Zenés színház

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

2018.05.30. 09:21
Ajánlom
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott.

semev magyar 1819435676

semev magyar 1819435676

Kitaszította az orvosi szakma

Semmelweis Ignácot hiába szánták jogásznak, tudta, hogy orvos akar lenni. Huszonhat évesen diplomázott Bécsben, ahol szülészmesteri oklevelet is szerzett. Három évvel később, 1847-ben egy barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halálát vizsgálva döntő felismerésre jutott. A várandós anyákat tizedelő gyermekágyi láz azonos azzal, amelyben a barátja elhunyt. A betegséget tehát maguk az orvosok adják át a nőknek, mivel a boncolások után nem fertőtlenítik a kezüket. Ez magyarázatot adott arra is, hogy a bábák által kezelt nők körében sokkal ritkább jelenség a gyermekágyi láz.

Semmelweis az általa vezetett osztályon bevezette a klórmeszes kézmosást, amely – hiába a kedvező statisztikák – negyedórás procedúra lévén rendkívül népszerűtlen volt az orvosok körében.

Miután a Bécsi Általános Kórházban lejárt Semmelweis szerződése, hiába kérte, nem hosszabbították meg azt. 1850-ben előadást tartott a gyermekágyi lázról, de az Orvosegyesület és az egyetem elutasította nézeteit. Semmelweis tudta, hogy számos anya életét mentené meg, ha nem lehetetlenítenék el pionír munkáját, de nem volt mit tennie. Elhagyta Bécset, és 1851-ben a Szent Rókus Kórház tiszteletbeli főorvosa lett Pesten. Munkájáért fizetséget nem kért, de kiváltságos jogokat kapott. Működése nyomán egy százalék alá szorult a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak aránya.

A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állani, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi lázról, erélyes ellenfélre fog bennem találni.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác

Pár évvel később az Orvosi Hetilapban publikálta tapasztalatait, majd német nyelven jelent meg könyve a gyermekágyi lázról, amely a hazai és a külföldi szakma elutasítását váltotta ki. Semmelweis hiába döntött úgy, hogy a szemellenzős szakma helyett a fiatalok oktatásának szenteli energiáit, a folyamatos önvád megviselte a pszichéjét, 1865-ben elmezavart állapítottak meg nála. Egy bécsi professzor Döblingbe, elmegyógyintézetbe utaltatta Semmelweist. Az intézet személyzete alighanem brutálian bántalmazta az egykori orvost, de egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzésnek is szerepet tulajdonítottak a halálában. A hatvanas években végzett vizsgálatok végül kimutatták, hogy Semmelweis egy csontvelőgyulladásból kialakult szepszisben halt meg.

Az elhunyt anyák női kara

Raymond Lustig

Raymond Lustig

Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettistanem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni. Minden bizonnyal ma is vannak olyan kérdések, amelyre a válaszok százötven év múlva már egyértelműek lesznek. Gondoljunk csak a klímaváltozásra.

Ray Lustig a Semmelweis című operáról

Milyen zene szolgálhatja Semmelweis történetét?

Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.

A New York-i bázisú zeneszerző munkájában frissességet jelentettek az elsőlibrettós Matthew Doherty szövegei, aki költőként, íróként, utazóként több évet élt Szaúd-Arábiában és Irakban. Kezdő színpadi szerzőként egyben garancia volt arra, hogy a Semmelweis kimozdítja az operát a műfaji sablonok kereteiből. A szövegeket Szabó T. Anna fordította magyarra.

Szabó P. Szilveszter

Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A címszereplő az Abigél Kőnig tanár ura, a FRIDA Diegója, az Elfújta a szél Rhett Butlere – Szabó P. Szilveszter. A három asszonyt Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasi Veronika alakítja. A lélektani feszültséggel teli operának fontos része a mozgás, a látvány. Négy táncos, Biczók Anna, Hadi Júlia, Julia Jakubowska és Raubinek Lili működik közre, akiket Boross Martin rendező fog össze.

Ray Lustig úgy véli, hogy „a közelgő születési évforduló fontos alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az intuíció rejtélyén, kollektív bölcsességünkön, a zsenialitás és az őrület határain, az emberi fejlődés kacskaringósságán.” 2018 Semmelweis-emlékév, ezt ünnepli az opera nyelvén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciója is.

A Semmelweis 2018. június 9-én kerül színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

További információért és jegyvásárlásért
látogasson el a Bartók Plusz Operafesztivál honlapjára.

A Bartók Plusz további programjairól itt számoltunk be.

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

Kapcsolódó

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.