A rendező saját bevallása szerint egymástól nagyon is különböző alkotásokként értékeli Schikaneder szövegkönyvét és Mozart zenéjét. Éppen ezért át is szerkesztette az egyes tételek sorrendjét, lényegesen tömörebbé változtatva ezáltal a prózai részeket, illetve újraértelmezve, az emberi kapcsolatok minél alaposabb feltárásának érdekében átrendezve az egyes jeleneteket.

Mint az előadáshoz írt műsorfüzetben megfogalmazta, számára a legfontosabb feladat az volt, hogy Mozart művét állítsa színpadra: "A Varázsfuvoláról szóló könyvtárnyi irodalom legtöbbje reménytelen kísérlet arra, hogy valahogy összehangolja a szövegkönyvet Mozart zenéjével. De bármit is aggat a darabra az ember (mese vagy szabadkőműves példázat), sehogyan sem sikerül megoldani az ellentmondást: mert a két darab nem azonos. Előadásunk arra tesz kísérletet, hogy végre kibontsuk Schikaneder szövegkönyvéből Mozart Varázsfuvoláját, és ne összehangoljuk a két, egymástól minőségében is nagyon eltérő művet, hanem újraírjuk azt az operát, amelyet Mozart komponált Schikaneder szövegkönyvének ürügyén. [...] Úgy gondolom, ez a Varázsfuvola hűséges Mozarthoz. És tiszteletlen Schikanederrel szemben. Ő viszont saját korának csinált színházat, nem zavarná a mai átdolgozás."

Mint a produkció művészeti vezetője, Marton Éva hangsúlyozta a sajtótájékoztatón, az előadás csaknem valamennyi szereplője erős szálakkal kötődik a Zeneakadémiához, többségük az intézmény hallgatója volt Brickner Szabolcstól Cser Krisztiánon át a zenekart dirigáló Alpaslan Ertüngealpig. Mindez azért is fontos, mert a Mozart-premier a Liszt Ferenc téri épület újranyitása szempontjából nagyon fontos lépés: az egykori kamaraszínpad helyreállítása és modern technikai berendezésekkel való felszerelése után a kisterem a tervek szerint operaelőadások sorának ad majd otthont a növendékek vizsgáitól a kísérleti produkciókig, és ezen az úton a Varázsfuvola csak az első, noha rendkívül jelentős, ünnepi állomás.

Az énekesképzés ugyanakkor más tekintetben is reflektorfénybe kerül a Zeneakadémián a közeljövőben: 2014. szeptember 15-21-ig rendezik meg az 1. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt, amely a szervezők reményei szerint idővel a világ nagy nemzetközi versenyeinek sorába emelkedhet. Ennek érdekében - a Zeneakadémia kiterjedt intézményi kapcsolatrendszerét felhasználva - világszerte több mint négyszáz egyetemet és zenei szervezetet értesítenek a versenyről. Olyan magazinokban népszerűsítik a megmérettetést, mint az Opera Now, az OpernWelt vagy az Opéra Magazine, és a kommunikációs igazgatóság külön figyelmet fordított arra is, hogy még a téli időszakban bekerüljön a rendezvény az aktuális versenykalauzokba (Classical Music/Competition Supplement 2014, Gramophone Competition Guide).

A negyvenkétezer euró összdíjazású énekverseny fővédnöke Áder János köztársasági elnök, zsűrielnöke pedig a névadó Marton Éva lesz, míg a zsűri tagjai között az operaélet olyan kiválóságai kapnak helyet, mint Elena Obraztsova, Sabino Lenoci zenei szakíró, Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere, Pål C. Moe producer, a Glyndebourne Festival casting managere, Peter Mario Katona, a londoni Covent Garden szakembere, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Kocsár Balázs karmester. Az ajánlott repertoárra és a jelentkezés feltételeire vonatkozó részletek a verseny honlapján olvashatók (martoncompetition.hu); itt egyébként 2014 januárjától online jelentkezésre is lehetőség nyílik (március 15-ig). Elődöntőt nem rendeznek, a postai úton beküldött, illetve elektronikusan feltöttött jelentkezési anyagok alapján történik majd az első válogatás, amelynek eredményéről 2014. május 15-ig küldenek majd tájékoztatást. A döntőre a Zeneakadémia Nagytermében, a gálára pedig az Operában kerül majd sor. Marton Éva hangsúlyozta, hogy kötelező elemként a középdöntőben minden jelentkezőnek választania kell egy Liszt-dalt.

Mindezek mellett Batta András kormánybiztos beszélt arról a kötetről is, amelyben saját, Marton Évával készített interjúi segítségével követheti végig az olvasó a világhírű énekesnő pályafutását. A könyv a Helikon gondozásában jelenik meg A mennyei hang címmel.