Zenés színház

Operát mindenkinek!

2017.06.08. 09:30
Ajánlom
Ezrek operája címen a Bartók Plusz Operafesztivál minden évben bemutat egy népszerű dalművet a nagyközönségnek, szabadtéri előadás keretében, sajátos helyszíneken. Idén sem lesz ez másképp. Illetve csak egy kicsit...

Ha a hegy nem megy Mohamedhez, illetve, ha Mohamed nem megy a hegyhez...na mindegy, szóval ha nem lehet mindenkit becsalogatni a színházba operát nézni, akkor a miskolci operafesztivál viszi el az opera műfaját azokhoz, akik még nem is tudják, hogy szeretik azt, mert még talán eddigi életük során nem jutottak el egyetlen előadásra sem. Ennek persze számos oka lehet:

drága a belépő, viselkedni kell, nem értjük a zenét, a szöveget meg még kevésbé,

ráadásul szépen ki kell öltözni és pont nem sikerült még elvinni az öltönyt vagy a kis estélyit a tisztítóba azóta, hogy legutóbb egy vacsora áldozata lett. Talán nem is gondolnánk, de leggyakrabban pont ezek a tényezők jelentik a legnagyobb problémát, valamint az, hogy ilyen erőfeszítéseket egy számunkra ismeretlen műfaj miatt kellene megtennünk. Ezért is találta ki a Bartók Plusz Operafesztivál évekkel ezelőtt

az Ezrek operája programsorozatot,

hogy minél többen részesei lehessenek annak a műfajnak, amit igazából sohasem késő megszeretni, csak éppen nem mindegy, hogy hogyan adagoljuk.

A Carmen az Ezrek operája sorozatban 2016-ban

A Carmen az Ezrek operája sorozatban 2016-ban (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Miskolc város közönsége láthatta már a Toscát, a Traviatát, az Aidát, A trubadúrt és a Carment, ráadásul mindig szabadtéri produkcióként. Tavaly például a Carmen első két felvonása a Szent István téren volt látható, a harmadik felvonást pedig másnap az Avasi-kilátóban nézhette meg a publikum, majd teljes egészében is meg lehetett tekinteni a darabot a diósgyőri vár közelében található Lovagi Tornák Terén.

A szervezők ezeket a produkciókat beavató előadásoknak szánják,

így mindig van, aki ismerteti az előadás cselekményét, bevezetőként néhány szót mond a darabról. Persze a látványelemek sem maradhatnak el a Gesamtkunstwerk szellemében, ahogyan arról Csák Balázs is beszámolt az Operaportálon:

„A karmester a Nyitányt fent a magasban, egy mozgatható emelvényen kezdte vezényelni, ami aztán leereszkedett, és Kesselyák Gergely csak ekkor foglalta el a karmesteri pulpitust. A színpad mellé

egy-egy jelenetben lovas katonák jöttek be, katonai teherautó érkezett, és begördült egy piros Ferrari is:

Escamillo, a »sztár« ült benne, akit egy operatőr is kísért. A Torreádor-dalt a közönség együtt énekelte Escamillóval (magyarul, de az operát egyébként francia nyelven adták elő, magyar felirattal), és mialatt a színpadon a torreádor ünnepeltette magát, a nézőtéri közönséget süteménnyel és pezsgővel kínálták. Az előadás után (már nem annak részeként) pedig hatalmas tűzijáték világította be az arénát és a mellette lévő diósgyőri várat.”

Nem idézzük tovább a tavalyi beszámolót, viszont már ennyiből is kiderül, milyen izgalmas és szórakoztató produkció szem- és fültanúja lehetett a közönség. A beszámoló szerint természetesen a zenei megvalósítás is magas fokon zajlott, kiváló előadókkal, vagyis nem olcsó vásári mutatványra kell gondolnunk az Operafesztivál ezen programjával kapcsolatban.

