Zenés színház

Osztrák zeneszerző nyerte a Bartók Plusz operaíró versenyét

2018.12.18. 13:20
Ajánlom
Teljes egészében a miskolci nyári fesztiválon ismerheti meg a nagyközönség Albin Fries osztrák zeneszerző díjnyertes, Nora című operáját.

Kesselyák Gergely kezdeményezésére, öt éve jött létre az évente megrendezett „A jövő kulcsa” Operaíró Verseny, amelynek célja, hogy olyan új művek szülessenek meg és kerüljenek a figyelem középpontjába, amelyekkel a közönséget újra meg lehet nyerni az opera műfajának. A Bartók Plusz Operafesztivál célkitűzéséről a karmester, a fesztivál igazgatója így nyilatkozott:

a mi küldetésünk (…) az opera műfaja, aminek a dallamait valaha a péklegény is fütyülte az utcán.

Az első kiírás óta évről évre megrendezett versenyen először 2016-ban hirdettek győztest: Mátyássy Szabolcs Scævola című operáját, amelyről a Fidelio kritikát is közölt. A darab miskolci ősbemutatóján, 2017-ben osztatlan sikert aratott.

Az operaíró versenyre 2018-ban 19 pályaművet − 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot – nyújtottak be kortárs szerzők a világ számos országából, adta hírül a fesztivál honlapja. A fődíjra és az ezzel együtt járó színpadi bemutatkozás lehetőségére a magyarok mellett osztrák, brit, spanyol, amerikai/francia, izraeli, cseh, guatemalai, brazil/portugál, lengyel, olasz és orosz zeneszerzők pályáztak.

operaverseny2018_eredmenyhirdetes-132142.gif

A zsűri az eredményhirdetésen: Kesselyák Gergely, Eötvös Péter, Fekete Gyula, Vaszilij Barkhatov, a háttérben Marco Taralli (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

A beérkezett művek közül az előzsűri négyet juttatott tovább a döntőbe, amit december 14-én tartottak a budapesti Zeneakadémia Solti termében. Az operák legjellemzőbb részleteit az est rendezője és karmestere, Cser Ádám jóvoltából félszcenírozott formában, zongorakísérettel ismerhette meg a hallgatóság.

A döntős művek elhangzásuk sorrendjében a következők voltak: Juraj Filas: Jane Eyre, Andorka Péter: Boszorkányvér, Valentin Dubovszkoj: Kőangyal és Albin Fries: Nora.

A zsűri elnöke Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző volt, tagjai Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója, Liszt-díjas karmester, Érdemes Művész; Marco Taralli zeneszerző és Vaszilij Barkhatov rendező.

Döntésük alapján „A jövő kulcsa” 2018 Operaíró Versenyt Albin Fries osztrák zeneszerző nyerte meg Nora című operájával.

A szerző nyilatkozatából kiderül, hogy a későromantika zenéjéhez és témaköréhez nyúlt vissza az alkotásnál. Fries így beszélt a komponálásról:

„Az volt a tervem, hogy operámmal ellenpontozzam napjaink intellektuális zenedrámáit, és újra a szerelemről írjak egy operát. A szerelem, úgy tűnik, már nem mutatható be az atonális kortárs zenei eszközökkel. Korunk intellektuális, vagy más szóval apokaliptikus operái szintén kevés affinitást mutatnak az iránt a téma iránt, amely gyakorlatilag a múlt teljes operairodalmában domináns szerepet játszott. Szándékosan választottam érzelmes/szentimentális librettót. Tekintve, hogy az én zenei stílusom a tonális késői romantika, ez a történet is 1890 és 1910 között játszódik. Hogy mi az opera üzenete? Talán az, hogy Arthur, a főszereplő csak akkor értheti meg a szerelem tisztaságának fogalmát, amikor a saját gyermekét szereti.”

Névjegy

albin_fries-125734.jpg

Albin Fries

Albin Fries Felső-Ausztriában, Stájerországban született. Zenei karrierjét koncertzongoristaként kezdte, de a zongoraművészi pálya mellett vonzotta a zeneszerzés is. Műveivel elismerést aratott: 1977-ben elnyerte az osztrák „Ifjú Zeneszerző Díjat” (Österreichischen Jugend-Kompositionswettbewerb), 1981-ben pedig a Felső-Ausztriai Tehetség-díjat (Talentförderungspreis des Landes Oberösterreich).

