Zenés színház

Operahősök a nappaliban – Kérdések és válaszok az operáról

2021.04.22. 17:00
Ajánlom
Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk az aktuális operajátszási trendekről és a közönség megszólításának lehetséges módjairól. Ezúttal Csák Balázs kritikust, az Operaportál főszerkesztőjét és Farkas Zoltán zenetörténészt, a Bartók Béla Emlékház igazgatóját kérdeztük, akik az online közvetítések pozitívumairól és buktatóiról is beszéltek.

Az interjú az Opera Magazin 2021-es tavaszi számában jelent meg.

Az előadások rögzítése nem újkeletű jelenség, ám a pandémia idején megszaporodtak az ilyen jellegű online tartalmak, sőt kifejezetten „kamerára gyártott” színházi előadásokkal is találkozhatunk, amelyeket közönség nélkül rögzítenek. Önök követnek ilyen közvetítéseket?

Csák Balázs: Ritkán követem őket. Indokolt persze, hogy legyenek ilyenek, de egy online előadás aligha pótolhatja az élő produkció élményét.

Farkas Zoltán: Muszáj volt ezzel a formával közelebbről is megismerkednem, hiszen mi is alkalmazzuk a Bartók Béla Emlékházban koncertek közvetítésénél. Az ottani kamaraterem nagyjából százhúsz fő befogadására alkalmas, a streamelés segítségével azonban sokkal szélesebb közönséghez juthat el egy-egy produkció, ráadásul utólag is elérhetőek a felvételek.

Milyen szempontból lehet érvényes alternatívája a valós színházélménynek a streamelés? Kritikusként hagyatkoznának rá?

FZ: Úgy vélem, lehet rá hagyatkozni, hiszen ma már a hangtechnikai eszközök révén nagyon jó minőségben szólalnak meg a közvetítések. Persze vannak olyan járulékos elemek, mint a hangulat vagy a közönségre gyakorolt hatás, amit nem tudnak érinteni az online előadásokra épülő recenziók, ám

az előadói és a zenei teljesítményt, a rendezés találékonyságát pontosan meg lehet ítélni ezek alapján is.

CsB: Egy-két esetet leszámítva mindig elkerültem, hogy online előadásról írjak. Elsősorban az énekhangok minősége, ezen belül is főleg a volumene az, amiről a képernyőn keresztül nem kapok pontos képet, hiszen ilyenkor már „mikrofonhangokat” hallunk. És persze ott van az a nehezen definiálható fogalom is, amit az előadások légkörének nevezünk, és ami csak élőben érzékelhető igazán. Más kérdés, hogy az említettektől függetlenül a legtöbb ember számára a streamelés minden külföldi produkció esetében alternatívát jelent. Merthogy igen kevesen tehetik meg, hogy a Metropolitan vagy a Scala előadásait élőben tekintsék meg.

167174243_10158220536203181_4474740273156706110_n-165023.jpg

Az aranyműves boltja – videótanulmány egy készülő előadáshoz (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Pandémia idején azonban beszűkülnek a lehetőségek. Ha nem csak régi felvételeket és lemezeket szeretnénk látni-hallani, a streamelés jó (ha nem az egyedüli) opció a műfajjal való találkozásra. Hogyan látják ezt?

CsB: A élő előadás jobb, mint a streamelés. Utóbbi viszont sokkal jobb, mint az, ha egyáltalán nem lenne előadás. Arról nem is beszélve, hogy milyen sokat jelent a fellépési lehetőség az előadók számára, még akkor is, ha nincs közönség.

FZ: Ha nem lehet közönség előtti előadásokat tartani, akkor egyértelműen folytatni kell a streamelést. Ezt vallom koncertrendezőként is a Bartók Béla Emlékházban. Az előadók iránt is felelősséget érzünk, hogy a – gyakran a mi sajátos igényeinknek összeállított – műsorukat előadhassák. A zenei élet nem állhat le, így tudjuk biztosítani a túlélést. Ezt egy ideig akkor is vállalni kell, ha egyébként a rendező intézmények számára jelentős bevételkieséssel jár.