Idén a szervezők úgy döntöttek, hogy becsalogatják az érdeklődőket a Miskolci Nemzeti Színház Nagyszínházába, ahol június 22-én Kodály Zoltán daljátéka, a Magyar Állami Operaház vendégjátéka, a Székely fonó hallható, amelyet nagyjából egy kakaós csiga vagy egy kiló kenyér áráért meg lehet tekinteni, ezekre az olcsó jegyekre pedig június 10-e után lehet lecsapni. Ha valaki nem jutna be, és nem tudna ilyen módon tisztelegni a Kodály-emlékév közepén a komponista előtt, annak sem kell aggódnia, mivel a Szent István téren egy kivetítőn keresztül moziminőségben élvezheti az előadást és dúdolhatja az énekesekkel együtt az A csitári hegyek alatt örökzöld dallamát vagy a többi ismerős dalt. A változással kapcsolatban a fesztivál igazgatója, Kesselyák Gergely elmondta a Borsod Online-nak, hogy annak a híve, hogy „a fesztivál visszatérő programjai ne legyenek minden évben egyformák”, továbbá praktikus okai is vannak a változásnak, mivel „nagy szükség van a zsinórpadlásra és a forgószínpadra”. Lesznek még további beavató előadások a Szent István téren Hábetler Andrással, valamint a Csodamalom Bábszínház is készül gyerekprogrammal Kivagy János címen, június 24-én délelőtt a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában, ugyancsak párszáz forintos jegyárral.

A Carmen a Lovagi tornák terén

A Carmen a Lovagi tornák terén (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Mindezek a törekvések és célkitűzések hasznosak és fontosak, hiszen arra is akadt már példa, hogy a Sziget Fesztiválon az Operaház vagy az Ágoston László által vezetett Moltopera egy-egy beavató produkciója után döntött úgy egy, a leginkább a szomszédos Prodigy koncert miatt a közeli sátorhoz tévedő fesztiválozó, hogy jegyet vált az Operába. Fontos, hogy azt érezze a hallgató, hogy

ez nem egy elitista, halott műfaj, és akik művelik, azok is hús-vér emberek,

akiknek munka után lecsúszik egy korsó sör vagy egy pohár bor és ugyanúgy nekik is le kell vinniük a szemetet időnként. Valódi emberek énekelnek valódi érzelmekről, ezáltal nem is válhat az opera múzeummá, továbbá azt is éreznie kell a közönségnek, hogy nagyobb zenetörténeti háttértudás nélkül is élvezetes és szórakoztató lehet egy operaelőadás. Ahogyan Kesselyák Gergely fogalmazott: „Sokan talán nem tudják, hogy viszonylag olcsón is el lehet jutni az operába. A miskolci operafesztiválra és a fővárosi Erkel Színházba is.

Prokofjev Rómeó és Júliája (Nemzeti Opera- és Balettszínház, Konstanca)

Prokofjev Rómeó és Júliája (Nemzeti Opera- és Balettszínház, Konstanca) (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

Nagyestélyibe sem kell öltözni, és nem kell zenei diploma ahhoz, hogy megértsük a zenét.

Hiszen az operát normális időkben normális szerzők írták normális embereknek, és a művek olyan dolgokról szólnak, olyan zenei körítésben, ami megérinti az ember lelkét. Az elmúlt évszázadban talán egy kicsit mesterkélt lett az opera, ezért veszítette el szép lassan egymást a szerző és a közönség. De azon dolgozunk, hogy újra egymásra találjanak.”

A Bartók Plusz Operafesztiválról további információkat találhat ide kattintva.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Jazz/World

Engedd, hogy a dolgok megtörténjenek veled! – születésnapi beszélgetés Horgas Eszterrel

„Úgy érzem, másképp fuvolázom. Mást gondolok minden egyes hangról, mint korábban” – vallotta meg interjúnkban Horgas Eszter, aki A nő arcai címmel ad koncertet – Koós Réka társaságában – augusztus 2-án, a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Könyv

Több mint tizenöt év kutatás és felkészülés előzte meg Grecsó Krisztián új regényét

Novemberben jelenik meg a József Attila-díjas író, költő legújabb, Apám üzent című család- és identitásregénye, amelyben a szerző a családi múlt felkutatására tesz kísérletet.
Jazz/World

„A zene lényege a töltekezés” – beszélgetés Weisz Gábor jazzszaxofonossal

A koronavírus idején asztalosnak állt, de az állandóan zsongó kereskedelmi rádió elkergette a műhelyből. Szerencsére Weisz Gábor ismét a szaxofonjával keresi a kenyerét. Számos formációban játszik, egyre sikeresebb, és már pontosan tudja, hogy a zene nem csak technikai tudásból áll.
Színház

Elhunyt Dobos Ildikó színművész

A Jászai Mari-díjas színművész hosszan tartó betegség után, 82 éves korában hunyt el. Drámai erejű alakításaira az eszköztelenség, a szereppel való teljes azonosulás volt jellemző.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.