Olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság. Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az Ománról szóló listára. A komolyzenét. Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. Az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó Oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaház volt, a 16. századi klasszikus olasz operák stílusában.

A projekt 2001-ben indult. Az eredeti terveket egy angol színházi vállalkozás dolgozta ki, az építészeti megvalósítás a Wimberly Allison Tong and Goo feladata volt. Az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel Johnson vezette amerikai cég, az Artec, amelyik a Művészetek Palotájának hangzásáért felelt. Az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyoktól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek, egy közeli kőbányában termelték ki. A Maszkati Királyi Operaházat 2011-ben októberében adták át, a nyitóelőadáson Puccini Turandot-ját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte.

A gigantikus méretű előcsarnok ragyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. A színház egyiptomi programigazgatója, Dr. Issam el Mallah lelkesen mutatja a szultán vitrinekben kiállított, 16-18. századi európai hangszergyűjteményét. Közben arról mesél, hogy a legfontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszikus zene történetét. Hogy az operák megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építettek, amelyeken arabul és más nyelveken olvashatja a közönség az áriák szövegét. Itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban lennénk. A terem mérete változtatható. Összesen 1100 fő befogadására alkalmas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra koncertteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható. A 120 tonnás orgona egy sínen mozogva 35 perc alatt 15 métert képes megtenni előre-hátra. A technikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent Gardentől bérelik. Hogy az épület - akárcsak a budapesti - tényleg olasz mérték után készült, az igazán akkor derült ki, amikor a Magyar Állami Operaház társulata vendégjátékon járt Ománban. Csikós Atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a Szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyen a gyors díszletváltást a 32 méter magas toronyban található zsinórpadlás segíti.

A befogadó színházként működő Maszkati Királyi Operaház történetében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint Elena Mosuc és Kurt Rydel. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: "végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni".