Zenés színház

Operai talányok

2017.11.01. 17:43
Ajánlom
Évtizedek óta nem volt műsoron Giacomo Meyerbeer zenedrámája, A hugenották. Október végétől azonban a kritikai kiadás alapján, Szikora János rendezésében látható az Erkel Színházban a reformáció ötszázadik évfordulójának tiszteletére. A történetet az alkotók meghagyják a maga korában, s a nézőre bízzák üzenetének lefordítását.

Az 1930-as évek óta nem volt repertoáron a német származású zeneszerző műve, ami egy francia grand opéra, és egy szerelmi történeten keresztül beszéli el a protestánsok 1572-es Szent Bertalan-éji lemészárlását. Szikora János rendező kérdésünkre elmondta: örül annak, hogy az utóbbi években csupa olyan opera színpadra állítására kapott felkérést, amelyeket egyáltalán nem, vagy nagyon régen láthatott a hazai közönség.

Azért szeretem az ilyen feladatokat, mert nem kell megküzdenem az előadások konvencióival, hiszen az ismert, gyakran játszott darabok múltjához hozzátartozik az egykori sikeres produkciók, előadók emléke. Ebben az esetben viszont a mű önmagában, a maga monumentalitásában áll

– mutatott rá.

Szikora János

Szikora János (Fotó/Forrás: Mohos Angéla / Madách színház)

Az eredetileg meglehetősen hosszú és öt felvonásra osztott Meyerbeer-mű valóban hatalmas zenedráma. Szikora János hangsúlyozta, hogy talán világviszonylatban sem volt még rá példa, hogy az elejétől a végéig eljátszották volna: mindig húzásokkal adták elő. Felmerül tehát az alkotói kérdés: mely változatot játsszuk? „A kritikai kiadás számos opciót tartalmaz a komponista tollából, választható elemként. Tehát amikor a budapesti előadás partitúrájának végleges kialakításán dolgoztunk Kocsár Balázs főzeneigazgatóval, zenepszichológiai munkát is kellett végeznünk” – tette hozzá. Mint elárulta, háromfelvonásos verzióban hangzik el a mű, de minden zenei szépséget és drámai tartalmat meghagynak, továbbá szakítanak néhány ismétléssel és olyan motívummal, ami nem tesz hozzá a mondanivalóhoz.

Örök dilemma, hogy a színrevitelnél modernizálják-e az adott opera kereteit, tehát más korba helyezzék-e, vagy meghagyják azt a szerző szándéka szerintiben. Szikora János azt vallja:

egy rendező a koncepció érdekében gyakran teljesen elvonatkoztatva állítja színpadra az adott művet, nem merül fel sarokpontként, hogy a történet mikor játszódik.

A hugenották  című operánál azonban két csapda is van: „Adva van egy realista, történelmi keretben elhelyezett történet, és nem is kell az egyháztörténetben túl járatosnak lenni ahhoz, hogy felismerjük benne a katolikus–református ellentétet. Másfelől pedig ott van ennek a jelentése: ha a Szent Bertalan-éji mészárlást metaforaként kezeljük, akkor ez az esemény csírájában előrevetítette a holokausztot és más borzalmakat, amelyek ideológiai harcok során történtek” – mondta. Szavai szerint a legcsábítóbb párhuzam a 20. századi volt, és hosszan vívódott, hogy melyik utat kövesse. Mint rendező – fűzte hozzá –, hatással akar lenni a befogadókra, és minden eszközt bevet annak érdekében, hogy a legmarkánsabb élmény jöjjön létre. Ezért úgy döntött alkotótársaival, Horesnyi Balázs díszlettervezővel és Kovács Yvette Alida jelmeztervezővel, hogy stiláris utalásokkal, de meghagyják a történeti realitást, a 16. századi környezetet, egyúttal a nézőkre bízzák, ki milyen, a mának szóló üzenetet von le ebből.

A hugenották

A hugenották (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Horesnyi Balázs elárulta, hogy Szikora Jánossal általában intenzív közös munkát végeznek a díszlettervezésnél, hiszen a rendezőnek jó képzőművészeti érzéke van.

A hugenottákban metszően, fekete-fehéren kettéválasztva mutatják majd be a protestáns–katolikus ellentétet, ami a ruháknál is visszaköszön majd.

A díszletkép dús festészetű, reneszánsz elemekből kiinduló, monumentális alkotás lesz, időnként apokaliptikus hátteret hozva létre. A protestantizmusnak a Szentírás minden emberi tényezőtől független magyarázatához való visszatérését pedig nagy betűkből összeálló szavak jelképezik. A szoborszerű elemek például a remény, az irgalom fogalmakat alkotják, de ezek a történet előrehaladtával összekuszálódnak, időnként eltűnnek, aztán visszatérnek, és a végére eltörnek – magyarázza a szimbolikát a díszlettervező. Arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nem Franciaországban állítják színpadra a művet, ahol szinte mindenki ismeri a máig létező helyszíneket, többrétegű, az Erkel Színház technikai adottságait is figyelembe vevő, független világot hoznak létre.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2017. szptember-októberi számában jelent meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.
Zenés színház interjú

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ady a vásznon – online premierre készül a Madách Színház

Nyáry Krisztián az idősödő Ady Endre alakját vette górcső alá, munkája nyomán pedig a költő legszeretetéhesebb korszaka jelenik meg. A film-szín-játék filmes eszközök segítségével, de a színház világát megidézve születik.
Zenés színház interjú

Amikor a zenei anyag maga a test – beszélgetés Polgár Csabával

Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit január 21-én Polgár Csaba állít színpadra az Erkelben. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.
Zenés színház hír

Szabó Máté: „A vidéki operajátszás bajban van”

A Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője az operavita kapcsán ragadott tollat. A nyílt levelet a Magyar Színházi Társaság osztotta meg.