Zenés színház

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

2018.05.30. 09:21
Ajánlom
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott.

semev magyar 1819435676

semev magyar 1819435676

Kitaszította az orvosi szakma

Semmelweis Ignácot hiába szánták jogásznak, tudta, hogy orvos akar lenni. Huszonhat évesen diplomázott Bécsben, ahol szülészmesteri oklevelet is szerzett. Három évvel később, 1847-ben egy barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halálát vizsgálva döntő felismerésre jutott. A várandós anyákat tizedelő gyermekágyi láz azonos azzal, amelyben a barátja elhunyt. A betegséget tehát maguk az orvosok adják át a nőknek, mivel a boncolások után nem fertőtlenítik a kezüket. Ez magyarázatot adott arra is, hogy a bábák által kezelt nők körében sokkal ritkább jelenség a gyermekágyi láz.

Semmelweis az általa vezetett osztályon bevezette a klórmeszes kézmosást, amely – hiába a kedvező statisztikák – negyedórás procedúra lévén rendkívül népszerűtlen volt az orvosok körében.

Miután a Bécsi Általános Kórházban lejárt Semmelweis szerződése, hiába kérte, nem hosszabbították meg azt. 1850-ben előadást tartott a gyermekágyi lázról, de az Orvosegyesület és az egyetem elutasította nézeteit. Semmelweis tudta, hogy számos anya életét mentené meg, ha nem lehetetlenítenék el pionír munkáját, de nem volt mit tennie. Elhagyta Bécset, és 1851-ben a Szent Rókus Kórház tiszteletbeli főorvosa lett Pesten. Munkájáért fizetséget nem kért, de kiváltságos jogokat kapott. Működése nyomán egy százalék alá szorult a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak aránya.

A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állani, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi lázról, erélyes ellenfélre fog bennem találni.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác

Pár évvel később az Orvosi Hetilapban publikálta tapasztalatait, majd német nyelven jelent meg könyve a gyermekágyi lázról, amely a hazai és a külföldi szakma elutasítását váltotta ki. Semmelweis hiába döntött úgy, hogy a szemellenzős szakma helyett a fiatalok oktatásának szenteli energiáit, a folyamatos önvád megviselte a pszichéjét, 1865-ben elmezavart állapítottak meg nála. Egy bécsi professzor Döblingbe, elmegyógyintézetbe utaltatta Semmelweist. Az intézet személyzete alighanem brutálian bántalmazta az egykori orvost, de egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzésnek is szerepet tulajdonítottak a halálában. A hatvanas években végzett vizsgálatok végül kimutatták, hogy Semmelweis egy csontvelőgyulladásból kialakult szepszisben halt meg.

Az elhunyt anyák női kara

Raymond Lustig

Raymond Lustig

Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettistanem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni. Minden bizonnyal ma is vannak olyan kérdések, amelyre a válaszok százötven év múlva már egyértelműek lesznek. Gondoljunk csak a klímaváltozásra.

Ray Lustig a Semmelweis című operáról

Milyen zene szolgálhatja Semmelweis történetét?

Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.

A New York-i bázisú zeneszerző munkájában frissességet jelentettek az elsőlibrettós Matthew Doherty szövegei, aki költőként, íróként, utazóként több évet élt Szaúd-Arábiában és Irakban. Kezdő színpadi szerzőként egyben garancia volt arra, hogy a Semmelweis kimozdítja az operát a műfaji sablonok kereteiből. A szövegeket Szabó T. Anna fordította magyarra.

Szabó P. Szilveszter

Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A címszereplő az Abigél Kőnig tanár ura, a FRIDA Diegója, az Elfújta a szél Rhett Butlere – Szabó P. Szilveszter. A három asszonyt Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasi Veronika alakítja. A lélektani feszültséggel teli operának fontos része a mozgás, a látvány. Négy táncos, Biczók Anna, Hadi Júlia, Julia Jakubowska és Raubinek Lili működik közre, akiket Boross Martin rendező fog össze.

Ray Lustig úgy véli, hogy „a közelgő születési évforduló fontos alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az intuíció rejtélyén, kollektív bölcsességünkön, a zsenialitás és az őrület határain, az emberi fejlődés kacskaringósságán.” 2018 Semmelweis-emlékév, ezt ünnepli az opera nyelvén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciója is.

A Semmelweis 2018. június 9-én kerül színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

További információért és jegyvásárlásért
látogasson el a Bartók Plusz Operafesztivál honlapjára.

A Bartók Plusz további programjairól itt számoltunk be.

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

Kapcsolódó

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Foci a színpadon és élőben – különleges előadásra készül a Puskás musical csapata

Rendhagyó előadásnak lehetnek szemtanúi a Puskás musical június 19-i előadására jegyet váltó nézők: jegyükért ugyanis az előadás megnézése mellett a Magyarország-Franciaország EB-mérkőzést is élőben szurkolhatják végig.
Zenés színház hír

A Pécsi Nemzeti Színház újraalkotja a szabadtéri színház fogalmát – indul a #színháztér projekt

Júniusban a pécsi teátrum művészei nyakukba veszik Baranya megyét, hogy szó szerint az utcára vigyék a színházat. A miniszter félrelép telt házas premierjével újranyitó intézmény ingyenesen látogatható Erkélykoncertekkel és klasszikus produkciókkal várják a szórakozni vágyókat.
Zenés színház bécs

Cecilia Bartoli is fellép a bécsi Operaház új évadában

Öt saját produkcióval, a Monte-Carlói Opera vendégelőadásával, gyermekoperával és három balettpremierrel is készül a Bécsi Állami Operaház a 2021/22-es szezonra. Az új évad egyik szenzációja, a világhírű olasz mezzoszoprán, Cecilia Bartoli debütálása a bécsi színpadon.
Zenés színház ajánló

Idén (is) online jelentkezik a Budapesti Wagner-napok

Világsztárok közreműködésével élőben közvetített, operarészletekből összeállított koncertekkel, dalesttel, valamint a 2019-ben felújított Nibelung gyűrűje tetralógia felvételének első nyilvános közzétételével jön a Budapesti Wagner-napok a Müpa Home felületein.
Zenés színház hír

A közösségi élményről is szól az Operaház következő évada

Tizenhét bemutatóval várja a közönséget az új évadban a Magyar Állami Operaház, amely a 2021/22-es szezonban az Erkel Színház és az Eiffel Műhelyház mellett megnyitja a felújított Andrássy úti anyaintézményét is. A három helyszínre tervezett tizenkét egész estés és öt egyfelvonásos új produkció mellett visszatérnek a népszerű ifjúsági programok és előadássorozatok is, miközben olyan nemzetközi hírű művészek lépnek színpadra, mint Plácido Domingo, Patricia Petibon, Lawrence Brownlee, vagy épp Sir Willard White.