Megfigyelhetők a közvetítésekre jellemző sajátságos jegyek, eszközbeli megoldások, amelyek a hagyományos nézői élményen túl is képesek nyújtani valami pluszt?

CsB: A kamera olyan dolgokat is lát és láttat, amit mi a nézőtéren nem biztos, hogy érzékelünk. Ez egyszerre lehet előny és hátrány, hiszen a közeli képek révén többet láthatunk, viszont közben lemaradunk az egyéb színpadi történések, illetve a teljes színpadkép látványáról. Az online közvetítés során a rendező és az operatőr irányít, és dönti el, hogy mit kell éppen látnom, a nézőtéren ülve viszont én magam. Nem mindegy persze az sem, hogy a nézőtér melyik részén ülünk.

A kakasülőről látottakhoz sokat hozzátehet a kamera, ami az énekes vagy a karmester arckifejezését is képes közelről megmutatni.

159922378_10158181308673181_5594957621512278037_n-165125.jpg

MaszkaBál – Kleopátra áriája Megyesi Schwartz Lúcia előadásában (Fotó/Forrás: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház)

FZ: A némafilmek idején az arcjáték sokkal fontosabb volt, hiszen mindent azzal tudtak csak kifejezni. Most ismét felértékelődik ez a minőség, hiszen a néző sokkal közelebbről láthatja az előadókat, a lelki rezdüléseikkel együtt. Azáltal, hogy mindenki számára elérhetőek és bármikor visszanézhetőek ezek a felvételek, tulajdonképpen a műfaj demokratizálódása is megvalósul, azt viszont nem gondolom, hogy ez olyan közönséget is képes bevonzani, amely eddig nem volt érdeklődő.

Egy huszonéves fiatal például csak azért nem fog megnézni egy operaelőadást, mert elég rákattintania egy videóra, ennél azért többre van szükség.

Hogyan változhat a játszási hagyomány az opera esetében? Rugalmas műfajról beszélünk vagy erősebb a tradíció tisztelete, mint más műfajok esetében?

CsB: A tradíció tisztelete és a rugalmasság nem zárják ki egymást. A múlt század avantgárd irányzatait követően a zeneszerzők ismét elkezdtek dallamosabb, könnyebben befogadható műveket írni, teret nyert a rendezői színház, fejlődik a színpadi technika, elterjedtek az online közvetítések, a rendhagyó helyszíneken rendezett előadások, „újra felfedeztük” a barokk operát. Vagyis nagyon sok minden változott, az opera nem halt meg, ugyanakkor Verdi, Puccini, Mozart és Wagner nélkül továbbra sem képzelhető el az operarepertoár. És ez jól is van így, mert többféle nézői igényt kell kielégíteni: az új művek, irányzatok és kezdeményezések mellett műsoron tartani a klasszikus darabokat és a hagyományos rendezéseket is.

FZ: Az igazi operarendezés és -játszás sosem megfelelni akar a nézői igényeknek, hanem valami érdekes alternatívát kell, hogy kínáljon. Az online közvetítések esetében például most az a lehetőség adódik az operaprodukciók számára, hogy megszabadulhatnak azoktól a sallangoktól, amelyek elvonják a figyelmet magáról az előadásról.

Csak a lényeg marad meg: a zenei kifejezés és a színpadi játék. Ebben nagyon sok lehetőség rejlik!

161514475_10158190517498181_1460180142394238031_n-165110.jpg

MaszkaBál – Szerekován János (Fotó/Forrás: Ligeti Edina / Magyar Állami Operaház)

Milyen új perspektívák nyílhatnak a budapesti és a hazai operajátszás számára a jövőben a streamelés segítségével és elterjedésével?

FZ: Talán előtérbe kerülhet egy sajátos repertoár (kamaraoperák, kortárs operák), amelyek különösen alkalmasak streamelésre. Annak idején egy rádiós hangjátékot másképp kellett létrehozni, mint egy élő színházi előadást. Ehhez hasonlítható a mostani helyzet.

CsB: Biztos, hogy sokan kedvet kaptak az online előadásokhoz, és a streamelés elterjedtebb lesz. Nem mindenki tud személyesen ott lenni minden előadáson, ahol szeretne. De azért ne szokjunk le a színházba járásról… 

Gyakran visszatérő kérdés, hogyan lehetne új nézőket, főként a fiatalabb generációt megnyerni az opera műfajának. Önök szerint milyen megoldások segíthetnék ezt a folyamatot, mennyit és mit tehet ezért ténylegesen az Operaház vezetése?

CsB: Nem könnyű általánosítva A Fiatalokról beszélni, ahogy Az Idősebbekről sem lenne az. De persze értem a kérdést. A személyes tapasztalatom az, hogy leginkább a színházat már amúgy is kedvelő fiatalokkal lehet az operát megszerettetni. Velük is elsősorban olyan kortárs vagy 20. századi műveken keresztül, amik nem csak témájukat, de előadásmódjukat tekintve is könnyebben hozzáférhetőek számukra, és leginkább cáfolják az operákkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat. Egy kisebb színpadon, kevesebb néző előtt, mai környezetben játszódó kamaraopera – amelyben legalább olyan fontos szerepe van a színészi teljesítménynek, mint az énekhangoknak – nívós rendezésben és jó előadói gárdával sokkal közvetlenebb, erősebb színházi élményt tud nekik nyújtani, mint egy háromórás Don Carlos a nézőtér hátsó sorából. Sokan vannak persze ma is, akik a Rigolettóval vagy a Bohémélettel való első találkozás után kezdenek el operába járni. És

olyan huszonéves ismerősöm is van, aki kizárólag barokk operákat hajlandó hallgatni.

Én egyébként nem értek egyet azzal a gyakran hallható véleménnyel, miszerint a musical a felelős azért, hogy a fiatalok nem járnak operába. Aki fogékony a klasszikus zene iránt, nem fog helyette musicaleket nézni, ahogy az opera és az operett közönsége is más, persze mindkét esetben lehetnek átfedések.

158701165_10158173951093181_7679642203270692495_n-165139.jpg

Tercett-Trió – operatőrperspektíva és kompozíció (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

FZ: Ez több fronton dől el. Egy intézménynek lehetnek jó ötletei, de magára hagyott bizonyos értelemben. A zenei oktatás meggyengülését vagy a korszellem változását nehezen tudja felülírni.

Mit gondolnak, milyen hatással lesz a mostani időszak a színházcsinálásra és a színházba járási szokásokra? Visszatérhet minden a régi kerékvágásba?

FZ: Borzasztó nagy igény van az emberekben a személyes kontaktusokra és jelenlétre. Én úgy vélem, hogy mihelyt elmúlik az egészségügyi szempontok miatti rettegés és kinyitnak a kulturális intézmények, újra megjelennek majd a régi koncert- és színházlátogatók. Párhuzamosan megmaradhat az online közvetítések létjogosultsága is, de nem hiszem, hogy ettől félteni kellene az élő előadásokat.

CsB: Azt gondolom, hogy ha nem is azonnal, de minden visszatér majd a régi kerékvágásba. Az emberek ismét utazni fognak, fesztiválokra, moziba és színházba járnak. Merthogy ez a természetes.

A cikk teljes terjedelmében a Mimi.blog.hu oldalon olvasható.

Fejléckép: Tercett-Trió – Dunai Éva és Magassy Júlia (fotó: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)

Operajátszás, rendkívüli időkben

Kapcsolódó

Operajátszás, rendkívüli időkben

Folytatódik az Opera Magazin sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatunk arról, hogyan változnak az operajátszási szokások, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal két zenetörténész-kritikussal, Mácsai Jánossal és Mesterházi Mátéval ültek le beszélgetni.

Egyenes az út a Gyűrűk urától az operáig?

Egyenes az út a Gyűrűk urától az operáig?

Folytatódik az Opera Magazin új sorozata, amelyben zenei szakembereket faggatnak arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, és mivel lehet hatékonyan megszólítani a közönséget. Ezúttal László Ferenc szerkesztővel, kritikussal és Magyar Kornél szerkesztővel, zenei szakújságíróval ültek le beszélgetni.

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.