Zenés színház

Ostrom után

2014.09.08. 10:48
Ajánlom
Ritka alkalom, amikor egy rendezvényt úgy mos el az eső, hogy a közönség hálás érte – amint az is, hogy a szervezők eredeti elképzelése úgy vall kudarcot, hogy az eredeti üzenet végül még erőteljesebben érvényesül.

Nincs mit szépíteni: az Operaház épülete a kezdetektől fogva vonzotta a valaha volt összes hazai rezsim politikailag árnyaltan, vagy éppen a konfrontációt is vállaló provokatív nyíltsággal megfogalmazott üzeneteit. Nem csoda, hiszen elhelyezkedésében, esztétikájában és kivitelezésében egyaránt kivételes épületről van szó, amely ráadásul az ország és a főváros utolsó valódi fénykorának, a kiegyezés korának gyermeke. Az épület tehát önmagában is olyan üzenetet hordoz, amelyhez érdemes kapcsolni egy másikat, így szegény Andrássy úti múzsáknak általában nem adatott meg az elegáns távolmaradás lehetősége a gyakran inadekvát politikai üzenetektől, amelyet ráadásul sokszor a színpadon történtek sem tudtak felemelni a hely szelleméhez.

Azt hiszem, hogy a szombat esti Szabadság Operagála a fenti szabály alóli nagy kivételként fog megmaradni mindazok emlékezetében, akik a kitartóan szemerkélő eső ellenére elsétáltak szeptember 6-án az Operaház elé, a forgalommentesített Andrássy útra. Ez a fajta csapadék amúgy különleges helyet foglal el minden szabadtéri rendezvényt szervező szívében: a közönséget nem nagyon zavarja, a közel ezer ember békésen üldögélt a kényelmes székeken és várta a kezdést, de a vetítés miatt fedés nélkül felépített színpadra kiülő muzsikus nyilván nem fogja elővenni az esetleg sokmilliós hangszerét azért, hogy utána leginkább csak kulacsként használhassa.

Az Operaház főigazgatója gyorsan döntött: a színpadra kiállva meghívta az egybegyűlteket a házba, az előadást a színpadon tartják meg. Ami ezután történt, emlékezetes marad a jelenlévők számára: az egybegyűlt tömeg szabályosan megostromolta Andrássy úti palotát - a ház mintegy fél óra alatt zsúfolásig megtelt -, de úgy, hogy az ilyenkor szokásos hangos méltatlankodások és tömegjelenetek elmaradtak. Épp mire a műszak és a tévéstáb átpakolt, megtelt a nézőtér is, és láthatóan nagyon sok olyan látogató vette birtokba az Operaház tereit, akik még soha nem jártak odabent. Persze voltak, akik kívül rekedtek - talán az Erkel tudta volna elnyelni az egész tömeget -, ők lemez- és kiadvány-ajándékokkal vigasztalódhattak. És ha egy óra csúszással is, de elkezdődhetett a gála, benne szinte az összes hazai és számos külföldi kiválósággal - értelemszerűen senkinek sem okozott gondot, hogy a szabadtéri előadással szemben itt hangosítás nélkül kell énekelnie, az operaszínpad amúgy sem tátikaversenyeken edződött hangokra van kitalálva.

És az üzenet: mit keres a német újraegyesítés, a szabadság ünnepe az Operában? Nincs ennél alkalmasabb hely rá: a művészet a szabadság gyermeke. Minden fizikai vagy szellemi vasfüggöny csupán mohó percemberkék ideiglenes tákolmánya - legfőbb céljuk, szerepük pont az, hogy e mulandóságukat megpróbálják eltagadtatni, elfeledtetni a szabadságuktól megfosztottakkal. Az Operaház a budapesti utcáról spontán, ám fegyelmezetten megtelt széksorait és a soknemzetiségű közönség lelkesedését látva, ezt nem lehetett elfelejteni. A közhely életre kelt: közönség a „lábával szavazott". Megostromolták az Operaházat, mert az övék - de éppen ezért vigyáztak is rá és egymásra. Éppen úgy, mint 130 évvel ezelőtt, a megnyitón tették. Vagy 25 évvel ezelőtt egy hazug és zárt rendszer szögesdrótjaival, a szabadságukért, az országukért. Magától értetődően, határozottan, méltósággal.

A színház már csak ilyen: van, amikor az üzenete úgy érvényesül a legjobban, ahogyan az élet rendezi.

(A szerző a Fidelio.hu alapítója, az Operaház külsős tanácsadója.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.
Színház

Lemondja tervezett bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon a kultúr-tao körüli bizonytalanság miatt

A magánszínház közleményt adott ki, amelyben azt írják, színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt kényszerülnek erre a lépésre.
Színház

Gyertek az Átriumba, amíg lehet! - Újabb színház kongatja a vészharangot

A kulturális taotámogatás megszűnése miatt egyre több színház jövője válik bizonytalanná, ugyanis nem tudnak tervezni a 2019-es évadra.
Klasszikus

Szeretnénk vigyázni Bartók örökségére

November 25-én szólal meg a Zeneakadémián a Bartók Világverseny és Fesztivál gálakoncertje, amely egyben lezárja a zeneszerzőversenyt is. Fekete Gyulával, az intézmény Zeneszerzés Tanszékének vezetőjével beszélgettünk, aki azt is elmondta, milyen kérdést felesleges feltenni egy komponistának.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.