Zenés színház

Ott szeret énekelni, ahol szeretik hallgatni – Születésnapját ünnepli Miklósa Erika

2020.06.09. 09:30
Ajánlom
50 éves lett Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, aki szinte minden műfajban és stílusban kipróbálta magát, leghíresebb szerepe az Éj királynője Mozart A varázsfuvola című operájában.

A kiskunhalasi lány kezdetben a sportban jeleskedett: versenyszerűen hétpróbázott, reményteljes magasugró volt, de egy sportbaleset véget vetett atlétikai karrierjének. Tizenévesként esküvőkön és családi eseményeken énekelt, ekkor figyelt fel hangjára első énektanára, Madai Lilla. Az ő biztatására gimnáziumi tanulmányaival párhuzamosan zene- és énekórákra járt, a zeneiskola hat osztályát két év alatt végezte el. A szegedi konzervatóriumban folytatott tanulmányai mellett bejárt az orvosi egyetem angol nyelvű előadásaira, a bölcsészkarra, az egyetem színjátszó körébe is.

Tizenkilenc évesen egy apróhirdetés nyomán jelent meg énektanárával, Berdál Valériával az operaházban (a Szegedi Nemzeti Színházban) egy próbaéneklésen.

Akkor még csak Mozart Varázsfuvolájából az Éj királynőjének áriáját tudta, ami az operairodalom egyik legnehezebb koloratúrszoprán áriája.

Legnagyobb meglepetésére szerződtették, s húszévesen ő lett az intézményben minden idők legfiatalabb magánénekese. 1991-ben A varázsfuvola Papagenájaként debütált, s Szegeden megnyert egy Mozart-énekversenyt a védjegyévé vált Éj királynője áriával. Tehetsége bizonyításához azonban sok nehézséggel kellett megküzdenie, mert nem a Zeneakadémián végezve került a pályára, operaénekesi diplomáját 2017-ben szerezte meg a pécsi egyetemen.

BTF_200417-18_Miklosa_Erika_c_Emmer_Laszlo-162836.jpg

Miklósa Erika (Fotó/Forrás: Emmer László / Budapesti Tavaszi Fesztivál)

Hamari Júlia énekesnő felfigyelt rá, s 1992-ben meghívta brüsszeli Mester és a jövő elnevezésű koncertjére. 1993 januárjában mester és tanítványa Stuttgartban is együtt lépett fel, s amikor egy erről készült amatőr felvétel eljutott egy külföldi impresszárióhoz, elindult nemzetközi pályafutása. A tanulást nem hagyta abba, előbb Philadelphiában, majd a milánói Scalában volt ösztöndíjas. 1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, azóta fellépett a világ legjelentősebb operaházaiban. A New York-i Met színpadán 2004 októberében debütált az Éj királynőjeként, e szerepben a világ egyik legkeresettebb énekese lett. A szerepet több mint ötszáz alkalommal énekelte, a többi közt részese volt az Operaház és a Vígszínház közös produkciójának. A budapesti Operaházban színpadra lépett a West Side Story Mariájaként is, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Traviata főszerepében debütált. 2016 januárjában különleges esttel ünnepelte pályafutása kezdetének 25. évfordulóját az Erkel Színházban, a jubileumi esttel búcsúzott az Éj királynőjétől.

Miklósa Erika énekesnőnek vallja magát, műfaji korlátok nélkül, leginkább ott szeret énekelni, ahol szeretik hallgatni.

Úgy véli, nem bekerülni nehéz a nívós helyekre, hanem megtartani azt a színvonalat, ami a bennmaradáshoz kell. Szívesen kirándul az operett, a musical világába is, s még lovas szereplést is vállalt a Carmen kedvéért. Lemezein a klasszikus áriák mellett rögzített karácsonyi dalokat, készített poplemezt, a 2011-ben kiadott Másképp című albumán a latinos dallamok és a dzsessz világába kirándult, kedvenc dalait a szokottól eltérő hangszerelésben énekelte, volt köztük portugál fado és argentin tangó is.

A zene mellett fontos számára a sport és az egészséges életmód (2013-ban teljesítette a New York-i maratont), a tehetséggondozás, a jótékonyság és a környezetvédelem ügye. Véleménye szerint az énekesi pályához ugyanúgy állóképesség, türelem, kitartás és szorgalom kell, ahogy a sporthoz. A világhírű szoprán, aki egy Fejér megyei kisközségben, Bakonykútiban él, 2011-ben az önkéntesség magyarországi nagykövete volt, a következő évben kiérdemelte a Nemzetközi Fair Play Bizottság díját, 2016-ban öt évre a Magyar Tehetség nagykövetének nevezték ki.

