Zenés színház

Opera Ománban

2012.06.24. 09:00
Ajánlom
"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy komolyzene rajongó szultán. Kábusz bin Száid Al-Száid volt a neve. Ez a szultán Omán fővárosában, Maszkatban felépítette az Arab félsziget első igazi operaházát, amelynek a világ minden tájáról csodájára jártak." Valahogy így kezdődne a történet, ha az 1001 éjszaka meséje lenne. De nem az, hanem 21. századi valóság. Fényben szikrázó kristályból, rézből, tikfából, 80 ezer négyzetméteren.

Olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság. Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az Ománról szóló listára. A komolyzenét. Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. Az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó Oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaház volt, a 16. századi klasszikus olasz operák stílusában.

A projekt 2001-ben indult. Az eredeti terveket egy angol színházi vállalkozás dolgozta ki, az építészeti megvalósítás a Wimberly Allison Tong and Goo feladata volt. Az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel Johnson vezette amerikai cég, az Artec, amelyik a Művészetek Palotájának hangzásáért felelt. Az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyoktól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek, egy közeli kőbányában termelték ki. A Maszkati Királyi Operaházat 2011-ben októberében adták át, a nyitóelőadáson Puccini Turandot-ját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte.

A gigantikus méretű előcsarnok ragyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. A színház egyiptomi programigazgatója, Dr. Issam el Mallah lelkesen mutatja a szultán vitrinekben kiállított, 16-18. századi európai hangszergyűjteményét. Közben arról mesél, hogy a legfontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszikus zene történetét. Hogy az operák megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építettek, amelyeken arabul és más nyelveken olvashatja a közönség az áriák szövegét. Itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban lennénk. A terem mérete változtatható. Összesen 1100 fő befogadására alkalmas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra koncertteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható. A 120 tonnás orgona egy sínen mozogva 35 perc alatt 15 métert képes megtenni előre-hátra. A technikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent Gardentől bérelik. Hogy az épület - akárcsak a budapesti - tényleg olasz mérték után készült, az igazán akkor derült ki, amikor a Magyar Állami Operaház társulata vendégjátékon járt Ománban. Csikós Atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a Szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyen a gyors díszletváltást a 32 méter magas toronyban található zsinórpadlás segíti.

A befogadó színházként működő Maszkati Királyi Operaház történetében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint Elena Mosuc és Kurt Rydel. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: "végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni".   

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.