A Budapesti Operettszínház közleménye szerint „[a] belső vizsgálat feladata az információgyűjtés és értékelés volt. A lefolytatott eljárás során a feltárt eseményekkel kapcsolatban közvetlen tanúk vagy egyéb bizonyítékok nem merültek fel. A konkrét esetben a belső vizsgálat által összegzett információk a 2017. novemberi döntéseken túl, további munkajogi következményt nem alapoznak meg.” Ezt a közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz a Budapesti Operettszínház. Minderre Kerényi Miklós Gábor ügyvédje is közleményben reagált a Blikknek, amelyben azt írja, a novemberi események „nagy árat követeltek” Kerényi Miklós Gábortól.

Kerényi Miklós Gábor (Fotó/Forrás: Schumy Csaba / DFP.hu)

Telefonos megkeresésünkre Dr. Lehner Katalin, a Budapesti Operettszínház ügyvédje a fentiekhez hozzátette, „már novemberben voltak munkajogi következmények: a főigazgató elfogadta Kerényi Miklós Gábor nyugdíjazására vonatkozó kérését, illetve felmentette a munkavégzés alól. Ennek következménye, hogy Kerényi Miklós Gábor nem jár be az Operettszínházba, és nem végez munkát.” Arra a kérdésre, hogy miért nem bocsátotta el Kerényi Miklós Gábort az Operettszínház, Dr. Lehner közölte: „Noha munkajogi kérdésekben egy kollégám képviseli az Operettszínházat, annyit elmondhatok, azonnali hatályú felmentésre akkor lett volna mód, ha tanúk is megerősítik – minden kétséget kizáróan – a vétséget, elévülési időn belül. Ennek a lehetősége egyébként még most is, illetve a munkaviszonyának végéig fennáll.”

Kerényi 2017. november 5-én kérte nyugdíjazását, miután Facebook- és blogbejegyzések gyanúsították zaklatással és fizikai agresszióval. Két nappal később, miután egy külföldön élő táncos, Maros Ákos névvel és arccal jelentkezett a tévében áldozatként, az Operettszínház – ahogy közleményükben írták – Kerényi Miklós Gábor művészeti vezetőt azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, és belső vizsgálatot indított.

„A november 22-i, a társulat számára eljuttatott belső közlemény azt kérte, hogy akinek tudomása van ilyen ügyekről, forduljon a vizsgálóbizottsághoz – mondta Dr. Lehner Katalin. – A belső vizsgálat időtartama alatt a vizsgálat tárgyával összefüggésben senki nem tett feljelentést, illetve nem terjesztett elő magánindítványt, ez utóbbival egyébként kizárólag a sértettek élhetnek, a nyomozóhatóságnál.”

Budapesti Operettszínház

A Fidelio kérdésére, miszerint a belső vizsgálat során a Budapesti Operettszínház dolgozóit biztosították-e arról, hogy nem lesz negatív következménye annak, ha terhelő vallomással állnak elő, Dr. Lehner úgy felelt, a vizsgálat a vizsgálóbizottság ügyrendi szabályzata és jogszabályok szerint történt, ami véd mindenkit, aki ilyenkor megszólal.

A vizsgálóbizottság anonimitást biztosított mindazoknak, akik hozzájuk fordultak és igényelték azt,

a jelentést pedig kizárólag a főigazgató ismerhette meg. Szintén névtelenséget biztosítottak azok az úgynevezett külső szakértők – pszichológusok és a jogi tanácsadó –, akiknek segítségét a belső közlemény alapján az Operettszínház társulatának tagjai igénybe vehették és vették.”

Kérdéseinket a Budapesti Operettszínház sajtóosztályához is eljuttattuk, ahonnan az alábbi közlemény érkezett: