Az évadzáró társulati ülést Balog Zoltán miniszter nyitotta meg, aki beszédében az operát valláshoz hasonlította, hiszen ennek a műfajnak is megvannak a maga szentjei, eretnekei, reformátorai és hívei. Hangsúlyozta, hogy Magyarország újkori kultúrtörténete és a magyar nemzeti kultusz nem képzelhető el az Opera, a Népopera, illetve a balettegyüttes nélkül. Balog figyelmeztetett arra, hogy az Operaház hajója sosem ér révbe, hiszen verseny van. A verseny, jellegéből fakadóan megújulásra sarkall, a versenyképesség érdekében pedig strukturális változásokra van szükség. A miniszter megköszönte az Operaház társulatának, hogy nagy türelemmel és megértéssel fogadták a kormány döntését, és fontosnak tartotta megjegyezni, hogy legyen akármilyen is egy ország gazdasági helyzete, a kultúrára szükség van, majd hozzátette: a kormányzat igyekszik emelkedő támogatást biztosítani az intézménynek.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa beszédében elmondta, hogy kinevezése óta nyílt kártyákkal játszik, és intézményt nem lehet úgy vezetni, hogy mindig mindenkinek a tetszését elnyerje egy vezető. Hozzátette, amikor átvette az intézmény vezetését, nem láthatta előre az országban és a világban zajló gazdasági folyamatok alakulását. Az évadban a Magyar Állami Operaház történetének legnagyobb átszervezését és létszámleépítését kellett végrehajtania a vezetőségnek. Ennek nyomán már kialakult az új struktúra, a törvények legteljesebb betartásával lassan befejeződik egy hosszú folyamat. Kiemelte: ekkora mértékű forrásból felelős vezető nem ígérhet sem európai, sem világszínvonalat, ugyanakkor hozzátette, hogy a meglévő erőforrásokkal lehet úgy gazdálkodni, hogy a nemzeti operajátszás megmaradjon, ennél fontosabb cél pedig nem létezik.

Az Operaház idei évadjában 165 opera-előadást játszott - 24 darabból, ezek közül négy premier -, 76 alkalommal tűzött balettet műsorra - tíz produkció, köztük egy premier -, valamint 33 koncertnek adott helyet.  A következő szezonra 238 opera-előadást tűzött ki a vezetőség - 31 opera, köztük négy premier -, 82 balett-előadást - tíz balett, két premier -, illetve 26 koncertet láthat-hallhat a közönség a Magyar Állami Operaházban, illetve 2013. márciustól júniusig a Millenárison, mivel az Erkel Színház a jelzett időre a közbeszerzési és az uniós eljárások miatt időre nem nyílhat meg. Ókovács megjegyezte, ez nagyobb előadásszám, mint amennyit ebből a költségvetésből bárki is kihozott. "Bízom abban, hogy a kormányzat minden segítséget megad a Magyar Állami Operaháznak, hiszen egy lefelé kunkorodó spirálban kizárt a fejlődés lehetősége" - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a pekingi Színházi Világfórumon nemzetközi intézményvezetőktől a Magyar Állami Operaházéhoz hasonló problémákkal találkozott, bár hozzátette, világszinten ritka a Magyarországhoz hasonló állam, amely egyetlen dedikált operaházzal rendelkezik. A budapesti dalszínház azonban 143 magyar énekest szerződtetett a következő szezonra - hazai tehetségeknek teret adni - ennél többet nemzeti operaház nem tehet. Időnként természetesen kell hívni vendégeket, hogy megmérettessük magunkat, és a közönség is lássa, hol tartunk - zárta beszédét, és megköszönte a társulatnak a bizalmat, és azt, hogy türelmesen és megértően viselte az évadot.

Részlet Balog Zoltán és Ókovács Szilveszter beszédéből

Mozsár István ügyvezető igazgató kimerítő tájékoztatót nyújtott az Erkel Színház megújulásával kapcsolatos folyamatok állásáról. Összefoglalóját a 2011 novemberébeóen kiadott kormányhatározattal kezdte melynek értelmében megszületett a döntés: a színháznak mielőbb meg kell nyitnia. A program véghezviteléhez azonban nem állt rendelkezésre egy olyan csapat, amely a jogi háttértől az építészeti kérdésekig azonnali megoldásokra képes, ezért a színházi élet szereplőivel - az intézmény volt főigazgatói, műszaki vezetői, más színházak igazgatói - folytatott részletes konzultációt követően meg kellett keresni a megfelelő szakembereket.

A projekt mára kész, és tartalmilag erős, megalapozott beruházási programmal rendelkezik, amelyben különféle költségvetési sávokhoz rendelt lehetőségeket is kibontotta: a szükséges programcsomag bruttó 0,9 milliárd forintjából az öt évvel ezelőtti állapotot érhetnék el, bár kérdéses, hogy a hatóság erre nyitási engedélyt adna-e; bruttó 1,7 milliárd forint minimális szakmai gépesítést jelentene, szakmai fejődésre azonban nem lenne mód; bruttó 3,6 milliárd forintért új épületrész készülhetne raktárakkal, új játszóhellyel, a közönségforgalmi terek megújításával, az öltözők korszerűsítésével, új próbateremmel a balett-tagozatnak, házi színpaddal; és vannak tervek bruttó 4,7 és 5,6 milliárd forintos beruházásra is. Mozsár István hangsúlyozta: a jóváhagyott költségvetés duplájával, azaz 3,6 milliárd forintos beruházással gyakorlatilag új épület, Magyarország legnagyobb befogadó képességű színháza jönne létre. A terveket májusban mutatták be a minisztériumban, és a napokban a kormány elé kerül a javaslat.

Mozsár István prezentációja az Erkel Színház felújításáról (a minőségért olvasóink elnézést kérjük, a vetített prezentációt filmeztük)

Az intézmény fő-zeneigazgatója, Héja Domonkos a nyitó társulati ülésen elhangzott szavaira emlékeztetett: akkor ígéretet tett, hogy két kiemelkedő zeneszerző darabjait a repertoár részévé teszi. A következő szezon első premierje Erkel: Hunyadi László című operája, a bemutatók sorában pedig Richard Strauss Ariadné Naxosban című műve is hallható lesz. Épp így emlékeztetett arra is, hogy még ősszel, első bejelentései között szerepelt, hogy a fiatal operaénekes generációnak nyújtson lehetőségeket, akikre a jövő építhető. A 2012/2013-as évadban fellépő 143 művész között számos pályakezdő léphet színpadra az Operaházban. A fő-zeneigazgató megköszönte a zenekar munkáját, azt, hogy kompromisszumkésznek bizonyultak és kollektív szerződés hiányában is gördülékenyen zajlott az évad. Hája Domonkos hangsúlyozta azt is, hogy a minden, az előadások létrejöttéért dolgozó munkatársat a társulat részének tekint.

Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója kiemelte, hogy a nehéz gazdasági viszonyok közepette az Operaház balett-társulata rendkívüli teljesítményt nyújtott a most záruló évadban, a következő szezonban pedig immár egy gazdagabb repertoárral lépnek közönség elé, melyek között megtalálható egy premiernek tekinthető előadás, az új díszlettel és jelmezekkel megvalósuló Anyegin, valamint két Jiri Kylián-koreográfia.

A társulati ülésen Balog Zoltán miniszter ünnepélyesen lezárta a februárban meghirdetett ErKell nekünk! jótékonysági árverést, amelynek keretében a dalszínház relikviáit és híres művészeinek jelmezeit bocsátották licitálásra, a megújuló Erkel Színház javára. Az adományok számlálása megkezdődött, a befolyt összegről június 26-án adnak tájékoztatást az Operaház honlapján.

