Zenés színház

Ostrom után

2014.09.08. 10:48
Ajánlom
Ritka alkalom, amikor egy rendezvényt úgy mos el az eső, hogy a közönség hálás érte – amint az is, hogy a szervezők eredeti elképzelése úgy vall kudarcot, hogy az eredeti üzenet végül még erőteljesebben érvényesül.

Nincs mit szépíteni: az Operaház épülete a kezdetektől fogva vonzotta a valaha volt összes hazai rezsim politikailag árnyaltan, vagy éppen a konfrontációt is vállaló provokatív nyíltsággal megfogalmazott üzeneteit. Nem csoda, hiszen elhelyezkedésében, esztétikájában és kivitelezésében egyaránt kivételes épületről van szó, amely ráadásul az ország és a főváros utolsó valódi fénykorának, a kiegyezés korának gyermeke. Az épület tehát önmagában is olyan üzenetet hordoz, amelyhez érdemes kapcsolni egy másikat, így szegény Andrássy úti múzsáknak általában nem adatott meg az elegáns távolmaradás lehetősége a gyakran inadekvát politikai üzenetektől, amelyet ráadásul sokszor a színpadon történtek sem tudtak felemelni a hely szelleméhez.

Azt hiszem, hogy a szombat esti Szabadság Operagála a fenti szabály alóli nagy kivételként fog megmaradni mindazok emlékezetében, akik a kitartóan szemerkélő eső ellenére elsétáltak szeptember 6-án az Operaház elé, a forgalommentesített Andrássy útra. Ez a fajta csapadék amúgy különleges helyet foglal el minden szabadtéri rendezvényt szervező szívében: a közönséget nem nagyon zavarja, a közel ezer ember békésen üldögélt a kényelmes székeken és várta a kezdést, de a vetítés miatt fedés nélkül felépített színpadra kiülő muzsikus nyilván nem fogja elővenni az esetleg sokmilliós hangszerét azért, hogy utána leginkább csak kulacsként használhassa.

Az Operaház főigazgatója gyorsan döntött: a színpadra kiállva meghívta az egybegyűlteket a házba, az előadást a színpadon tartják meg. Ami ezután történt, emlékezetes marad a jelenlévők számára: az egybegyűlt tömeg szabályosan megostromolta Andrássy úti palotát - a ház mintegy fél óra alatt zsúfolásig megtelt -, de úgy, hogy az ilyenkor szokásos hangos méltatlankodások és tömegjelenetek elmaradtak. Épp mire a műszak és a tévéstáb átpakolt, megtelt a nézőtér is, és láthatóan nagyon sok olyan látogató vette birtokba az Operaház tereit, akik még soha nem jártak odabent. Persze voltak, akik kívül rekedtek - talán az Erkel tudta volna elnyelni az egész tömeget -, ők lemez- és kiadvány-ajándékokkal vigasztalódhattak. És ha egy óra csúszással is, de elkezdődhetett a gála, benne szinte az összes hazai és számos külföldi kiválósággal - értelemszerűen senkinek sem okozott gondot, hogy a szabadtéri előadással szemben itt hangosítás nélkül kell énekelnie, az operaszínpad amúgy sem tátikaversenyeken edződött hangokra van kitalálva.

És az üzenet: mit keres a német újraegyesítés, a szabadság ünnepe az Operában? Nincs ennél alkalmasabb hely rá: a művészet a szabadság gyermeke. Minden fizikai vagy szellemi vasfüggöny csupán mohó percemberkék ideiglenes tákolmánya - legfőbb céljuk, szerepük pont az, hogy e mulandóságukat megpróbálják eltagadtatni, elfeledtetni a szabadságuktól megfosztottakkal. Az Operaház a budapesti utcáról spontán, ám fegyelmezetten megtelt széksorait és a soknemzetiségű közönség lelkesedését látva, ezt nem lehetett elfelejteni. A közhely életre kelt: közönség a „lábával szavazott". Megostromolták az Operaházat, mert az övék - de éppen ezért vigyáztak is rá és egymásra. Éppen úgy, mint 130 évvel ezelőtt, a megnyitón tették. Vagy 25 évvel ezelőtt egy hazug és zárt rendszer szögesdrótjaival, a szabadságukért, az országukért. Magától értetődően, határozottan, méltósággal.

A színház már csak ilyen: van, amikor az üzenete úgy érvényesül a legjobban, ahogyan az élet rendezi.

(A szerző a Fidelio.hu alapítója, az Operaház külsős tanácsadója.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház pesti vigadó

Bejelentették Royal Opera House 2019/20-as előadásait

Az élő közvetítésekből vagy ismétlésekből álló mozis évad a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaratermében dobogtatja meg a nézők szívét.
Zenés színház hír

Gustavo Dudamel vezényel majd Spielberg West Side Story-filmjében

A Bernstein-musical újabb filmfeldolgozásáról egyre többet tudunk, de még várnunk kell 2020 karácsonyáig, hogy láthassuk.
Zenés színház opera

Ingyenes szabadtéri előadással ünnepli fennállása 150. évfordulóját a Bécsi Operaház

Az előadások mellett szintén premierekkel és kiállításokkal várja az intézmény az operabarátokat május 25-én és 26-án.
Zenés színház interjú

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Zenés színház kult50

Frida, aki összeköt - Gubik Petra és Lantos Adriána a Kult50-ben

A Frida Kahlo életművét bemutató tárlat 2018 egyik legmeghatározóbb kiállítása volt, kurátora, Lantos Adriána helyet kapott az idei Kult50 válogatásban is. Gubik Petra pedig a Dorian Gray-ben és az István, a király nyújtott alakításaiért került be az ötven közé.