Zenés színház

Operapremierek a következő évadban

2010.08.27. 07:15
Ajánlom
Kísérletező évbe kezdenek a dalszínházak, a 2010/2011-es szezonban számos izgalmas előadásra lehet számítani.

Sokat lehet hallani mostanában az Operaházról, a különböző financiális kérdések mellett azonban a jövő évi repertoárra is érdemes odafigyelni: kilenc premierre számíthatunk, ritkaságok és régóta hiányzó darabok is bemutatásra kerülnek.

Az első különlegesség a szeptember 14-én debütáló Kovalik-rendezés, Arrigo Boito egyetlen befejezett operája, a Mefistofele lesz. Az első változatban hatalmasat bukó, majd átírt formájában 1875-ben ugyanekkora sikert aratott mű Goethe Faustjának nem mindennapi feldolgozása.

A talán legjobban várt mű ugyancsak a művészeti igazgatói posztról távozó Kovalik Balázs A bolygó hollandi-rendezése. Reméljük, hogy a már külföldön is elismert direktor a legutóbbi, csupán kuriózumszámba menő és a kínálatból gyorsan eltűnő Napfogyatkozás után az Elektrához hasonló élménnyé változtatja-e a német zeneköltő egyik legnépszerűbb, régen hallott darabját.

Tavaly az Operaház Sári József imént említett Napfogyatkozás című művével járult hozzá a kortárs magyar opera népszerűsítéséhez. Jövőre két friss hazai darab várható, mindkettő másik intézménnyel együttműködve. A Budapesti Őszi Fesztiválon, az Új Színházban lesz Márta István egyfelvonásosának, a Csodálatos mobilvilágnak a premierje, Szikora János rendezésében. Az évad második felében, a Tavaszi Fesztiválon debütál a Thália Színház színpadán Fekete Gyula Excelsior! című, szintén egy felvonásos operája. A zeneszerző tolla alól frissen kikerülő darabban az alkotói és magánéleti válságba jutott Liszt Ferenc egy napját követhetjük végig. A direktor és a díszlettervező Gothár Péter.

Idén a Trisztán és Izolda emlékezetes előadásával bővült a Művészetek Palotájában már hagyományosnak mondható Wagner-napok kínálata. Jövőre a fesztiválhoz a Lohengrin csatlakozik, A varázsfuvola után ismét operát rendező Marton László keze alól.

A ritkán látható Mozart-darabok közül Parditka Magdolna és Szemerédy Alexandra rendezésében színre kerül az Ascanio Albában című pásztorjáték, amit a zeneszerző alig tizenöt évesen, Ferdinánd főherceg esküvőjére komponált. Ezen kívül három Mozart-opera (Figaro házassága, Così fan tutte, A varázsfuvola) lesz repertoáron.

Új köntösben, Szinetár Miklós rendezésében lesz látható Verdi Macbethje. Ezzel a jövő évad Verdi-kínálata hatra (Rigoletto, A trubadúr, A szicíliai vecsernye, Otello és a Requiem) emelkedik Az új előadásoknak köszönhetően olyan slágerdarabok fognak hiányozni a kínálatból, mint például a Tannhäuser, a Pillangókisasszony vagy éppen a Turandot. Tavaly számos magyar művel ünnepelt az Operaház, Ránki György Pomádé királyának kivételével ezek most lekerülnek a műsorról. (Sajnos Bartók Kékszakállújának új rendezése is.) Az elmúlt években nem játszottak közül visszatér visszatér Bellini Normája, Csajkovszkij Pikk dámája, a Don Pasquale vagy éppen Verdi Otellója. A Bánk bán premierjéről annyit tudhatunk csak, hogy nem Cesare Lievi rendezi.

Jövőre, akár az előző évadban, két balettpremierre számíthatunk. A rosszul őrzött lány a műfaj klasszikusának számít Frederick Ashton koreográfiájával. A 18. század végéről származó humoros, gyerekeknek is bátran ajánlható balettból Ashton 1960-ban alkotta meg saját verzióját, amely a mai napig töretlen népszerűségnek örvend. A vágy villamosa jól illeszkedik az Operaház irodalmi alapú balettjeinek sorába, Tennessee Williams drámáját Venekei Marianna álmodta színpadra Dés László zenéjével.

Az Erkel Színház bezárása óta az Operaház a műfaj egyetlen bástyája (könnyen elképzelhető azonban, hogy az egykori Népopera hamarosan megnyitja kapuit), de a főváros egyéb színházaiban és vidéken is több helyütt számíthatunk ígéretes operapremierekre. Kerényi Miklós Gábor a Miskolci Operafesztiválon bemutatott Gianni Schicchi rendezése Vajda János Mario és a varázslójával együtt várhatóan látható lesz a Fővárosi Operettszínházban (emellett biztosan a Pécsi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon). A Művészetek Palotájának félig szcenírozott Szerelmi bájital című előadása is nagy érdeklődésre tarthat számot. Donizetti remekét Káel Csaba rendezi, Adina szerepében pedig Miklósa Erikát hallhatjuk.

Ugyanitt folytatódnak a nagy sikerű digitális közvetítések a New York-i Metropolitanből, a Cinemaestro-sorozatban a budapesti Aréna, a győri, miskolci és pécsi Cinema City-mozikban a londoni Királyi Operaház előadásait vetítik, és a MOM Palace Klasszikusok is folytatódnak (az évadban először augusztus 27-én a Berlini Filharmonikusok koncertjét láthatják az érdeklődők).

A vidéki operajátszó helyek műsorát is érdemes figyelemmel kísérni. Leggazdagabb a debreceni Csokonai Színház kínálata: Erkel Hunyadi Lászlója, Prokofjev A tüzes angyala (az Armel és a Duna Televízió operafesztiválja keretében tartják a premiert, az előadás rendezője Silviu Purcărete) és Bizet Carmenje szerepel a premierek között, Szinetár Miklós rendezésében pedig Kodály Háry Jánosa is színpadra kerül. Ugyanez a mű a Szegedi Nemzeti Színházban is megtekinthető lesz Juronics Tamás rendezésében, valamint Verdi Traviatája és Csajkovszkij Anyeginje is sok nézőt vonzhat az alföldi városba. A Győri és a Miskolci Nemzeti Színház is egy-egy Mozart-operával készül a 2010/2011-es évadra, előbbi a Don Giovannival, utóbbi pedig a Così fan tuttéval.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.