Zenés színház

„Örök és egyetemes emberi érzések működtetik ezt a történetet”

Beszélgetés Vidnyánszky Attila rendezővel a készülő Bánk bán előadás kapcsán
2020.08.16. 10:00
Ajánlom
Az egyik legismertebb nemzeti operánk, a Bánk bán augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel majd életre. A Co-Opera szervezésében létrejövő produkció címszerepében Molnár Leventét láthatja majd a közönség. A közelgő bemutató kapcsán az előadás rendezőjével, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attilával beszélgettünk.

Nem ez az első találkozása rendezőként ezzel az operával. Miben lesz most más, mint a korábbiak?

Magát az operát immár negyedszer rendezem, de ezt a változatot, amelyet Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor állítottak össze, most állítom színre először. Korábban a kolozsvári verziót, az úgynevezett ősváltozatot használtuk, aminek a kicsit hosszabb narratívái, a jobban kibontott jelenetei közel állnak hozzám, mert több teret adnak a rendezéshez. Ezt az átdolgozást viszont azért szeretem, mert lendületes, dinamikus és száguldó, mint egy Verdi-opera.

Pillanatok alatt feljutunk egy-egy kulcsjelenet csúcspontjára, így érünk el a katarzishoz.

Kesselyák Gergely karmester is arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bemutatásra kerülő verzió a lendületessége és a dinamikája miatt sokkal közelebb áll a mai közönséghez.

Én ehhez hozzátenném, hogy ez azért is érdekes, mert Nádasdyék célja éppen az volt, hogy Egressyhez képest visszatérjenek, közelítsenek a Katona József által írt eredeti szöveghez, és az abból sugárzó drámai erőhöz. Ennek tudatában ez igazán izgalmas megállapítás.

IMG_20200813_201812_-095356.jpg

A Bánk bán próbája a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (Fotó/Forrás: Éder Vera / Co-Opera)

Mi lehet a titok, aminek köszönhetően ennek a műnek évszázadok után is van aktualitása?

Könnyű fogódzót találni és hidakat építeni a nézőkhöz ezzel a kétszázéves művel akár politikai, akár filozófiai gondolatok mentén is. De leginkább azért tartom nagyra Katona drámáját – amit nemrég megrendeztem a Nemzetiben – mert a szerző a konfliktusokat nem politizálással vagy didaktikus tézishalmazokkal, hanem valódi emberi sorsokat bemutatva tárja elénk. Azt szoktam mondani, hogy

a Bánk bán a legjobban megírt magyar dráma, Shakespeare mércével mérve is kiállja a próbát.

Olyan örök és egyetemes emberi érzelmek, indulatok és gesztusok fűtik a történetet, mint a szerelem, a hűség, a megbocsátás, a kegyelem és az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Ebből az alapanyagból készült az opera, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emeli a tragédiát.

A dramaturgiával és a szöveggel együtt a látványvilág is modern, izgalmas lesz?

A látványvilág kapcsán is két világ és két igazság találkozásából indultunk ki. A teret és a jelmezeket is úgy terveztük meg Cziegler Balázs díszlettervezővel és Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel, hogy a kettősség érzetét ébresszék. Van egy meghatározó díszlet, amibe beékelődik egy anyagában és fraktúrájában is eltérő, geometrikus elem. Az egyik kő vagy követ imitáló fém, a másik pedig plexi. A jelmezeknél is is jól látható lesz ez a kettősség. Mindebből adódóan a látvány terén valóban jelentősen elmozdulunk a ma világa felé.

Mindig az alkotói oldalon képzelte el magát? Az előadói oldal, a reflektor sosem vonzotta?

Ezek a vágyaim és reményeim elmúltak a gyerekkori szereplésekkel. (nevet) Édesanyám drámapedagógusként és magyartanárként otthon Kárpátalján diákszínjátszó kört működtetett, amiben egykor én is felléptem. Hamar rájöttem, hogy én inkább rendezni szeretem azt, ami a színpadon történik. Van egy határozott emlékem arról, ahogy másodikos vagy harmadikos kisdiák koromban Döbrögit alakítom, és egy osztálytársam Ludas Matyiként már harmadjára veri rajtam vissza…  Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy utána már legfeljebb csak verseket mondtam, szavalóversenyekre jártam. Kamaszként azonban már határozottan tudtam, hogy rendező szeretnék lenni.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vidnyánszky Attila (fotó: Éder Vera / Co-Opera)

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Kapcsolódó

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.

Számomra minden szerep kapcsán az a legfontosabb, hogy szépen énekeljem el

Számomra minden szerep kapcsán az a legfontosabb, hogy szépen énekeljem el

Kováts Kolos operaénekest a Bánk bán tenor változatában a király, II. Endre szerepében láthatta a közönség. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én este életre kelő bariton változatban azonban Tiborcként köszöntheti majd őt a nagyérdemű. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas basszussal a Co-Opera szervezésével, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében megvalósuló produkció közelgő premierje kapcsán beszélgettünk.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Meghirdette nyári előadásait az Újszegedi Szabadtéri Színpad

Az új előadásokat Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója jelentette be Facebookon.
Zenés színház ajánló

Saját belső démonaikkal küzdenek meg a Tünet Együttes alkotói legújabb bemutatójukban

A Nothing Personal című darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket alkotják meg, amelyhez Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A premiert február 25-én tartják a Jurányi Házban.
Zenés színház ajánló

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.
Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.