Zenés színház

Operett musicalfényben

2006.11.08. 00:00
Ajánlom
1930-ban nem kevesebb, mint 12 új operettet mutattak be a fővárosi színházak, közöttük Ábrahám Pál, Földes Imre és Harmath Imre új művét, a Viktóriát. A szerzők a darabba belezsúfoltak mindent, ami csak belefért: szibériai hadifogságban szenvedő magyar katonatisztet és cigányprímást, angol nagykövetet, Kínát, Szentpétervárt, Dorozsmát.

Szurdi Miklós

A sokféleség a melódiáknak nem ártott, ám a cselekményt igencsak erőltetetté, túlbonyolítottá tette. A premiert február 21-én tartották, és a legpesszimistábbak is legalább kétszáz előadást jósoltak. Nem lett igazuk. A gazdasági világválság első jeleinek köszönhetően a Király Színházban ötven este után új bemutatót tartottak. A darab sikere azonban mégsem maradt el. Még abban az évben Viktoria und ihr Hussar címmel Bécsben színpadra került, és 105 előadást ért meg.

Új évadot egy ilyen, nagy apparátust kívánó előadással megnyitni mindenképp dicséretes vállalkozás. Látszik, hogy Székesfehérváron nagy gondot fordítottak a műfajhoz szükséges külsőségekre. A jelentős létszámú kar minden tagjának más-más ruhát tervezett Fekete Monika, nem egyen-méretben, egyen-szabásminta alapján készültek a jelmezek. El lehet időzni a részleteknél. Például a pekingi képben a férfiak magasra tornyozott, tradicionálisnak ható parókáinál. Vagy azon, hogy a nagyköveti rezidencia fogadásán szerencsére nem találni két ugyanúgy öltözött dámát; mi több, a hölgyek kontyait is nagy műgonddal készítették a fodrászok. Ügyeltek arra, hogy bonvivánok és a táncoskomikus lakkcipőt kapjon, a primadonna toalettjei decensen elegánsak legyenek, és nem feledkeztek meg a kalapkölteményről sem. Ahogy mondani szokták: van itt mindenben anyag.

A színorgia a fényekben folytatódik. Igaz, már az némi megütközést kelt, hogy mikroportot kapnak a főbb szereplők, de egy operettet kék, lila, piros fényekben énekelni igencsak bizarr. Mondhatni olyan abszurdum, hogy pláne. (Talán a Bál a Savoyban az egyedüli, amelynél kivétel tehető.) Bár ha egy bonviván kettesével veheti a lépcsőfokokat, és a primadonna melléülhet a lépcsőre, már mindegy, milyenek a fények.

A darabban számos ziccerszerep van. Závodszky Noémi él az alkalommal, hogy vérbő Riquette-et állítson elénk. Mosolyában mindig van valami huncutság. A helyzetet azonnal átlátja. Nem lehet becsapni, mert ő vezet mindenkit az orránál fogva. Ez a nő tudja, hogyan kell bánni a férfiakkal. Brunner Márta a címszerepet és Ach Wongot is játssza, no nem egyszerre. Utóbbi határozottan jobban áll neki, mert a naivákat mindig egyfajta rosszul értelmezett pátosszal ábrázolja. A kínai lányt alakítva tipegve, tágra nyitott szemmel csodálkozva komikai képességről tesz tanúbizonyságot. A kínaiságot azzal is jelzi, hogy magasabb hangon, zártabban, csipogva beszél, ám amikor ez az „otthoni” jelenetek dalaiban is jelentkezik, tökéletesen érthetetlenné teszi azt, amit énekel. Füredi Nikolett szép, komoly, tartásos Viktória. Az előadás legjobbja pontosan kidolgozott, mozdulatról mozdulatra felépített kamaraalakításával Rosenthal temetkezési vállalkozó apró szerepében Kozáry Ferenc.

Szakácsi Sándor meghívottként játssza Webster nagykövetet. Személyében egy megtört öregember látható a színpadon, aki ha énekelni kezd, még inkább sajnálatra méltóvá válik. Ennek, sajnos, nem a dalszövegben rejlik az oka, hanem a fals hangokban. Nem énekel rosszul Gerner Csaba, de már megjelenésének hamis külsőségei, a krémmel barnított arc, a palócos „a” hangok előrevetítik a későbbiekben felvonultatott ripacsériát, amelynek köszönhetően Jancsit kizárólag a Győzike-show és más cigány-sztereotípiák segítségével formálja meg.

Ketten, Moravetz Levente és Szurdi Miklós jegyzik az előadást. A műsorfüzet szerint közösen gondolták ki a produkciót, és hol közösen, hol a rendezői székben egymást váltva valósították azt meg. Elképzelhető, hogy a kevesebb rendező több eredménnyel járt volna.

(2006. október 26. 19:00 Székesfehérvári Vörösmarty Színház: Ábrahám Pál – Földes Imre – Harmath Imre: Viktória; km.: Webster: Szakácsi Sándor, Viktória: Füredi Nikolett, Miki gróf: Keller János, Ach Wong: Brunner Márta, Koltay László: Buch Tibor, Jancsi: Gerner Csaba, Riquette: Závodszky Noémi, Kínai, Rosenthal: Kozáry Ferenc, Alba Regia Szimfonikus Zenekar, Alba Regia Vegyeskar, a színház tánckara és stúdiósai; díszlet: Libor Katalin; jelmez: Fekete Monika; koreográfus: Halmi Zoltán; zenei vezető: Döme Zsolt; karmester: Drahos Béla; dramaturg: Moravetz Levente; rendező: Moravetz Levente és Szurdi Miklós)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Nem csak egy könyv a Budapest Nagyregény – Kiss Noémi a Lírástudók vendége

Huszonkét társával együtt ő is tagja a Budapest Nagyregény szerzőgárdájának, és elmesélte, miért érdekes számára Cinkota és a XVI. kerület, amelynek történetét ő írta meg. Kiss Noémi azt is elmondta, miért tartja nagy vívmánynak, hogy a vaskos kötet szerzőinek fele nő.
Színház

Elhunyt Bajomi Nagy György, az Örkény Színház művésze

A Gábor Miklós- és Jászai Mari-díjas színművész 56 éves volt.
Színház

Egy vezető távozása és figyelmeztetés lett a következménye a Katonában egy színházjegy-akciónak

Két munkatársat figyelmeztetésben részesítettek, egy vezető beosztású dolgozó pedig elhagyja a színházat, miután kiderült, hogy DK-tagok kaphattak kedvezményes jegyeket.
Vizuál

Ridley Scott filmjében Napóleon csak egy díszlet a saját életében

Hiába lett rendkívül látványos Ridley Scott Napóleonja, az európai történelem egyik legnagyobb hatású alakjáról végső soron csak egy sekélyes, koncepciótlan filmet sikerült rendeznie, amely ráadásul hemzseg a tárgyi tévedésektől.
Vizuál

A fekete arany és a fehér ördög – kritika a Megfojtott virágokról

Martin Scorsese egy három és fél órás krimi-drámával tért vissza, amelyben az amerikai történelem egy kevéssé ismert, sötét foltját mutatja be. Megfojtott virágok című filmjében a művészet klasszikus témáiról beszél, hogy megmutassa, mi is volna eredetileg a mozi célja.   

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.