoztam itt először – mesélte. „A város akkor nagyon más volt, mint ma. Nagy építési terület, daruk mindenfelé, rengeteg por, mintha csak a vadnyugaton lennénk. A hely mégis vonzott minket: a kedves emberek, a nagyon érdekes projektek, amelyek kiváló lehetőséget jelentenek egy építésznek, hogy tesztelje a készségeit.” A dubaji operaházzal Rostock megnyerte az Identity Design Award 2016-os díját. A tervezés három évig tartott: 2013-ban kezdődött és 2016. augusztus 31-én adták át az épületet. A nyitóelőadáson Plácido Domingo lépett fel, helyi művészekkel együtt. Az első opera, amelyet előadtak itt, Bizet Gyöngyhalászok című műve volt.

A Magyar Állami Operaház már 2012 óta szerepel időről időre közel-keleti helyszíneken. E turnék közül az volt a legnagyobb szabású, amikor 2023. szeptember 8. és 13. között Dubajba látogattak az ottani operaház meghívására. A projektben 244 művész és munkatárs vett részt, és hét előadás ment le két produkcióval: a Pillangókisasszony kétszer, A hattyúk tava ötször volt látható. A turnéról film is készült, amelynek nézői bepillantást nyerhetnek az utazás pillanataiba, a próbák folyamatába és az előadásokba is.

Rendkívül büszke vagyok a Magyar Állami Operaházzal és a Magyar Nemzeti Balettal való együttműködésre” – mondta akkor dr. Paolo Petrocelli, a Dubaji Opera vezetője. „Az európai kultúra követei vagyunk, Puccini révén a nyugati operakultúráé, de Csajkovszkij és Petipa révén a keleti balettkultúráé is, és mindez a magyar előadó-művészet által kerülhetett színre itt. A világ egyik legaktívabb, legszélesebb repertoárt tartó és legnagyobb művészgárdával dolgozó operaintézményeként szívesen jöttünk és szívesen is térünk majd vissza az Emirátusokba, ahol értő közönség és professzionális csapat, remek épület várt minket” – tette hozzá dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

Dubaji Opera (Fotó/Forrás: Dubaji Opera)

Jogos a kérdés, hogy nem okoz-e nehézségeket a társulatnak az, hogy egy teljesen más kultúrkörben lépnek fel, amely nincs olyan természetességgel hozzászokva a nyugati művészethez, mint mi. A „harmadik világba” történő utazások mindenképpen ellátják a kulturális import funkcióját is, bár ilyesfajta importról egyre kevésbé beszélhetünk, ahogyan ezek az országok is megtalálják saját, autonóm viszonyukat a nyugati kultúrához. Solymosi Tamás balettigazgató szerint Dubaj „az egyik legnyitottabb az efféle változásokra”.

A 2025-ös turné sikere a két évvel ezelőttiét is felülmúlta. A Bohémélet három előadására csaknem négyezren, a Beethoven-hangversenyre ezerhatszázan, míg A hattyúk tava hat balettelőadására összesen tízezren váltottak jegyet. A meghívó fél költségén megvalósult tíz előadásban összesen 283 művész és munkatárs vett részt, a produkciók díszleteit, kellékeit, jelmezeit és hangszereit öt konténer szállította haza az Öböl-menti országból. A kiutazásról ezúttal is készült film, amelynek premierje októberben várható.

Fejléckép forrása: Dubaji Opera