Zenés színház

Osztrák zeneszerző nyerte a Bartók Plusz operaíró versenyét

2018.12.18. 13:20
Ajánlom
Teljes egészében a miskolci nyári fesztiválon ismerheti meg a nagyközönség Albin Fries osztrák zeneszerző díjnyertes, Nora című operáját.

Kesselyák Gergely kezdeményezésére, öt éve jött létre az évente megrendezett „A jövő kulcsa” Operaíró Verseny, amelynek célja, hogy olyan új művek szülessenek meg és kerüljenek a figyelem középpontjába, amelyekkel a közönséget újra meg lehet nyerni az opera műfajának. A Bartók Plusz Operafesztivál célkitűzéséről a karmester, a fesztivál igazgatója így nyilatkozott:

a mi küldetésünk (…) az opera műfaja, aminek a dallamait valaha a péklegény is fütyülte az utcán.

Az első kiírás óta évről évre megrendezett versenyen először 2016-ban hirdettek győztest: Mátyássy Szabolcs Scævola című operáját, amelyről a Fidelio kritikát is közölt. A darab miskolci ősbemutatóján, 2017-ben osztatlan sikert aratott.

Az operaíró versenyre 2018-ban 19 pályaművet − 6440 partitúraoldalt és mintegy 30 órányi zenei anyagot – nyújtottak be kortárs szerzők a világ számos országából, adta hírül a fesztivál honlapja. A fődíjra és az ezzel együtt járó színpadi bemutatkozás lehetőségére a magyarok mellett osztrák, brit, spanyol, amerikai/francia, izraeli, cseh, guatemalai, brazil/portugál, lengyel, olasz és orosz zeneszerzők pályáztak.

operaverseny2018_eredmenyhirdetes-132142.gif

A zsűri az eredményhirdetésen: Kesselyák Gergely, Eötvös Péter, Fekete Gyula, Vaszilij Barkhatov, a háttérben Marco Taralli (Fotó/Forrás: Bartók Plusz Operafesztivál)

A beérkezett művek közül az előzsűri négyet juttatott tovább a döntőbe, amit december 14-én tartottak a budapesti Zeneakadémia Solti termében. Az operák legjellemzőbb részleteit az est rendezője és karmestere, Cser Ádám jóvoltából félszcenírozott formában, zongorakísérettel ismerhette meg a hallgatóság.

A döntős művek elhangzásuk sorrendjében a következők voltak: Juraj Filas: Jane Eyre, Andorka Péter: Boszorkányvér, Valentin Dubovszkoj: Kőangyal és Albin Fries: Nora.

A zsűri elnöke Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerző volt, tagjai Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója, Liszt-díjas karmester, Érdemes Művész; Marco Taralli zeneszerző és Vaszilij Barkhatov rendező.

Döntésük alapján „A jövő kulcsa” 2018 Operaíró Versenyt Albin Fries osztrák zeneszerző nyerte meg Nora című operájával.

A szerző nyilatkozatából kiderül, hogy a későromantika zenéjéhez és témaköréhez nyúlt vissza az alkotásnál. Fries így beszélt a komponálásról:

„Az volt a tervem, hogy operámmal ellenpontozzam napjaink intellektuális zenedrámáit, és újra a szerelemről írjak egy operát. A szerelem, úgy tűnik, már nem mutatható be az atonális kortárs zenei eszközökkel. Korunk intellektuális, vagy más szóval apokaliptikus operái szintén kevés affinitást mutatnak az iránt a téma iránt, amely gyakorlatilag a múlt teljes operairodalmában domináns szerepet játszott. Szándékosan választottam érzelmes/szentimentális librettót. Tekintve, hogy az én zenei stílusom a tonális késői romantika, ez a történet is 1890 és 1910 között játszódik. Hogy mi az opera üzenete? Talán az, hogy Arthur, a főszereplő csak akkor értheti meg a szerelem tisztaságának fogalmát, amikor a saját gyermekét szereti.”

Névjegy

albin_fries-125734.jpg

Albin Fries

Albin Fries Felső-Ausztriában, Stájerországban született. Zenei karrierjét koncertzongoristaként kezdte, de a zongoraművészi pálya mellett vonzotta a zeneszerzés is. Műveivel elismerést aratott: 1977-ben elnyerte az osztrák „Ifjú Zeneszerző Díjat” (Österreichischen Jugend-Kompositionswettbewerb), 1981-ben pedig a Felső-Ausztriai Tehetség-díjat (Talentförderungspreis des Landes Oberösterreich).

Fries zeneszerzői tanulmányait a világhírű karmester és zeneszerző, Leonard Bernstein támogatásával New Yorkban folytatta, majd Ausztriába visszatérve a Bécsi Állami Operaházban korrepetítor és tanulmányi vezető lett. Tanított emellett a Bécsi Zeneművészeti és Előadóművészeti Egyetemen.

A komponáláshoz 20 év kihagyással, 2005-ben tért vissza. Több dalciklust, kamara- és zongoradarabokat, valamint operákat is írt a hozzá közel álló későromantikus stílusban. Legutóbb a Bécsi Állami Operaház kérte fel a Persinette című romantikus meseopera megírására, aminek bemutatóját a 2019/20-as évadra tervezik.

(forrás: operafesztival.hu)

Hallgassa meg Fries Schneetreiben c. kompozícióját!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Új Örökös Tagokat avattak a Budapesti Operettszínházban

Négy új tagot választott Örökös Tagjai közé a Budapesti Operettszínház január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. Az ünnepségen, amely ezúttal a járványügyi szabályok betartásával, szűk körben zajlott, Kiss-B. Atilla, a színház főigazgatója méltatta a kitüntetetteket.
Zenés színház kvíz

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.