Zenés színház

Operett-tanulságok

2011.05.07. 08:46
Ajánlom
Május 3-án került sor arra a zenés kerekasztal-beszélgetésre, melyet az ELTE Bölcsész Napok keretében, a Zenei Tanszék közreműködésével szervezett néhány lelkes egyetemi hallgató. A konferencián napjaink operettjátszását vették górcső alá és a szakma jeles képviselőivel keresték a választ többek között arra a kérdésre, hogy napjaink újabb és újabb musicalei mellett van-e még létjogosultsága az operetteknek, illetve miért nem születnek operettek a 21. században, és hogyan lehet a fiatalokkal megszerettetni a műfajt.

A Kodály-teremben összegyűlt érdeklődőket a tanszék kórusa Kálmán Imre A montmartre-i ibolya című operettjéből vett dallal köszöntötte. Majd a kerekasztal-beszélgetés moderátora, Molnár Karesz és Varga Noémi főszervező üdvözölte a jelenlévőket és mutatta be a beszélgetés első "felvonásának" résztvevőit: Sáfár Mónika színésznőt, Kerényi Miklós Gábort, a Budapesti Operettszínház főigazgatóját és Kiss Zoltánt, a Kecskeméti Katona József Színház művészét, akinek nevéhez egy német nyelvű Csárdáskirálynő-rendezés is kötődik.

A konferenciát Bartos Mónika országgyűlési képviselő nyitotta meg, aki az operettet is érintő, a hungarikumokkal foglalkozó törvénytervezetről beszélt. Elmondása szerint semmi akadálya, hogy az operett is hungarikum legyen, de végig kell mennie egy minősítési eljáráson.

Az első részben ezután rendezői szemszögből járták körbe a műfajt. Kerényi igazgató úr a kiosztott szövegkönyvek és érdekes adatok, történek elmondásával szemléltette, hogy igenis szükség van a dalok, szövegek megújításra, újrafordítására, hiszen az első változatok egy körülbelül száz évvel ezelőtti kor politikai, társadalmi rendszerét tükrözik. Mint elmondta: nem kérdés, hogy Arany Jánosé a legszebb Shakespeare-fordítás, ma már mégsem ír vagy beszél senki sem abban a stílusban. "Az operett 21. századi sikerének titka abban rejlik, hogy a koreográfia, a karakterek és az előadásmód is illeszkedjen a kor elvárásaihoz. Háromféle operettjátszást különböztethetünk meg. A hagyományos, múzeumszerű előadásokat, melyek a fiatalokat nem igazán érdeklik, a kísérleti jellegű produkciókat, melyek általában nem mozgatnak meg nagy tömegeket. És van egy harmadik lehetőség, amely az izgalmas, valóságos konfliktusokat a jelenbe helyezi, megtartva a darabok eredeti keretét, de visszanyúlva a gyökerekhez. Ez egy látványos, életszerű megoldás. Az Operettszínház ebben hisz" - emelte ki az igazgató úr.

Sáfár Mónika a színészek egyéniségéről, az alakított figurák eredetiségéről beszélt. Szerinte sokszor jelent problémát, hogy a színészek még mindig például Honthy Hanna játékát tartják követendő példának, mellőzve így saját stílusukat, mellyel maivá, aktuálissá és a jelen kor nézőjének is élvezhetővé tehetnék a produkciót. 

Megtudtuk, abban, hogy egy rendező milyen módon közelít egy-egy darabhoz, fontos szerepe van az emberek színházi szocializációjának: Kaposváron "kaposvári Csárdáskirálynőt" várnak a nézők, Budapesten "budapestit", és bár egy felmérésből (Borbély Krisztina: Tradíció és modernizáció. Szükség van az operett megújítására?) kiderült, sokan lennének kíváncsiak egy merész, modern, kissé alternatív rendezésre a fővárosban, a tapasztalatok azt mutatják, nem lenne sokáig repertoáron egy ilyen jellegű előadás: egyszerűen nem ez a nézői elvárás, amellyel a Nagymező utcai teátrumba mennek.

Kiss Zoltán beszélt a Kecskeméti Katona József Színházban kiírt operettpályázatról, melyre ugyan szép számmal érkeztek pályaművek, mégsem valószínű, hogy teljes egészében bármelyik bemutatásra kerülne. Hogy miért? A konferencián végre elhangzott: ma nem lehet operettet írni! Úgy tűnik, Fényes Szabolccsal véget ért az a korszak, mely még magáénak mondhatta a műfajt. Ahogy ma nem születnek görög drámák és angol szonetteket sem írnak, úgy a színházban is már csak a megújítás eszköze van a kezünkben.

