Zenés színház

Opera Ománban

2012.06.24. 09:00
Ajánlom
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy komolyzene rajongó szultán. Kábusz bin Száid Al-Száid volt a neve. Ez a szultán Omán fővárosában, Maszkatban felépítette az Arab félsziget első igazi operaházát, amelynek a világ minden tájáról csodájára jártak." Valahogy így kezdődne a történet, ha az 1001 éjszaka meséje lenne. De nem az, hanem 21. századi valóság. Fényben szikrázó kristályból, rézből, tikfából, 80 ezer négyzetméteren.

Olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság. Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az Ománról szóló listára. A komolyzenét. Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. Az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó Oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaház volt, a 16. századi klasszikus olasz operák stílusában.

A projekt 2001-ben indult. Az eredeti terveket egy angol színházi vállalkozás dolgozta ki, az építészeti megvalósítás a Wimberly Allison Tong and Goo feladata volt. Az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel Johnson vezette amerikai cég, az Artec, amelyik a Művészetek Palotájának hangzásáért felelt. Az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyoktól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek, egy közeli kőbányában termelték ki. A Maszkati Királyi Operaházat 2011-ben októberében adták át, a nyitóelőadáson Puccini Turandot-ját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte.

A gigantikus méretű előcsarnok ragyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. A színház egyiptomi programigazgatója, Dr. Issam el Mallah lelkesen mutatja a szultán vitrinekben kiállított, 16-18. századi európai hangszergyűjteményét. Közben arról mesél, hogy a legfontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszikus zene történetét. Hogy az operák megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építettek, amelyeken arabul és más nyelveken olvashatja a közönség az áriák szövegét. Itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban lennénk. A terem mérete változtatható. Összesen 1100 fő befogadására alkalmas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra koncertteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható. A 120 tonnás orgona egy sínen mozogva 35 perc alatt 15 métert képes megtenni előre-hátra. A technikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent Gardentől bérelik. Hogy az épület - akárcsak a budapesti - tényleg olasz mérték után készült, az igazán akkor derült ki, amikor a Magyar Állami Operaház társulata vendégjátékon járt Ománban. Csikós Atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a Szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyen a gyors díszletváltást a 32 méter magas toronyban található zsinórpadlás segíti.

A befogadó színházként működő Maszkati Királyi Operaház történetében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint Elena Mosuc és Kurt Rydel. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: "végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni".   

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Klasszikus

Még lehet jelentkezni a Hubay Jenő Hegedűversenyre

Október 22-ig várja a húszévesnél fiatalabb közép-európai hegedűművészek jelentkezését a Fesztivál Akadémia által szervezett Hubay Jenő Hegedűverseny

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.
Zenés színház gyász

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Zenés színház ajánló

Esterházy-regény és gyermekáldozatok – két kortárs opera elé

Október 21-én látható a Müpa Fesztivál Színházában Vajda Gergelynek Esterházy Péter regénye nyomán írt operája, a Fuharosok, valamint George Benjamin műve, az Into the Little Hill, Horváth Csaba rendezésében és a Forte Társulat közreműködésével.
Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.