Fries zeneszerzői tanulmányait a világhírű karmester és zeneszerző, Leonard Bernstein támogatásával New Yorkban folytatta, majd Ausztriába visszatérve a Bécsi Állami Operaházban korrepetítor és tanulmányi vezető lett. Tanított emellett a Bécsi Zeneművészeti és Előadóművészeti Egyetemen.

A komponáláshoz 20 év kihagyással, 2005-ben tért vissza. Több dalciklust, kamara- és zongoradarabokat, valamint operákat is írt a hozzá közel álló későromantikus stílusban. Legutóbb a Bécsi Állami Operaház kérte fel a Persinette című romantikus meseopera megírására, aminek bemutatóját a 2019/20-as évadra tervezik.

(forrás: operafesztival.hu)

Hallgassa meg Fries Schneetreiben c. kompozícióját!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Kurtág György is a magyar zenei élet megújítását sürgeti

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Zenei Alkotóművészeti Tagozata kilencpontos állásfoglalást tett közzé, amelyben a frissen felálló kulturális kormányzat számára tesz javaslatokat, és ajánlja fel együttműködését.
Zenés színház

Négy fiatal énekes mutatkozik be Vecsei H. Miklós Mozart-rendezésében

Varró Dániel fordításában, a Kiégő Izzók videóanimációival és tehetséges fiatal énekesek bemutatkozásával tér vissza Mozart Szöktetés a szerájból című daljátéka május 24. és 31. között az Eiffel Műhelyház színpadára.
Könyv

„Jön egy generáció, amely nem akarja fölöslegesen cipelni a frusztrációkat” – Komáromi Sándor a Lírástudók vendége

Miért válik természetessé a hallgatás, a megszégyenítés vagy akár a konfliktusok elfojtása egy társadalomban? Erről beszél a Lírástudók új adásában Komáromi Sándor drámatanár és mentálhigiénés szakember.
Klasszikus

Magyar zeneszerzők nemzetközi körforgásban – Vajda Gergely és Horváth Balázs az UMZE Zeneszerzői köréről

Új módon igyekszik kamatoztatni nemzetközi kapcsolatrendszerét az UMZE Egyesület és Kamaraegyüttes, Zeneszerzői körükbe olyan alkotókat hívtak meg, akiknek munkássága a nagyvilág érdeklődésére is számot tarthat.
Klasszikus

Koncerttel emlékeznek Kistétényi Melindára születésének századik évfordulója alkalmából

Május 26-án a Nádor teremben tartott emlékkoncerttel idézik fel a 20. század egyik legjelentősebb zenészének-zenepedagógusának munkásságát. Az ingyenes hangverseny előtt a Józsefvárosi Önkormányzat emléktáblát is avat Kistétényi Melinda egykori lakóházán.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Visszatérés a sötét erdőbe – 15 sor zenés színház

„Claus Guth rendezése két év után is nagyon erős produkció. Az újranézést azonban az idei évad sok új beállója is indokolttá tette.” Az alábbi írás a Magyar Állami Operaház Don Giovanni-produkciójáról szól. 15 sor zenés színház.
Zenés színház ajánló

Négy fiatal énekes mutatkozik be Vecsei H. Miklós Mozart-rendezésében

Varró Dániel fordításában, a Kiégő Izzók videóanimációival és tehetséges fiatal énekesek bemutatkozásával tér vissza Mozart Szöktetés a szerájból című daljátéka május 24. és 31. között az Eiffel Műhelyház színpadára.
Zenés színház interjú

Kállay Bori: „Egy kicsit kizökkentjük az embereket a hétköznapokból”

Könnyed, pikáns, mégis szívmelengető előadás várja a közönséget a Benczúr Házban május 19-én, kedden 19 órakor.
Zenés színház hír

Moldovában is bemutatják a Csoportterápiát

Tapasztó Ernő rendezésében május 12-én debütál a Magyarországon jól ismert mjuzikelkámedi, a Csoportterápia. A zenés darab román nyelvű verziója 2020-ban született meg Aradon, most Kisinyovban mutatkozik be.
Zenés színház kritika

Gyerekektől gyerekeknek – 15 sor zenés színház

„Az alkotás különleges értéke, hogy eredeti módon közelíti meg a jól ismert mesét, a karakterek, a környezet, a hangsúlyok mind elkülönítik az ismert feldolgozásoktól.” Az alábbi rövid írás Tóth Péter új meseoperájáról, A Szépség és a Szörnyetegről szól. 15 sor zenés színház.