Zenés színház

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

2018.05.30. 09:21
Ajánlom
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott.

semev magyar 1819435676

semev magyar 1819435676

Kitaszította az orvosi szakma

Semmelweis Ignácot hiába szánták jogásznak, tudta, hogy orvos akar lenni. Huszonhat évesen diplomázott Bécsben, ahol szülészmesteri oklevelet is szerzett. Három évvel később, 1847-ben egy barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halálát vizsgálva döntő felismerésre jutott. A várandós anyákat tizedelő gyermekágyi láz azonos azzal, amelyben a barátja elhunyt. A betegséget tehát maguk az orvosok adják át a nőknek, mivel a boncolások után nem fertőtlenítik a kezüket. Ez magyarázatot adott arra is, hogy a bábák által kezelt nők körében sokkal ritkább jelenség a gyermekágyi láz.

Semmelweis az általa vezetett osztályon bevezette a klórmeszes kézmosást, amely – hiába a kedvező statisztikák – negyedórás procedúra lévén rendkívül népszerűtlen volt az orvosok körében.

Miután a Bécsi Általános Kórházban lejárt Semmelweis szerződése, hiába kérte, nem hosszabbították meg azt. 1850-ben előadást tartott a gyermekágyi lázról, de az Orvosegyesület és az egyetem elutasította nézeteit. Semmelweis tudta, hogy számos anya életét mentené meg, ha nem lehetetlenítenék el pionír munkáját, de nem volt mit tennie. Elhagyta Bécset, és 1851-ben a Szent Rókus Kórház tiszteletbeli főorvosa lett Pesten. Munkájáért fizetséget nem kért, de kiváltságos jogokat kapott. Működése nyomán egy százalék alá szorult a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak aránya.

A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állani, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi lázról, erélyes ellenfélre fog bennem találni.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác

Pár évvel később az Orvosi Hetilapban publikálta tapasztalatait, majd német nyelven jelent meg könyve a gyermekágyi lázról, amely a hazai és a külföldi szakma elutasítását váltotta ki. Semmelweis hiába döntött úgy, hogy a szemellenzős szakma helyett a fiatalok oktatásának szenteli energiáit, a folyamatos önvád megviselte a pszichéjét, 1865-ben elmezavart állapítottak meg nála. Egy bécsi professzor Döblingbe, elmegyógyintézetbe utaltatta Semmelweist. Az intézet személyzete alighanem brutálian bántalmazta az egykori orvost, de egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzésnek is szerepet tulajdonítottak a halálában. A hatvanas években végzett vizsgálatok végül kimutatták, hogy Semmelweis egy csontvelőgyulladásból kialakult szepszisben halt meg.

Az elhunyt anyák női kara

Raymond Lustig

Raymond Lustig

Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettistanem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni. Minden bizonnyal ma is vannak olyan kérdések, amelyre a válaszok százötven év múlva már egyértelműek lesznek. Gondoljunk csak a klímaváltozásra.

Ray Lustig a Semmelweis című operáról

Milyen zene szolgálhatja Semmelweis történetét?

Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.

A New York-i bázisú zeneszerző munkájában frissességet jelentettek az elsőlibrettós Matthew Doherty szövegei, aki költőként, íróként, utazóként több évet élt Szaúd-Arábiában és Irakban. Kezdő színpadi szerzőként egyben garancia volt arra, hogy a Semmelweis kimozdítja az operát a műfaji sablonok kereteiből. A szövegeket Szabó T. Anna fordította magyarra.

Szabó P. Szilveszter

Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A címszereplő az Abigél Kőnig tanár ura, a FRIDA Diegója, az Elfújta a szél Rhett Butlere – Szabó P. Szilveszter. A három asszonyt Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasi Veronika alakítja. A lélektani feszültséggel teli operának fontos része a mozgás, a látvány. Négy táncos, Biczók Anna, Hadi Júlia, Julia Jakubowska és Raubinek Lili működik közre, akiket Boross Martin rendező fog össze.

Ray Lustig úgy véli, hogy „a közelgő születési évforduló fontos alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az intuíció rejtélyén, kollektív bölcsességünkön, a zsenialitás és az őrület határain, az emberi fejlődés kacskaringósságán.” 2018 Semmelweis-emlékév, ezt ünnepli az opera nyelvén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciója is.

A Semmelweis 2018. június 9-én kerül színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

További információért és jegyvásárlásért
látogasson el a Bartók Plusz Operafesztivál honlapjára.

A Bartók Plusz további programjairól itt számoltunk be.

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

Kapcsolódó

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház online közvetítés

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Zenés színház hír

Nem tartják meg idén a Bayreuthi Ünnepi Játékokat

Elmarad idén a Bayreuthi Ünnepi Játékok programsorozata a koronavírus-járvány miatt - jelentették be kedd este a világhírű németországi Wagner-fesztivál szervezői.
Zenés színház hír

Plácido Domingo elhagyhatta a kórházat

A veterán spanyol énekes azután került kórházba Mexikóban, hogy pozitív lett a koronavírus tesztje.
Zenés színház hír

2021-re halasztják a Turandot bemutatóját a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Giacomo Puccini Turandot című operájának 2020. július 8-i premierjét és az idei nyárra tervezett összes további előadását 2021 nyarára tolják el a szervezők. A jegyek beválthatók a következő évi időpontokra.
Zenés színház bánk bán

Online tartják meg a Bánk bán előadásaira hirdetett meghallgatást

Nemcsak az internetre költöztette a meghallgatást, de a jelentkezési határidőt is meghosszabbította a Coopera április 15-ig.