A Pelléas és Mélisande alaphelyzete szerelmi háromszög, Golaud herceg, felesége, a titokzatos Mélisande és Golaud féltestvére, Pelléas között. Míg a két címszereplő azzal küzd, hogy tisztázzák magukban, és megosszák az egymással a másik iránti érzéseiket, addig Golaud-t egyre jobban hatalmába keríti a féltékenység, ami végül tragikus végkifejlethez vezet.
Debussy csaknem egy évtizeden át dolgozott darabja megírásán. Formabontó műve egyszerre ment szembe a francia operai hagyományokkal és a kor népszerű, wagneriánus tendenciáival is. A korban szokatlan, inkább prózai librettó a később irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett flamand szerző, Maurice Maeterlinck azonos című szimbolista drámája felhasználásával született.
Debussy operájában nincsenek zárt számok, áriák, sem kórustételek – az énekkar csak a színpadon kívülről működik közre –, valamint nem tartalmaz a korábbi korokban megszokott balettbetéteteket sem,
és bár használ wagneri értelemben zenei motívumokat, azokat inkább elvont fogalmakhoz köti. Álomszerű, visszafogott, az énekelt szöveget aláfestő zenéjével inkább az érzelmek finom, árnyalt színeit kívánja ábrázolni.
Jelenet a Pelléas és Mélisande-ból (Fotó/Forrás: Nagy Attila / Magyar Állami Operaház)
A Pelléas és Mélisande 1902-es bemutatója ugyan botrányosra sikerült a párizsi Opéra-Comique-ban – ebben szerepet játszott, hogy Maeterlinck kifogásolta, hogy a zeneszerző elvette barátnőjétől Mélisande szerepét –, a közönség mégis sikerre vitte a darabot, amit a következő években Európa több országában és az Egyesült Államokban is bemutattak, meghozva Debussy számára a nemzetközi elismerést.
Debussy munkássága ezáltal olyan későbbi zeneszerzőkre is nagy hatást gyakorolt, mint Olivier Messiaen, Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy a jazz világából ismert Bill Evans.
A Magyar Királyi Operaház 1925-ben mutatta be a művet, Márkus László rendezése mindössze öt előadást ért meg. Nagyobb sikert könyvelhetett el Mikó András 1963-as felújítása, amely 1970-ig több mint 40 alkalommal volt látható az Andrássy úton.
A Magyar Állami Operaház eredetileg a 2020/2021-es, francia tematikus évadban tervezte bemutatni a darabot. A korai avantgárd művet a hasonlóan formabontó alkotó, a dán Kirsten Dehlholm vitte színre, aki
Hotel Pro Forma nevű akciószínházával több emlékezetes és díjazott képzőművészeti és színházi performanszot is létrehozott.
Munkássága Magyarországon sem ismeretlen: az 1980-as évek közepén Szirtes János képzőművésszel dolgozott együtt, formációja pedig az Almássy téren mutatta be Terra Australis Incognica című előadását. A Hotel Pro Forma legutóbb 2010-ben járt hazánkban, amikor a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Operation: Orfeo című előadásuk a Nemzeti Színházban vendégszerepelt. Az előadás látványvilágáért ezúttal is a Hotel Pro Forma csapata felelt: társrendezőként Marie Dahl működött köre, a díszleteket Maja Ziska, a jelmezeket Marta Twarowska, a világítást Jesper Kongshaug, míg a vetített anyagokat Adam Ryde Ankarfeldt tervezte.
Jelenet a Pelléas és Mélisande-ból (Fotó/Forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
Az előadás főbb szerepeit Haja Zsolt / Fülep Máté (Pelléas), Pasztircsák Polina (Mélisande) és Kovács István (Golaud) alakítják, a további szerepekben Fried Péter, Meláth Andrea, Kiss András, Karácsonyi Anna / Szabó Veronika, valamint Pekárdy Tamás láthatók. A Magyar Állami Operaház Zenekarát az elismert francia karmester, zeneszerző és zongorista, Frédéric Chaslin vezényli, az Opera Énekkara felvételről működik közre.
A Pelléas és Mélisande 2022. február 25-i premiert követően február 27-én, majd március 2-án, 4-én és 12-én látható az OPERA Eiffel Műhelyházában.
Fejléckép: Jelenet a Pelléas és Mélisande-ból (fotó/forrás: Berecz Valter / Magyar Állami Operaház)
hírlevél
