Zenés színház

Operát mindenkinek!

2017.06.08. 09:30
Ajánlom
Ezrek operája címen a Bartók Plusz Operafesztivál minden évben bemutat egy népszerű dalművet a nagyközönségnek, szabadtéri előadás keretében, sajátos helyszíneken. Idén sem lesz ez másképp. Illetve csak egy kicsit...

Ha a hegy nem megy Mohamedhez, illetve, ha Mohamed nem megy a hegyhez...na mindegy, szóval ha nem lehet mindenkit becsalogatni a színházba operát nézni, akkor a miskolci operafesztivál viszi el az opera műfaját azokhoz, akik még nem is tudják, hogy szeretik azt, mert még talán eddigi életük során nem jutottak el egyetlen előadásra sem. Ennek persze számos oka lehet:

drága a belépő, viselkedni kell, nem értjük a zenét, a szöveget meg még kevésbé,

ráadásul szépen ki kell öltözni és pont nem sikerült még elvinni az öltönyt vagy a kis estélyit a tisztítóba azóta, hogy legutóbb egy vacsora áldozata lett. Talán nem is gondolnánk, de leggyakrabban pont ezek a tényezők jelentik a legnagyobb problémát, valamint az, hogy ilyen erőfeszítéseket egy számunkra ismeretlen műfaj miatt kellene megtennünk. Ezért is találta ki a Bartók Plusz Operafesztivál évekkel ezelőtt

az Ezrek operája programsorozatot,

hogy minél többen részesei lehessenek annak a műfajnak, amit igazából sohasem késő megszeretni, csak éppen nem mindegy, hogy hogyan adagoljuk.

A Carmen az Ezrek operája sorozatban 2016-ban

A Carmen az Ezrek operája sorozatban 2016-ban (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Miskolc város közönsége láthatta már a Toscát, a Traviatát, az Aidát, A trubadúrt és a Carment, ráadásul mindig szabadtéri produkcióként. Tavaly például a Carmen első két felvonása a Szent István téren volt látható, a harmadik felvonást pedig másnap az Avasi-kilátóban nézhette meg a publikum, majd teljes egészében is meg lehetett tekinteni a darabot a diósgyőri vár közelében található Lovagi Tornák Terén.

A szervezők ezeket a produkciókat beavató előadásoknak szánják,

így mindig van, aki ismerteti az előadás cselekményét, bevezetőként néhány szót mond a darabról. Persze a látványelemek sem maradhatnak el a Gesamtkunstwerk szellemében, ahogyan arról Csák Balázs is beszámolt az Operaportálon:

„A karmester a Nyitányt fent a magasban, egy mozgatható emelvényen kezdte vezényelni, ami aztán leereszkedett, és Kesselyák Gergely csak ekkor foglalta el a karmesteri pulpitust. A színpad mellé

egy-egy jelenetben lovas katonák jöttek be, katonai teherautó érkezett, és begördült egy piros Ferrari is:

Escamillo, a »sztár« ült benne, akit egy operatőr is kísért. A Torreádor-dalt a közönség együtt énekelte Escamillóval (magyarul, de az operát egyébként francia nyelven adták elő, magyar felirattal), és mialatt a színpadon a torreádor ünnepeltette magát, a nézőtéri közönséget süteménnyel és pezsgővel kínálták. Az előadás után (már nem annak részeként) pedig hatalmas tűzijáték világította be az arénát és a mellette lévő diósgyőri várat.”

Nem idézzük tovább a tavalyi beszámolót, viszont már ennyiből is kiderül, milyen izgalmas és szórakoztató produkció szem- és fültanúja lehetett a közönség. A beszámoló szerint természetesen a zenei megvalósítás is magas fokon zajlott, kiváló előadókkal, vagyis nem olcsó vásári mutatványra kell gondolnunk az Operafesztivál ezen programjával kapcsolatban.

Idén a szervezők úgy döntöttek, hogy becsalogatják az érdeklődőket a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházába, ahol június 22-én Kodály Zoltán daljátéka, a Magyar Állami Operaház vendégjátéka, a Székely fonó hallható, amelyet nagyjából egy kakaós csiga vagy egy kiló kenyér áráért meg lehet tekinteni, ezekre az olcsó jegyekre pedig június 10-e után lehet lecsapni. Ha valaki nem jutna be, és nem tudna ilyen módon tisztelegni a Kodály-emlékév közepén a komponista előtt, annak sem kell aggódnia, mivel a Szent István téren egy kivetítőn keresztül moziminőségben élvezheti az előadást és dúdolhatja az énekesekkel együtt az A csitári hegyek alatt örökzöld dallamát vagy a többi ismerős dalt. A változással kapcsolatban a fesztivál igazgatója, Kesselyák Gergely elmondta a Borsod Online-nak, hogy annak a híve, hogy „a fesztivál visszatérő programjai ne legyenek minden évben egyformák”, továbbá praktikus okai is vannak a változásnak, mivel „nagy szükség van a zsinórpadlásra és a forgószínpadra”. Lesznek még további beavató előadások a Szent István téren Hábetler Andrással, valamint a Csodamalom Bábszínház is készül gyerekprogrammal Kivagy János címen, június 24-én délelőtt a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában, ugyancsak párszáz forintos jegyárral.

A Carmen a Lovagi tornák terén

A Carmen a Lovagi tornák terén (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Mindezek a törekvések és célkitűzések hasznosak és fontosak, hiszen arra is akadt már példa, hogy a Sziget Fesztiválon az Operaház vagy az Ágoston László által vezetett Moltopera egy-egy beavató produkciója után döntött úgy egy, a leginkább a szomszédos Prodigy koncert miatt a közeli sátorhoz tévedő fesztiválozó, hogy jegyet vált az Operába. Fontos, hogy azt érezze a hallgató, hogy

ez nem egy elitista, halott műfaj, és akik művelik, azok is hús-vér emberek,

akiknek munka után lecsúszik egy korsó sör vagy egy pohár bor és ugyanúgy nekik is le kell vinniük a szemetet időnként. Valódi emberek énekelnek valódi érzelmekről, ezáltal nem is válhat az opera múzeummá, továbbá azt is éreznie kell a közönségnek, hogy nagyobb zenetörténeti háttértudás nélkül is élvezetes és szórakoztató lehet egy operaelőadás. Ahogyan Kesselyák Gergely fogalmazott: „Sokan talán nem tudják, hogy viszonylag olcsón is el lehet jutni az operába. A miskolci operafesztiválra és a fővárosi Erkel Színházba is.

Prokofjev Rómeó és Júliája (Nemzeti Opera- és Balettszínház, Konstanca)

Prokofjev Rómeó és Júliája (Nemzeti Opera- és Balettszínház, Konstanca) (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Nagyestélyibe sem kell öltözni, és nem kell zenei diploma ahhoz, hogy megértsük a zenét.

Hiszen az operát normális időkben normális szerzők írták normális embereknek, és a művek olyan dolgokról szólnak, olyan zenei körítésben, ami megérinti az ember lelkét. Az elmúlt évszázadban talán egy kicsit mesterkélt lett az opera, ezért veszítette el szép lassan egymást a szerző és a közönség. De azon dolgozunk, hogy újra egymásra találjanak.”

A Bartók Plusz Operafesztiválról további információkat találhat ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.