Zenés színház

Osztrák zeneszerző nyerte a Bartók Plusz operaíró versenyét

2018.12.18. 13:20
Ajánlom
Teljes egészében a miskolci nyári fesztiválon ismerheti meg a nagyközönség Albin Fries osztrák zeneszerző díjnyertes, Nora című operáját.

Kesselyák Gergely kezdeményezésére, öt éve jött létre az évente megrendezett „A jövő kulcsa” Operaíró Verseny, amelynek célja, hogy olyan új művek szülessenek meg és kerüljenek a figyelem középpontjába, amelyekkel a közönséget újra meg lehet nyerni az opera műfajának. A Bartók Plusz Operafesztivál célkitűzéséről a karmester, a fesztivál igazgatója így nyilatkozott:

a mi küldetésünk (…) az opera műfaja, aminek a dallamait valaha a péklegény is fütyülte az utcán.

Az első kiírás óta évről évre megrendezett versenyen először 2016-ban hirdettek győztest: Mátyássy Szabolcs Scævola című operáját, amelyről a Fidelio kritikát is közölt. A darab miskolci ősbemutatóján, 2017-ben osztatlan sikert aratott.

Az operaíró versenyre 2018-ban 19 pályaművet − 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot – nyújtottak be kortárs szerzők a világ számos országából, adta hírül a fesztivál honlapja. A fődíjra és az ezzel együtt járó színpadi bemutatkozás lehetőségére a magyarok mellett osztrák, brit, spanyol, amerikai/francia, izraeli, cseh, guatemalai, brazil/portugál, lengyel, olasz és orosz zeneszerzők pályáztak.

operaverseny2018_eredmenyhirdetes-132142.gif

A zsűri az eredményhirdetésen: Kesselyák Gergely, Eötvös Péter, Fekete Gyula, Vaszilij Barkhatov, a háttérben Marco Taralli (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

A beérkezett művek közül az előzsűri négyet juttatott tovább a döntőbe, amit december 14-én tartottak a budapesti Zeneakadémia Solti termében. Az operák legjellemzőbb részleteit az est rendezője és karmestere, Cser Ádám jóvoltából félszcenírozott formában, zongorakísérettel ismerhette meg a hallgatóság.

A döntős művek elhangzásuk sorrendjében a következők voltak: Juraj Filas: Jane Eyre, Andorka Péter: Boszorkányvér, Valentin Dubovszkoj: Kőangyal és Albin Fries: Nora.

A zsűri elnöke Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző volt, tagjai Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója, Liszt-díjas karmester, Érdemes Művész; Marco Taralli zeneszerző és Vaszilij Barkhatov rendező.

Döntésük alapján „A jövő kulcsa” 2018 Operaíró Versenyt Albin Fries osztrák zeneszerző nyerte meg Nora című operájával.

A szerző nyilatkozatából kiderül, hogy a későromantika zenéjéhez és témaköréhez nyúlt vissza az alkotásnál. Fries így beszélt a komponálásról:

„Az volt a tervem, hogy operámmal ellenpontozzam napjaink intellektuális zenedrámáit, és újra a szerelemről írjak egy operát. A szerelem, úgy tűnik, már nem mutatható be az atonális kortárs zenei eszközökkel. Korunk intellektuális, vagy más szóval apokaliptikus operái szintén kevés affinitást mutatnak az iránt a téma iránt, amely gyakorlatilag a múlt teljes operairodalmában domináns szerepet játszott. Szándékosan választottam érzelmes/szentimentális librettót. Tekintve, hogy az én zenei stílusom a tonális késői romantika, ez a történet is 1890 és 1910 között játszódik. Hogy mi az opera üzenete? Talán az, hogy Arthur, a főszereplő csak akkor értheti meg a szerelem tisztaságának fogalmát, amikor a saját gyermekét szereti.”

Névjegy

albin_fries-125734.jpg

Albin Fries

Albin Fries Felső-Ausztriában, Stájerországban született. Zenei karrierjét koncertzongoristaként kezdte, de a zongoraművészi pálya mellett vonzotta a zeneszerzés is. Műveivel elismerést aratott: 1977-ben elnyerte az osztrák „Ifjú Zeneszerző Díjat” (Österreichischen Jugend-Kompositionswettbewerb), 1981-ben pedig a Felső-Ausztriai Tehetség-díjat (Talentförderungspreis des Landes Oberösterreich).

Fries zeneszerzői tanulmányait a világhírű karmester és zeneszerző, Leonard Bernstein támogatásával New Yorkban folytatta, majd Ausztriába visszatérve a Bécsi Állami Operaházban korrepetítor és tanulmányi vezető lett. Tanított emellett a Bécsi Zeneművészeti és Előadóművészeti Egyetemen.

A komponáláshoz 20 év kihagyással, 2005-ben tért vissza. Több dalciklust, kamara- és zongoradarabokat, valamint operákat is írt a hozzá közel álló későromantikus stílusban. Legutóbb a Bécsi Állami Operaház kérte fel a Persinette című romantikus meseopera megírására, aminek bemutatóját a 2019/20-as évadra tervezik.

(forrás: operafesztival.hu)

Hallgassa meg Fries Schneetreiben c. kompozícióját!

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.