Az évadzáró társulati ülésen első alkalommal adták át az Operaház új alapítású díjait. Az elismeréseket a dalszínház vezetősége a Magyar Állami Operaház aktív szólistáinak megbecsülésére, tehetségük és teljesítményük értékelésére hozta létre, hisz retrospektív, visszatekintő állami díjak léteznek, de a pálya zenitjén vagy a csúcs előtti pillanatban kevesen kaphatnak elismerést. Az Operaház új szakmai díjai ezt az űrt hivatottak betölteni. Az operavilágban Európa-szerte a legmagasabb kitüntetést jelenti a Kammersänger cím - ezt a rangot kívánja a hazai szakmai életbe átültetni a magánénekesek számára létrehozott "A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese" cím. A balettművészek számára alapított "A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja" cím a francia balett tradícióra kíván építeni. A kitüntető címeket a mai naptól évente három ének- és egy balettművész veszi át és viselheti egy évadon át. Olyan előadók kaphatják, akik a Magyar Állami Operaházhoz különösen kötődnek, színpadának rendszeres fellépői, a díjátadás évadában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Magyar Állami Operaház vállalja, hogy a kitüntetett művész következő szezonbéli főszerepes fellépéseinek tiszteletdíját - az első 20 nagyszínpadi előadás erejéig - a legmagasabb orientációs szint felett állapítja meg, a szóban forgó évadban pedig minden színlapon, egyedüli díjként, mint az Operaház szakmai elismeréseként tünteti fel.

Az új alapítású díjak átadási ünnepségeinek alkalmára Pacsay Attila zeneszerző fanfárt komponált, a következő években a díjátadások állandó szignálja ez a dallam lesz - erre vonultak színpadra a díjazottak, akik elnyerték a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/2013, és A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címeket. A cím kézzel fogható, elegáns jelképe a díj, amely egy fontos és közös, az opera és a balett számára is üzenetet hordozó szimbólum: egy herendi porcelán hattyú ébenfa hatású posztamensen, oldalán ezüstszín tábla, fekete, névre szóló vésettel; mindez pedig ébenfa hatású, valódi ezüst betéttel ellátott, art deco stílusú, antikolt keretben. Az Operaház történetében elsőként nyerte el a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor.

Sümegi Eszter laudációjában elhangzott, hogy valóban különösen kötődik a budapesti Operaházhoz - Philadelphiától Berlinig, Salzburgtól Torontóig a világ élvonalába tartozó énekesek partnereként hatalmas sikereket aratott. A nemzetközi és hazai koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze, mégis a Magyar Állami Operaház közönségének adja át művészete legjavát. Az idei évadban négy hatalmas szoprán főszerep magas színvonalú megvalósításáért és két elsöprő erejű debütálásáért kapta az elismerést.

Váradi Zita a most záruló évadban nyolc operában, harminchárom alkalommal lépett színpadra. Az Arabella-sorozatban nyújtott teljesítményéért Zdenka szerepében egyöntetűen pozitív kritikai visszhanggal jutalmazta a sajtó, a Népszava kritikusa ezt írta róla: "a pesti társulatnak már régen nem ígérete, ebben a produkcióban is igazi üdvöskéje (...), hosszú szünet után betöltheti a László Margit visszavonulásával örökül maradt űrt."

Bretz Gábor külföldi színpadok után az idei évadban a Magyar Állami Operaházban, hét opera basszus és basszbariton szerepeiben csillogtatta meg képességeit. Az Operaház művészeti vezetése díjazta egyenletesen magas színvonalú teljesítményét, amelyet a Macbeth Banquo szerepének megformálásával koronázott meg, különösképpen pedig a Mefistofele címszerepében nyújtott alakítását.

A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet Oláh Zoltán, az együttes első magántáncosa nyerte el. Az évadban a balettrepertoár legnagyobb férfi főszerepeit alakította. A klasszikus repertoár mellett a modern darabokban ugyancsak magas színvonalat nyújtó művészt azonban nemcsak szakmai kvalitásaiért, hanem a munkához és partnereihez való hozzáállásáért is jutalmazza a művészeti vezetés.

A társulati ülés végén a nézőtéren helyet foglaló Tokody Ilona a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnökeként magához ragadva a szót nyílt levelet olvasott fel, melyben ismertette álláspontjukat a társulati operajátszás és az alkalmazotti státuszú művészek foglalkoztatásának szükségességéről. Ókovács Szilveszter reakciójában jelezte, a konfrontatív stílust el kívánja kerülni, és a megváltozott világra, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyomány ápolása nem annak konzerválását jelenti.