Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott.
semev magyar 1819435676
Kitaszította az orvosi szakma
Semmelweis Ignácot hiába szánták jogásznak, tudta, hogy orvos akar lenni. Huszonhat évesen diplomázott Bécsben, ahol szülészmesteri oklevelet is szerzett. Három évvel később, 1847-ben egy barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halálát vizsgálva döntő felismerésre jutott. A várandós anyákat tizedelő gyermekágyi láz azonos azzal, amelyben a barátja elhunyt. A betegséget tehát maguk az orvosok adják át a nőknek, mivel a boncolások után nem fertőtlenítik a kezüket. Ez magyarázatot adott arra is, hogy a bábák által kezelt nők körében sokkal ritkább jelenség a gyermekágyi láz.
Semmelweis az általa vezetett osztályon bevezette a klórmeszes kézmosást, amely – hiába a kedvező statisztikák – negyedórás procedúra lévén rendkívül népszerűtlen volt az orvosok körében.
Miután a Bécsi Általános Kórházban lejárt Semmelweis szerződése, hiába kérte, nem hosszabbították meg azt. 1850-ben előadást tartott a gyermekágyi lázról, de az Orvosegyesület és az egyetem elutasította nézeteit. Semmelweis tudta, hogy számos anya életét mentené meg, ha nem lehetetlenítenék el pionír munkáját, de nem volt mit tennie. Elhagyta Bécset, és 1851-ben a Szent Rókus Kórház tiszteletbeli főorvosa lett Pesten. Munkájáért fizetséget nem kért, de kiváltságos jogokat kapott. Működése nyomán egy százalék alá szorult a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak aránya.
A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állani, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi lázról, erélyes ellenfélre fog bennem találni.
Semmelweis Ignác
Pár évvel később az Orvosi Hetilapban publikálta tapasztalatait, majd német nyelven jelent meg könyve a gyermekágyi lázról, amely a hazai és a külföldi szakma elutasítását váltotta ki. Semmelweis hiába döntött úgy, hogy a szemellenzős szakma helyett a fiatalok oktatásának szenteli energiáit, a folyamatos önvád megviselte a pszichéjét, 1865-ben elmezavart állapítottak meg nála. Egy bécsi professzor Döblingbe, elmegyógyintézetbe utaltatta Semmelweist. Az intézet személyzete alighanem brutálian bántalmazta az egykori orvost, de egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzésnek is szerepet tulajdonítottak a halálában. A hatvanas években végzett vizsgálatok végül kimutatták, hogy Semmelweis egy csontvelőgyulladásból kialakult szepszisben halt meg.
Az elhunyt anyák női kara
Raymond Lustig
Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettistanem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni. Minden bizonnyal ma is vannak olyan kérdések, amelyre a válaszok százötven év múlva már egyértelműek lesznek. Gondoljunk csak a klímaváltozásra.
Ray Lustig a Semmelweis című operáról
Milyen zene szolgálhatja Semmelweis történetét?
Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.
A New York-i bázisú zeneszerző munkájában frissességet jelentettek az elsőlibrettós Matthew Doherty szövegei, aki költőként, íróként, utazóként több évet élt Szaúd-Arábiában és Irakban. Kezdő színpadi szerzőként egyben garancia volt arra, hogy a Semmelweis kimozdítja az operát a műfaji sablonok kereteiből. A szövegeket Szabó T. Anna fordította magyarra.
Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)
A címszereplő az Abigél Kőnig tanár ura, a FRIDA Diegója, az Elfújta a szél Rhett Butlere – Szabó P. Szilveszter. A három asszonyt Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasi Veronika alakítja. A lélektani feszültséggel teli operának fontos része a mozgás, a látvány. Négy táncos, Biczók Anna, Hadi Júlia, Julia Jakubowska és Raubinek Lili működik közre, akiket Boross Martin rendező fog össze.
Ray Lustig úgy véli, hogy „a közelgő születési évforduló fontos alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az intuíció rejtélyén, kollektív bölcsességünkön, a zsenialitás és az őrület határain, az emberi fejlődés kacskaringósságán.” 2018 Semmelweis-emlékév, ezt ünnepli az opera nyelvén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciója is.
A Semmelweis 2018. június 9-én kerül színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.
További információért és jegyvásárlásért
látogasson el a Bartók Plusz Operafesztivál honlapjára.
A Bartók Plusz további programjairól itt számoltunk be.
Kapcsolódó
A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában
A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.
hírlevél
