Zenés színház

Orfeum újratöltve

2011.06.29. 11:05
Ajánlom
A Múzeumok Éjszakáján benéztünk az Orfeumba. Videónkban beszámolunk egy színháztörténeti tárlatról, valamint ízelítőt adunk Kulka János és Csákányi Eszter műsorából.

Az orfeum meghatározása: olyan mulatóhely, ahol a közönség asztalok mellett fogyaszthatott, míg a színpadon vagy a parketten artistaszámok, énekes színművek, kuplék váltakoztak. A fővárosban még a Budapestté válás előtt, 1861-ben nyílt meg az első ilyen intézmény, a Neue Welt a Vígszínház helyén, vendégei és rendezvényei azonban korántsem kifinomultságukról voltak híresek. Az első "igazi" orfeumnak a Király utcai Blaue Katze (Kék macska) tekinthető, amely fénykorát az 1880-as években élte. Majd elkezdődött egy hosszú korszak Budapest éjszakai életében, amelyet zenés kávéházak, tánclokálok, bárok, varieték, music hallok, orfeumok, irodalmi kabarék történeteként is megírható. Ennek az időszaknak a fénykorát idézte fel a Múzeumok Éjszakáján az Orfeum.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) minikiállításán fotókon találkozhattak az érdeklődők a korszak jeles művészeivel: azokkal, akiket leginkább színházi és filmszerepeikből ismerünk - a Latabárok, Feleki Kamill - és azokkal is, akik az éjszaka királyai és királynői voltak. Így Carola Cecíliával, akinek legnagyobb alakítása a Bogár Imre című darab betyárruhába öltözött fehércselédje volt, s lovon vágtatott be a színpadra, majd lövöldözni kezdett a magasból ledobált vadkacsákra. A két műfaj, a "magas művészet" és a "tinglitangli" egymás mellett élt, föntről időnként leruccantak, s a viszonyt mi sem mutatja jobban, mint az a tisztelet, amelynek hangján Csortos Gyula szólt Rott Sándorról, a szerinte legnagyobb kabaréábrózolóról.

Az évszázaddal ezelőtti programlapokról kiderült, milyen műsor várta a vendégeket: 1923. április 21-én a Fővárosi Orfeumban nyitány, reklamograf, trapézművésznők, magyar szubrett, szubrettutánzó, műkerékpárosok, A századvégi órás című mozgófénykép, búvármutatványok és a Wynne Brothers művésznevű két közönyös szórakoztatta a nagyérdeműt.

S hogy ne csupán két dimenzióban vigyük haza emlékeinkben az orfeumot és egykori művészeit, az ő személyes tárgyaikat, Király Ernő cilinderét, Fedák Sári koktélruháját, Pálmay Ilka bőrkesztyűjét, Tábori Nóra ruháját, Medgyaszay Vilma fűzőjét, Honthy Hanna kézitáskáját, Kiss Manyi hamutartóját, Rátkai Márton székeit, Gobbi Hilda zsúrkocsiját, Latabár Kálmán szerepbabáját mind megtekinthettük, és természetesen dalok is felidézték az orfeumi világot.

Farkas Gábor "Gábriel" konferálása a régi időket idézte, hiszen ezeket a lokálokat és az itt előadott számokat nem hagyták érintetlenül a napi események, azonnal reagáltak a jelenetek, bon mot-k, kuplék arra, ami nappal a közéletben zajlott. Ezért volt tehát abszolút autentikus és frappáns "a rózsaszín inges fiatalembert vezessék ki" megjegyzés Kulka Jánost fellépésre invitálva. A zsebkendőnyi színpadon két klasszikust énekelt a színész, a Cápa-dalt és az Egy szerelem három éjszakája betétdalát (Isten veled, Budapest, te édes), és ugyanígy két számot adott elő Csákányi Eszter, akinek Hajtűk című estje szeptembertől lesz az Orfeum repertoárján. Peller Károly a régi Budapestet operettmelódiákkal idézte meg, sőt, ahogyan a videón látható-hallható, Piaf-dalokat is elővezetett, majd a konferansziéből énekessé átváltozó Farkas Gábor "Gábriel" folytatta a nosztalgiát. S míg Falusi Mariann, Posta Irénke és Rácz Kati énekelt, a pincérek sürögtek-forogtak, a népes vendégsereglet egyszerre részesült a kulináris és a kulturális élvezetekből. Épp úgy, ahogy az egy könnyed nyári estéhez illik, és ahogy az a régi időkben volt szokás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Könyv

Depressziós? Olvasson krimit!

Természetesen senkit nem arra buzdítunk, hogy a szakember segítsége vagy esetleg a gyógyszeres kezelés helyett essen neki az Agatha Christie-összesnek, mert mire a végére ér, kutya baj. Annyit azonban kutatások nélkül is állíthatunk, hogy egy jó könyv fel tudja dobni az ember napját.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.