Zenés színház

„Örök és egyetemes emberi érzések működtetik ezt a történetet”

Beszélgetés Vidnyánszky Attila rendezővel a készülő Bánk bán előadás kapcsán
2020.08.16. 10:00
Ajánlom
Az egyik legismertebb nemzeti operánk, a Bánk bán augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel majd életre. A Co-Opera szervezésében létrejövő produkció címszerepében Molnár Leventét láthatja majd a közönség. A közelgő bemutató kapcsán az előadás rendezőjével, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attilával beszélgettünk.

Nem ez az első találkozása rendezőként ezzel az operával. Miben lesz most más, mint a korábbiak?

Magát az operát immár negyedszer rendezem, de ezt a változatot, amelyet Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor állítottak össze, most állítom színre először. Korábban a kolozsvári verziót, az úgynevezett ősváltozatot használtuk, aminek a kicsit hosszabb narratívái, a jobban kibontott jelenetei közel állnak hozzám, mert több teret adnak a rendezéshez. Ezt az átdolgozást viszont azért szeretem, mert lendületes, dinamikus és száguldó, mint egy Verdi-opera.

Pillanatok alatt feljutunk egy-egy kulcsjelenet csúcspontjára, így érünk el a katarzishoz.

Kesselyák Gergely karmester is arra hívta fel a figyelmet, hogy a most bemutatásra kerülő verzió a lendületessége és a dinamikája miatt sokkal közelebb áll a mai közönséghez.

Én ehhez hozzátenném, hogy ez azért is érdekes, mert Nádasdyék célja éppen az volt, hogy Egressyhez képest visszatérjenek, közelítsenek a Katona József által írt eredeti szöveghez, és az abból sugárzó drámai erőhöz. Ennek tudatában ez igazán izgalmas megállapítás.

IMG_20200813_201812_-095356.jpg

A Bánk bán próbája a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (Fotó/Forrás: Éder Vera / Co-Opera)

Mi lehet a titok, aminek köszönhetően ennek a műnek évszázadok után is van aktualitása?

Könnyű fogódzót találni és hidakat építeni a nézőkhöz ezzel a kétszázéves művel akár politikai, akár filozófiai gondolatok mentén is. De leginkább azért tartom nagyra Katona drámáját – amit nemrég megrendeztem a Nemzetiben – mert a szerző a konfliktusokat nem politizálással vagy didaktikus tézishalmazokkal, hanem valódi emberi sorsokat bemutatva tárja elénk. Azt szoktam mondani, hogy

a Bánk bán a legjobban megírt magyar dráma, Shakespeare mércével mérve is kiállja a próbát.

Olyan örök és egyetemes emberi érzelmek, indulatok és gesztusok fűtik a történetet, mint a szerelem, a hűség, a megbocsátás, a kegyelem és az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Ebből az alapanyagból készült az opera, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emeli a tragédiát.

A dramaturgiával és a szöveggel együtt a látványvilág is modern, izgalmas lesz?

A látványvilág kapcsán is két világ és két igazság találkozásából indultunk ki. A teret és a jelmezeket is úgy terveztük meg Cziegler Balázs díszlettervezővel és Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel, hogy a kettősség érzetét ébresszék. Van egy meghatározó díszlet, amibe beékelődik egy anyagában és fraktúrájában is eltérő, geometrikus elem. Az egyik kő vagy követ imitáló fém, a másik pedig plexi. A jelmezeknél is is jól látható lesz ez a kettősség. Mindebből adódóan a látvány terén valóban jelentősen elmozdulunk a ma világa felé.

Mindig az alkotói oldalon képzelte el magát? Az előadói oldal, a reflektor sosem vonzotta?

Ezek a vágyaim és reményeim elmúltak a gyerekkori szereplésekkel. (nevet) Édesanyám drámapedagógusként és magyartanárként otthon Kárpátalján diákszínjátszó kört működtetett, amiben egykor én is felléptem. Hamar rájöttem, hogy én inkább rendezni szeretem azt, ami a színpadon történik. Van egy határozott emlékem arról, ahogy másodikos vagy harmadikos kisdiák koromban Döbrögit alakítom, és egy osztálytársam Ludas Matyiként már harmadjára veri rajtam vissza…  Valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy utána már legfeljebb csak verseket mondtam, szavalóversenyekre jártam. Kamaszként azonban már határozottan tudtam, hogy rendező szeretnék lenni.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva>>>

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Vidnyánszky Attila (fotó: Éder Vera / Co-Opera)

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Kapcsolódó

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.

Számomra minden szerep kapcsán az a legfontosabb, hogy szépen énekeljem el

Számomra minden szerep kapcsán az a legfontosabb, hogy szépen énekeljem el

Kováts Kolos operaénekest a Bánk bán tenor változatában a király, II. Endre szerepében láthatta a közönség. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon augusztus 19-én este életre kelő bariton változatban azonban Tiborcként köszöntheti majd őt a nagyérdemű. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas basszussal a Co-Opera szervezésével, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében megvalósuló produkció közelgő premierje kapcsán beszélgettünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Klasszikus

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév következő koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Plusz

Kulturális sokszínűség a Bartók Béla Boulevard-on

A Bartók Béla úton idén is megrendezik az Eleven Tavaszt, mely egyedi kortárs alkotásokkal, köztéri installációval, valamint különleges alkotóműhelyekkel várja a látogatókat.
Klasszikus

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Az édesanyákat ünnepik a Musical Villamoson

Különleges műsorral köszönti az édesanyákat az immár hatodik koncertjére készülő Musical Villamos. Az online is követhető 50 perces előadáson a nézők személyes üzenetei is elhangzanak.
Zenés színház hír

Ősbemutatóra készül a Madách Színház

Magyarországon eddig még nem látott Andrew Lloyd Webber-musical debütál júniusban a Madách Színház virtuális színpadán. A Vasárnap mondd el Szirtes Tamás rendezésében kerül a nézők elé.
Zenés színház hír

100 éve született Palócz László operaénekes

1955 és 1976 a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, éveken át játszott a Szomszédok című teleregényben, Sümeghy úr szerepében.