Zenés színház

Orfeum újratöltve

2011.06.29. 11:05
Ajánlom
A Múzeumok Éjszakáján benéztünk az Orfeumba. Videónkban beszámolunk egy színháztörténeti tárlatról, valamint ízelítőt adunk Kulka János és Csákányi Eszter műsorából.

Az orfeum meghatározása: olyan mulatóhely, ahol a közönség asztalok mellett fogyaszthatott, míg a színpadon vagy a parketten artistaszámok, énekes színművek, kuplék váltakoztak. A fővárosban még a Budapestté válás előtt, 1861-ben nyílt meg az első ilyen intézmény, a Neue Welt a Vígszínház helyén, vendégei és rendezvényei azonban korántsem kifinomultságukról voltak híresek. Az első "igazi" orfeumnak a Király utcai Blaue Katze (Kék macska) tekinthető, amely fénykorát az 1880-as években élte. Majd elkezdődött egy hosszú korszak Budapest éjszakai életében, amelyet zenés kávéházak, tánclokálok, bárok, varieték, music hallok, orfeumok, irodalmi kabarék történeteként is megírható. Ennek az időszaknak a fénykorát idézte fel a Múzeumok Éjszakáján az Orfeum.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) minikiállításán fotókon találkozhattak az érdeklődők a korszak jeles művészeivel: azokkal, akiket leginkább színházi és filmszerepeikből ismerünk - a Latabárok, Feleki Kamill - és azokkal is, akik az éjszaka királyai és királynői voltak. Így Carola Cecíliával, akinek legnagyobb alakítása a Bogár Imre című darab betyárruhába öltözött fehércselédje volt, s lovon vágtatott be a színpadra, majd lövöldözni kezdett a magasból ledobált vadkacsákra. A két műfaj, a "magas művészet" és a "tinglitangli" egymás mellett élt, föntről időnként leruccantak, s a viszonyt mi sem mutatja jobban, mint az a tisztelet, amelynek hangján Csortos Gyula szólt Rott Sándorról, a szerinte legnagyobb kabaréábrózolóról.

Az évszázaddal ezelőtti programlapokról kiderült, milyen műsor várta a vendégeket: 1923. április 21-én a Fővárosi Orfeumban nyitány, reklamograf, trapézművésznők, magyar szubrett, szubrettutánzó, műkerékpárosok, A századvégi órás című mozgófénykép, búvármutatványok és a Wynne Brothers művésznevű két közönyös szórakoztatta a nagyérdeműt.

S hogy ne csupán két dimenzióban vigyük haza emlékeinkben az orfeumot és egykori művészeit, az ő személyes tárgyaikat, Király Ernő cilinderét, Fedák Sári koktélruháját, Pálmay Ilka bőrkesztyűjét, Tábori Nóra ruháját, Medgyaszay Vilma fűzőjét, Honthy Hanna kézitáskáját, Kiss Manyi hamutartóját, Rátkai Márton székeit, Gobbi Hilda zsúrkocsiját, Latabár Kálmán szerepbabáját mind megtekinthettük, és természetesen dalok is felidézték az orfeumi világot.

Farkas Gábor "Gábriel" konferálása a régi időket idézte, hiszen ezeket a lokálokat és az itt előadott számokat nem hagyták érintetlenül a napi események, azonnal reagáltak a jelenetek, bon mot-k, kuplék arra, ami nappal a közéletben zajlott. Ezért volt tehát abszolút autentikus és frappáns "a rózsaszín inges fiatalembert vezessék ki" megjegyzés Kulka Jánost fellépésre invitálva. A zsebkendőnyi színpadon két klasszikust énekelt a színész, a Cápa-dalt és az Egy szerelem három éjszakája betétdalát (Isten veled, Budapest, te édes), és ugyanígy két számot adott elő Csákányi Eszter, akinek Hajtűk című estje szeptembertől lesz az Orfeum repertoárján. Peller Károly a régi Budapestet operettmelódiákkal idézte meg, sőt, ahogyan a videón látható-hallható, Piaf-dalokat is elővezetett, majd a konferansziéből énekessé átváltozó Farkas Gábor "Gábriel" folytatta a nosztalgiát. S míg Falusi Mariann, Posta Irénke és Rácz Kati énekelt, a pincérek sürögtek-forogtak, a népes vendégsereglet egyszerre részesült a kulináris és a kulturális élvezetekből. Épp úgy, ahogy az egy könnyed nyári estéhez illik, és ahogy az a régi időkben volt szokás.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Kilép a POSZT-ot szervező cégből a Magyar Színházi Társaság

A szervezet azt sérelmezi, hogy nem tudják megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat. FRISSÍTÉS: Karsai György kilép a POSZT Tanácsadó Testületéből.
Klasszikus

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Zenés színház

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Klasszikus

Alig egy hónap, és kezdődik Érdi Tamás nyári fesztiválja

Ötödik alkalommal rendezik meg a Klassz a pARTon! fesztivált. Idén negyven koncertet, összesen 62 programot látogathatunk a hazai vízpartokon.
Klasszikus

Így gyakorolj! – Tabea Zimmermann brácsaművész tanácsai

A hazánkban is gyakran megforduló brácsaművész, Várjon Dénes zenészpartnere a Strad hasábjain hat pontban szedte össze tanácsait a fiatal (vonós)hangszereseknek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Olyan ez, mint egy jókedvű sütés-főzés

Opera és festői nyáreste Szentendrén – 100 százalék élmény! Megadja a kulturális nyár alaphangját a június 29-ei szentendrei Operagála.
Zenés színház operett

Népi tánc színesíti idén a Budavári Palotakoncerteket

Elemi szenvedélyek – ez a címe a Budapesti Palotakoncertek idei gálaműsorának, amelyet a budai vár Oroszlános udvarában rendeznek augusztus 2-án és 3-án.
Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Ez az este örömzene lesz”

Első szerepe operaszerep volt, ma az Operettszínház primadonnájaként ismerjük Fischl Mónikát, akit nyáron egy operagálán is hallhatunk Szentendrén. Interjúnkban felelevenítettük pályájának lényeges mozzanatait.
Zenés színház koktélparti

5 dolog, amit talán nem tudtál Wagner Ringjéről

Wagner tetralógiája, A Nibelung gyűrűje megkerülhetetlen monstruma a zenetörténetnek. Összeszedtünk öt dolgot, amit talán nem tudtál róla.
Zenés színház interjú

Kendi Lajos: Sportot űztem a beugrásokból

Kendi Lajos baritont, a tavalyi szegedi Rigoletto főszereplőjét nem kell bemutatni a magyar operaszerető közönségnek. Az énekes elmesélte, hogy miért szerette sokáig a merész beugrásokat, és miért meghatározó mű a Figaro házassága karrierjében.