Zenés színház

Operát csak jól és mutatósan

2017.10.03. 13:46
Ajánlom
Zenedrámát vezényelni a karmesteri munka csúcsa, vallotta Solti György, így magától értetődő, hogy a róla elnevezett nemzetközi karmesterverseny egyik helyszíne a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza legyen. Ha végigtekintünk a zsűri névsorán, érdekes, de talán nem meglepő összefüggésre bukkanhatunk: szinte mind megfordultak már az Opera pulpitusán vagy erős szálakkal kötődnek az intézményhez.

Még mielőtt fény derülne a részletekre, érdemes feleleveníteni a legendás maestro operaházi kötődéseit is. A huszonöt éves Soltinak, miután Arturo Toscanini felfedezte és lakonikusan értékelte őt („Bene!” – mondta az olasz dirigens), hét év korrepetitori munka után végre alkalma nyílt vezényelni. A Figaro házasságát dirigálta, amelyet annyira szeretett. Az már a sors gonosz fintora, hogy

a debütáló este – 1938. március 11. – csak egy nappal előzte meg az Anschlusst.

A baljós hírek már az előadás közben megérkeztek, Lendvai Andor, aki a szünetben szerzett róluk tudomást, teljesen belezavarodott Almaviva gróf szólamába. A karmester, aki zsidó származású volt, néhány nap múlva külföldre menekült, először Londonba, majd Svájcba utazott, és meghódította a világot Georg Soltiként.

Pályája tündökléséből kimaradtunk ugyan (kerek negyven év múlva zenélt újra itthon), de bánkódni nem érdemes. Utolsó éveiben úgy jött vissza hozzánk – és az Operaházba –, mint sajátjai közé. 1985-ben Mihály András, az intézmény igazgatója a legjobb zenészeit és énekeseit válogatta össze, hogy Solti koncertet adjon velük az Ybl-palotában, ő pedig lelkiismerettel figyelt a magyar művészekre: Kováts Kolosra, Daróczi Tamásra. „Nagyon jól énekelsz, ez egyszerűen zseniális!” – mondta Marton Évának egy zenei tárgyú veszekedés kellős közepén, és ezzel ki is békültek.

Solti György a Magyar Állami Operaház hangversenyének próbáján, 1985. november

Solti György a Magyar Állami Operaház hangversenyének próbáján, 1985. november (Fotó/Forrás: Opera Magazin / Magyar Állami Operaház)

Solti György operakarmesterként legendás volt. Ez egyben arra is figyelmeztette a közönséget, hogy akármilyen fantasztikus énekes áll a színpadon, és bármennyire is csodálatosak a díszletek, perdöntő, ami a zenekari árokban zajlik. Az idei nemzetközi karmesterverseny célja megtalálni a legtehetségesebbeket. A kérdés az: milyen tulajdonságok válhatnak előnyére az egész zenekart irányító muzsikusnak?

Solti például nagy, eszelős mozdulatokkal vezényelt,

a világhírű Reiner Frigyes azonban híresen komótos volt, míg Otto Klemperer kifejezetten mogorva. Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy az utóbbiak vajon ma is belopnák magukat a nézők szívébe?

A Magyar Állami Operaház hangversenye, 1985. november 3.

A Magyar Állami Operaház hangversenye, 1985. november 3. (Fotó/Forrás: Opera Magazin / Magyar Állami Operaház)

Visszakanyarodva a versenyhez, az előválogató bírái között a jelenlegi főzeneigazgató, Kocsár Balázs és az Opera örökös tagja, Medveczky Ádám is helyet foglal, az első és második forduló munkájába pedig Ókovács Szilveszter főigazgató is bekapcsolódik. Ezen a ponton csatlakozik Kobayashi Ken-Ichiro is, aki a Magyar Televízió első, 1974-es karmesterversenyének győztese és különdíjasa is volt. Soltihoz hasonlóan ő is nagy gesztusokat használ, amelyeket jól megfigyelhettek azok, akik ott voltak az Operaházban az általa vezényelt Tosca előadásain, a szimfonikus hangversenyeken vagy 2006-ban, amikor fellépett az intézmény megsegítéséért. Berkes Kálmán Liszt-díjas muzsikus is részt vesz majd a véleményezésben, aki 1972–1993 között első klarinétosként dolgozott a Házban.

Bogányi Tibor 2014-ben debütált az Andrássy úti Ybl-palotában, a Mefistofele és a Tosca előadásainak zenei irányítójaként. Fontos bemutatói közé tartozik a tavaly októberi két egyfelvonásos, Varga Judit Szerelem és Einojuhani Rautavaara A bánya című zenedráma. Alpaslan Ertüngealp szintén a Magyar Televízió Karmesterversenyén tűnt fel 1998-ban, négy évvel később pedig a Dimitri Mitropoulosról elnevezett megmérettetés első díját is elnyerte. „A dirigensi képesség egy adottság, bizonyos mértékig az emberrel született tehetség” – vallja ő, aki három évig Claudio Abbado asszisztense is volt.

Kapcsolódó

"A vezénylés egy egész életet kíván"

A karmesterségre születni kell, a szakma legfőbb része nem tanítható, legfeljebb eltanulható. Alpaslan Ertüngealp vezetésével karmesterkurzust tartanak Szolnokon június 6. és 18. között. A Szolnok Masterclass a nagyközönség számára is érdekes: a Tisza-tavi templomokban, a megyeszékhelyen és a fővárosban is lesznek koncertek. Ertüngealpot arról is kérdeztük, milyen tapasztalatokat gyűjtött Claudio Abbado mellett.

Hallgassa meg Solti özvegyének videóüzenetét a karmesterverseny nézőihez!

Eötvös Pétert, a döntő egyik zsürorját nem kell bemutatni: a kortárs operaszerzők legjobbika, akinek a műveit Glyndebourne-ban, Münchenben, Frankfurtban, New Yorkban egyaránt ünneplik. Olyan világokról ír, amelyek az idő és a tér viszonylatában talán távolinak tűnnek, mégis érvényesek lehetnek a ma embere számára is. Ilyen a Gabriel García Márquez-regényből készült A szerelemről és más démonokról című opera, amelynek magyarországi bemutatóját a szerző vezényelte január végén a Magyar Állami Operaházban. Zenéje démoni, szuggesztív erejű, színes és a szó legnemesebb értelmében kortárs.

Mágikus kromatizmus

Kapcsolódó

Mágikus kromatizmus

Eötvös Péter operáját az évad legizgalmasabb bemutatójának ígérték, és nem is okozott csalódást a García Marquez-regényből készült adaptáció, csupa jóérzéssel távoztam a magyarországi premierről.

Kesselyák Gergely szintén a verseny mindent eldöntő fellépéseit fogja értékelni, továbbá az első és második forduló munkájából is kiveszi a részét. Lukács Ervin osztályában annak idején még le sem diplomázott, de már bemutatkozott az Operaházban mint vendégkarmester. (Igaz, ekkor már bezsebelt egy harmadik díjat a pármai Toscanini-versenyen.) Természetesen ő is kipróbálta tehetségét és erejét tévékamerák előtt, és „bronzérmes” lett, majd rövidesen fejest ugrott az opera világába: a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál alapítói közé tartozik, 1999-től pedig rendez is. 2004-ben az Andrássy úti Ybl-palotában vitte színre a Don Giovannit – az értelmiségi operák numero unóját –, és haladó, de Mozarthoz szervesen kapcsolódó értelmezésével elkápráztatta a közönséget: sosem árt ugyanis, ha a rendező oda-vissza ismeri a zenét is.

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Kapcsolódó

Kesselyák Gergely: „A műfaj határait feszegetjük”

Június 16. és 25. között rendezik meg a Miskolci Bartók Plusz Operafesztivált, amely idén talán még nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs bemutatókra, mint eddig. Kesselyák Gergellyel, a fesztivál igazgatójával az idei koncepción kívül a rendezői színházról és a kortárs népopera hiányáról beszélgettünk.

A cikk eredeti változata az Opera Magazin 2017. szeptember-októberi számában jelent meg.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Online nézhető az utóbbi évek egyik legszebb hazai természetfilmje

Tavaly került a mozikba Fehér Zoltán hazánk vadvizeit bemutató filmje, a Vad víz – Aqua Hungarica melyet most már otthonról is megtekinthet a közönség.
Könyv

Vámos Miklós: Zenére legalább annyira szükségünk van, mint tejre és kenyérre

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal Kollár-Klemencz László a Magvetőnél megjelent Öreg Banda című, legújabb családregényét ajánlja olvasóink figyelmébe.
Klasszikus

Új vezetőt kapott a Fesztivál Akadémia Budapest

Dr. Egri Gábor kulturális menedzser lett a Fesztivál Akadémia Budapest új igazgatója. A szakember korábban a Müpa értékesítési és marketingigazgatójaként, valamint több hazai és nemzetközi intézmény és projekt vezetőjeként és tanácsadójaként vált ismertté.
Könyv

Elhunyt Fenákel Judit író, újságíró

Január 13-án, 85 éves korában elhunyt Fenákel Judit, számos regény és novelláskötet szerzője, a Szépírók Társaságának tagja – tette közzé a Múlt és Jövő folyóirat.
Plusz

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.
Zenés színház interjú

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ady a vásznon – online premierre készül a Madách Színház

Nyáry Krisztián az idősödő Ady Endre alakját vette górcső alá, munkája nyomán pedig a költő legszeretetéhesebb korszaka jelenik meg. A film-szín-játék filmes eszközök segítségével, de a színház világát megidézve születik.
Zenés színház interjú

Amikor a zenei anyag maga a test – beszélgetés Polgár Csabával

Utoljára száztíz éve szerepelt az Opera műsorán Donizetti Az ezred lánya című vígoperája, amit január 21-én Polgár Csaba állít színpadra az Erkelben. A színházi és filmes körökben is jegyzett művésznek ez az első operarendezése.
Zenés színház hír

Szabó Máté: „A vidéki operajátszás bajban van”

A Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetője az operavita kapcsán ragadott tollat. A nyílt levelet a Magyar Színházi Társaság osztotta meg.