Művészete elismeréseként 1994-ben megkapta a Pro Opera Lirica-díjat, 1998-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, 2006-ban Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 2008-ban a Magyar Művészetért Díj birtokosa lett. 2010-ben átvehette a Kossuth-díjat "az operairodalom szoprán szerepeinek emlékezetes, magával ragadó megformálásáért, a világ legjelentősebb operaszínpadait is meghódító, közönségét itthon és külföldön egyaránt fantasztikus zenei élménnyel megajándékozó előadó-művészetéért". Ugyanabban az évben Budapest díszpolgára lett, 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. Az utóbbi években a Virtuózok című klasszikus zenei televíziós tehetségkutató egyik zsűritagja, s Batta Andrással egyik műsorvezetője a Partitúra című televíziós műsornak. Néhány hete beválasztották a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé.

 

Fejlécfotó: Nánási Pál

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Kapcsolódó

Hallgasd meg az összetartozás dalát – Csík Zenekar: Hazám, hazám

Elkészült a Nemzeti Összetartozás Dala, a Csík Zenekar dalát olyan művészek éneklik, mint Miklósa Erika, Szarka Tamás és Molnár Levente.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Napokon belül eldőlhet, hogy ki kapja a Nemzet Színésze címet

Törőcsik Mari halálával nem csupán egy kivételes művész távozott, a Nemzet Színészei is kevesebben lettek. Az új tag személyéről várhatóan május 11-én döntenek majd.
Vizuál

A mentális egészség megőrzéséről szól az újranyíló Capa Központ csoportos kiállítása

Hat hónap után új kiállításokkal nyitja meg kiállítótereit a Capa Központ, ahol május 4-től látható Halász Dániel Budapest Ösztöndíjas sorozata, a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjasok fotográfiái és természetesen Robert Capa képei.
Színház

Kulka Jánossal látható online A nép ellensége

A Katona József Színház 2013-ban bemutatott Ibsen-darabját Zsámbéki Gábor rendezte, az előadás felvétele megtekinthető május 6. 19 órától május 8. 23 óráig az eszinhaz.hu-n.
Zenés színház

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Plusz

Időutazás Rómában: újjáépítik a Colosseum arénáját

A Római Colosseum eredeti fapadlózatát még a 19. században szedték fel, amikor régészeti munkálatokat végeztek az arénában. A felújítás után a látogatók lehetőségük nyílik arra is, hogy beléphessenek a föld alatti tárnákba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Egy békacsalád története – Cigány Punkopera az OFF-Biennálén

A Független Színház Magyarország május 16-án tartja Balogh Rodrigó és Illés Márton Békamesék című darabjának ősbemutatóját. Az előadásban énekelve, fájó humorral fűszerezve jelenítik meg egy család három generációjának életét, akik azért harcolnak, hogy kitörjenek a békáknak rendelt mocsárból, és elfogadja őket a többségi társadalom.
Zenés színház magazin

Sába a mikrofon előtt

Lemezfelvétel készült Goldmark Károly legismertebb operájából, a Sába királynőjéből, az Eiffel Műhelyház Fricsay stúdiójában. A munkáról és az új helyszínről Csurgó Tamás zenei rendezőt, Kondás Ferenc hangmérnököt, valamint Gál Erika operaénekest, Sába megformálóját kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Az édesanyákat ünnepik a Musical Villamoson

Különleges műsorral köszönti az édesanyákat az immár hatodik koncertjére készülő Musical Villamos. Az online is követhető 50 perces előadáson a nézők személyes üzenetei is elhangzanak.
Zenés színház hír

Ősbemutatóra készül a Madách Színház

Magyarországon eddig még nem látott Andrew Lloyd Webber-musical debütál júniusban a Madách Színház virtuális színpadán. A Vasárnap mondd el Szirtes Tamás rendezésében kerül a nézők elé.
Zenés színház hír

100 éve született Palócz László operaénekes

1955 és 1976 a Magyar Állami Operaház magánénekese volt, éveken át játszott a Szomszédok című teleregényben, Sümeghy úr szerepében.