A második blokkban csatlakozott hozzánk Oszvald Marika, Bordás Barbara és Peller Károly; következhetett tehát a színészek véleménye: miért is jó operettet játszani, nézni? "Mert az embereknek szüksége van a jóra, a szépre, illetve arra az illúzióra, hogy valami szép és jó lehet, a nőkért eljöhet a herceg fehér lovon, a férfiak pedig meghódíthatják a leggyönyörűbb nőt. Ezt adja az operett" - mondta az örökifjú szubrett, Oszvald Marika, akivel az újabb lemezén dolgozó Peller Károly is egyetértett. "Annak ellenére, hogy tudjuk, a férfiak nőzni és inni jártak az orfeumban, a néző nem feltétlenül kíváncsi erre."

A kerekasztal-beszélgetés utolsó részében a hallgatók véleményére, kérdéseire voltak kíváncsiak a szervezők. A lemezkiadás problémája mellett szó esett a média szerepéről is. Kerényi igazgató úr elmondta, a magyar színházi kritikában is erőteljesen megmutatkozik a hazánkban oly jellemző pesszimizmus, negatív látásmód: míg külföldön a magyar operettjátszás sikerétől hangos a sajtó, itthon rendre becsmérlő, elmarasztó írásokat olvasni. Hiányzik az objektív, szakértő véleményezés, így torzul az operettek megítélése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Először szólaltak meg a Nemzetiben felmondó színészek

A színháztól távozó Barta Ágnes és Mészáros Martin a Telexnek nyilatkozott arról, hogyan élték meg a társulat tagjaként töltött éveket, és miért döntöttek úgy, hogy szabadúszóként folytatják a pályájukat.
Színház

Udvaros Dorottya jövőre a Katonában vendégszerepel

Június 14-én megtartotta évadzáró társulati ülését a budapesti Katona József Színház. Máté Gábor elmondta: a Katona negyvenegyedik évadában a fiatal művészekre és nézőkre különösen odafigyeltek.
Színház

Együttműködésekre van szükség – felsorakozott az Átrium új vezetése

A következő évadtól új lakók költöznek az Átriumba az eddigi üzemeltető Kultúrbrigád helyébe. A független színházi formációk június 11-én, a Jurányi évadzáró eseményén ismertették röviden elképzeléseiket.
Klasszikus

Svájci fesztivál magyar fellépőkkel

A június 28. és 30. között a Genfi-tó partján rendezett Léman Bouquet Fesztivál változatos zenei programokat kínál, idilli környezetben a közönségnek. A koncerteken számos magyar művész is fellép.
Klasszikus

„Az előadónak nem elég csak a kottát látnia” – interjú Szabady Ildikó fuvolaművésszel

Már kiskorában is folyton a hangszer foglalkoztatta, azóta pedig elmélyült a kapcsolata a fuvolával. Az MVM által támogatott Junior Prima Díjjal kitüntetett Szabady Ildikó számos sikeres versenyszereplés után szólistaként és zenekari muzsikusként is rendszeresen színpadra áll.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.
Zenés színház hír

Bukarestben vendégszerepelt az Opera Manon Lescaut-produkciója

Az előadás főbb szerepeit Létay Kiss Gabriella, Pataki Adorján és Szegedi Csaba formálták meg, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Bukaresti Nemzeti Opera Énekkarát Dénes István vezényelte.
Zenés színház kritika

A klasszikus operarendezés rehabilitálása – Don Giovanni Velencében

Damiano Michieletto csaknem tizenöt évvel ezelőtti produkcióját vette elő a velencei La Fenice színház. Az igen klasszikusnak ható Don Giovanni-színrevitel május 21-i előadásán jártunk.
Zenés színház kritika

Magyar opera világhódító úton – Eötvös Péter Valuskája Regensburgban

A Regensburgi Színház mutatta be először Eötvös Péter utolsó operájának német változatát. Vajon hogyan él meg idegen környezetben egy a magyar világban ilyen mélyen gyökerező darab? A kérdésre a széria utolsó, május 11-i előadásán kerestük a választ.
Zenés színház ajánló

Vajda Gergely és a Savaria Szimfonikus Zenekar indítja a nyarat Kőszegen

A Kőszegi Várszínház Nagy nyári nyitány című, június 1-jei koncertjén népszerű dallamok, opera- és operettrészletek hangoznak el, Miklósa Erika, valamint az énekesnő tehetséggondozó programjában részt vevő fiatal szoprán, Subedi Anna közreműködésével.