Zenés színház

Ördögök a Nemzetiben

2008.03.26. 00:00
Ajánlom
Mindössze 14 előadást ért meg a Nemzeti Színházban a Mohácsi János és Mohácsi István Dosztojevszkij-átirata, az Ördögök. Az előadásban Kovács Márton zenéje több volt, mint egyszerű aláfestés.

A darabban az események két szálon futnak: az eredeti, 19. századi orosz történet és napjaink terroristái ragadják magukkal a nézőt. A darab kezdetétől eltekintve az előadás első része - hamisítatlan orosz karaktereket elénk tárva - inkább a több mint száz évvel ezelőtti történésekbe avat be, míg a második felvonásban egyre sűrűbben váltakoznak az idősíkok. E kettősséget jól szolgáló, mozgó térelválasztókból álló, vérszínű labirintusdíszletet tervezett Khell Zsolt, kiemelve ezzel is a történet mindenidejűségét. Ebben állandó hangzó héttérként foglalt helyet a Szakértők zenekar - az előadásban a zene kezelése ugyanis rendhagyó. Már az sem megszokott dolog, hogy élő zenekar szolgáltatja a zenét (pláne egy alapvetően prózai produkcióban), de főleg az különleges, hogy a színpadképhez maguk a zenészek is hozzátartoznak.

… a zene állandóan szól… Minden történést kommentál, hidat képez az idősíkok közt, miközben a zsigerekig hatol. Hatása lüktetetésében rejlik. A nyitó képben a modern város pulzálását festi meg. Egy egyszerű motívumot indít el, és ezt az osztinátószerű alapot bontja ki, sűríti újabb és újabb szólamokkal, hasonlóan a posztrock-kompozíciók technikájához, de ez a zene a hangzást illetően inkább „világzene”. Amikor csak háttérben szól a zene, a szerző visszabontja az alapmotívumra a darabot és mindössze egy, szinte semleges zenei gesztus marad hangzó háttérként, s ez aztán kiinduló pontja lehet egy későbbi új nagyobb zenei ívnek. Ezek a gesztusok alkalmasak arra, hogy belőlük akár népies, akár modern zenei hangzást bontson ki a szerző, és ezek közt könnyedén közlekedjen. A 19. századi színeket ugyanis észrevehetően oroszos kolorittal komponálta Kovács Márton, míg a mai korban játszódók sok esetben effektuszenék.

A szerző így vall zenéjéről: „A hangok mindig és mindenütt jelenvalók. Magasságuk, erejük, hangszínük, hosszúságuk előbb–utóbb változik. Ha mindezek a tulajdonságok idővel lehalnak, ha már semmi nem rezeg, semmi nem mozog, akkor talán megszületik a tökéletes csönd. Ez azonban mindennek a végét is jelenti egyben.” Kétes kimenetelű vállalkozás ez, ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy épp állandó jelenlévősége miatt veszít a zene hatásosságából. Talán azokban a jelenetekben lehetett volna fokozatosan elcsöndesíteni a zenét, amikor egyébként is csak háttérként szólt a „semleges alap”, amikor nem volt jelentős funkciója. Mindez persze egyéni ízlés kérdése is. Tény, hogy a zene soha nem nyomta el a színpadi történést, és sikerült vele kiemelni a történet érzelmi, hangulati ívét. Ördöge volt Kovács Mártonnak!

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Martha Argerich és Misa Majszkij a Zeneakadémián ad koncertet

A Cziffra György-emlékév egyik záróeseményeként Martha Argerich zongoraművész és Misa Majszkij csellóművész ad kamaraestet január 28-án a Zeneakadémián.
Klasszikus

Közösen megélt pillanatok a Müpa karácsonyi kisfilmjében – VIDEÓ

Idén is ünnepi videóval kedveskedik nézőinek a Müpa, ezzel mondva köszönetet a közönségnek a figyelemért és szeretetért. A kisfilmből kiderül, mennyire fontosak a meghitt pillanatok és közösen megélt élmények.
Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.
Klasszikus

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.
Plusz

Sztárénekes és magyarországi bemutató a 2022-es Bartók Tavasz műsorán

Áprilisban immár másodjára rendezik meg a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programsorozatát, melynek huszonnégy izgalmas programját már a nagyközönség elé tárták.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Különleges produkcióval álltak színpadra a Madách Színházban a Baltazár Színház művészei

Rendhagyó előadással tisztelgett a Madách Színház december 2-án a sérült emberek előtt a fogyatékossággal élő emberek világnapja alkalmából. A Szerencsejáték Zrt. „Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!” kampányának részeként ugyanis a Mamma Mia! egyik betétdalát az előadás szereplői a Baltazár Színház színészeivel közösen adták elő.
Zenés színház kritika

A mitológiai szörnyek valósága

Eötvös Péter-ősbemutatót tartott a Berlini Állami Opera. A zeneszerző Sleepless című opera-balladája Jon Fosse Trilógiája alapján készült, Mundruczó Kornél állította színpadra.
Zenés színház hír

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Zenés színház interjú

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház ajánló

Különleges repertoárdarabok újra az Opera Eiffel Műhelyházában!

Kenessey Jenő: Az arany meg az asszony/ Örkény István–Tóth Péter: Tóték című egyfelvonásosok és a világszerte is ritkán hallható Edgar című Puccini-darab ismét műsoron az Opera Eiffel Műhelyházában.