Zenés színház

Opera készült az anyák megmentőjéről, Semmelweis Ignácról

2018.05.30. 09:21
Ajánlom
Egészen elképesztő, hogy az orvostársadalom egykor tiltakozott a kézmosás ellen. Vajon ma vannak olyan igazságok, amelyeket hasonlóan nehezen fogadunk el? Ez érdekelte a Semmelweis című opera szerzőit. Két amerikai dolgozta fel az anyák megmentőjének életét, a művet most a Bartók Plusz Operafesztiválon mutatják be.

Semmelweis Ignác élete annyira különleges, hogy legfeljebb azon csodálkozhatunk, miért nem dolgozták fel eddig regényekben, drámákban, zenés alkotásokban – mondta Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a legnagyobb magyar orvosról. A Nagymező utcai színház Szabó P. Szilveszter főszereplésével, Boross Martin rendezésében viszi a Bartók Plusz Operafesztiválra az „oratorikus kórképet”, amelyet azonban nem magyar, hanem két amerikai szerző alkotott.

semev magyar 1819435676

semev magyar 1819435676

Kitaszította az orvosi szakma

Semmelweis Ignácot hiába szánták jogásznak, tudta, hogy orvos akar lenni. Huszonhat évesen diplomázott Bécsben, ahol szülészmesteri oklevelet is szerzett. Három évvel később, 1847-ben egy barátja, Jakob Kolletschka kórboncnok halálát vizsgálva döntő felismerésre jutott. A várandós anyákat tizedelő gyermekágyi láz azonos azzal, amelyben a barátja elhunyt. A betegséget tehát maguk az orvosok adják át a nőknek, mivel a boncolások után nem fertőtlenítik a kezüket. Ez magyarázatot adott arra is, hogy a bábák által kezelt nők körében sokkal ritkább jelenség a gyermekágyi láz.

Semmelweis az általa vezetett osztályon bevezette a klórmeszes kézmosást, amely – hiába a kedvező statisztikák – negyedórás procedúra lévén rendkívül népszerűtlen volt az orvosok körében.

Miután a Bécsi Általános Kórházban lejárt Semmelweis szerződése, hiába kérte, nem hosszabbították meg azt. 1850-ben előadást tartott a gyermekágyi lázról, de az Orvosegyesület és az egyetem elutasította nézeteit. Semmelweis tudta, hogy számos anya életét mentené meg, ha nem lehetetlenítenék el pionír munkáját, de nem volt mit tennie. Elhagyta Bécset, és 1851-ben a Szent Rókus Kórház tiszteletbeli főorvosa lett Pesten. Munkájáért fizetséget nem kért, de kiváltságos jogokat kapott. Működése nyomán egy százalék alá szorult a kórházban gyermekágyi láz következtében elhunytak aránya.

A gyilkolásnak meg kell szűnnie, és hogy megszűnjék, őrszemen fogok állani, és aki veszélyes tanokat merészel hirdetni a gyermekágyi lázról, erélyes ellenfélre fog bennem találni.

Semmelweis Ignác

Semmelweis Ignác

Pár évvel később az Orvosi Hetilapban publikálta tapasztalatait, majd német nyelven jelent meg könyve a gyermekágyi lázról, amely a hazai és a külföldi szakma elutasítását váltotta ki. Semmelweis hiába döntött úgy, hogy a szemellenzős szakma helyett a fiatalok oktatásának szenteli energiáit, a folyamatos önvád megviselte a pszichéjét, 1865-ben elmezavart állapítottak meg nála. Egy bécsi professzor Döblingbe, elmegyógyintézetbe utaltatta Semmelweist. Az intézet személyzete alighanem brutálian bántalmazta az egykori orvost, de egy korábban, boncolás közben szerzett szifiliszes fertőzésnek is szerepet tulajdonítottak a halálában. A hatvanas években végzett vizsgálatok végül kimutatták, hogy Semmelweis egy csontvelőgyulladásból kialakult szepszisben halt meg.

Az elhunyt anyák női kara

Raymond Lustig

Raymond Lustig

Ray Lustig zeneszerző és Matthew Doherty librettistanem a történelmi tényeket keresik ebben a zenés színházi műben, hanem azt a Semmelweis Ignácot, akinek az érzései mindannyiunk számára átélhető: egy ember, akit kinevetnek, gúnyolnak és megvetnek azért, mert felismert valami újat. Akinek a kezében van a megoldás, ennek ellenére számos anya hal meg a környezetében az orvostársadalom makacssága és büszkesége miatt. A szerzőpáros számára a történet legfőbb tanulsága, hogy az emberek számos igazságot alig, vagy egyáltalán nem akarnak elfogadni. Minden bizonnyal ma is vannak olyan kérdések, amelyre a válaszok százötven év múlva már egyértelműek lesznek. Gondoljunk csak a klímaváltozásra.

Ray Lustig a Semmelweis című operáról

Milyen zene szolgálhatja Semmelweis történetét?

Az opera műfaja, nyitottsága és absztraktsága révén megfelelő médiumnak bizonyult a szerzőpáros számára. Ray Lustigot két zenei hatás segítette a komponálásban: az egyik Philip Glass Satyagraha című, Gandhiról szóló operája, a másik egy női kórus, akiket egy New York-i fesztiválon hallott. A Semmelweis ugyanis a női kar – az operafesztiválon a szolnoki Bartók Béla Kamarakórus női kara – révén is emlékezetes. Legihletettebb, legmegrázóbb részleteiben ezek a nők lidércként kísértik Semmelweist. Az opera négy szólistára, női kórusra, vonós ötösre, vibrafonra, billentyűsökre (zongora, orgona, cseleszta), elektronikus hangelemekre és színpadon játszott ütőhangszerekre készült. A Budapesti Operettszínház kamarazenekarát Dinyés Dániel vezeti.

A New York-i bázisú zeneszerző munkájában frissességet jelentettek az elsőlibrettós Matthew Doherty szövegei, aki költőként, íróként, utazóként több évet élt Szaúd-Arábiában és Irakban. Kezdő színpadi szerzőként egyben garancia volt arra, hogy a Semmelweis kimozdítja az operát a műfaji sablonok kereteiből. A szövegeket Szabó T. Anna fordította magyarra.

Szabó P. Szilveszter

Szabó P. Szilveszter (Fotó/Forrás: Szécsi István / Fidelio)

A címszereplő az Abigél Kőnig tanár ura, a FRIDA Diegója, az Elfújta a szél Rhett Butlere – Szabó P. Szilveszter. A három asszonyt Frankó Tünde, Lévai Enikő és Nádasi Veronika alakítja. A lélektani feszültséggel teli operának fontos része a mozgás, a látvány. Négy táncos, Biczók Anna, Hadi Júlia, Julia Jakubowska és Raubinek Lili működik közre, akiket Boross Martin rendező fog össze.

Ray Lustig úgy véli, hogy „a közelgő születési évforduló fontos alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk az intuíció rejtélyén, kollektív bölcsességünkön, a zsenialitás és az őrület határain, az emberi fejlődés kacskaringósságán.” 2018 Semmelweis-emlékév, ezt ünnepli az opera nyelvén a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház közös produkciója is.

A Semmelweis 2018. június 9-én kerül színpadra a Miskolci Nemzeti Színházban.

További információért és jegyvásárlásért
látogasson el a Bartók Plusz Operafesztivál honlapjára.

A Bartók Plusz további programjairól itt számoltunk be.

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

Kapcsolódó

A Kékszakállú és Semmelweis élete az idei Bartók Plusz Operafesztivál középpontjában

A tizennyolc éves fesztivál idén is hangversenyekkel, kiállítással, filmvetítéssel várja látogatóit, és természetesen operával. A középpontban a százéves Kékszakállú, a kétszáz éves Semmelweis Ignác és az utóbbi évtizedek legnépszerűbb (rock)operája, az István, a király.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.