Zenés színház

Pál Tamás: "Az Operába járni kell"

2013.08.27. 15:04
Ajánlom
Rossini Mózesét eredetileg olasz nyelvű operaként, Mosè in Egitto címmel mutatták be 1818. március 5-én a nápolyi Teatro San Carlóban. Kilenc évvel később azonban a komponista készített egy változatot a darabból Párizs számára is (Moïse et Pharaon), amelynek hírneve utóbb elhomályosította az első verzióét.

A Zsidó Nyári Fesztivál kezdeményezésére a Dohány utcai zsinagógában most mégis ez a magyar színpadokon nem játszott, nápolyi változat szólal meg koncertszerű előadásban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor kórus mellett olyan művészek közreműködésével, mint a Mózest alakító Rácz István, a Fáraó szerepében színre lépő Bretz Gábor, az Amalteát megformáló Ira Bertman vagy az Aronne szólamát éneklő Balczó Péter.

A közkeletű vélekedés szerint a párizsi Mózes éppen annyival múlta felül a nápolyit, hogy az utóbbi minden kiválósága ellenére is csupán az 1827-es kompozíció vázlatának tűnik. Ennek ellenére Pál Tamás a nápolyi opera műsorra tűzése mellett döntött. Arról, hogy miért a kevésbé látványos, három felvonásos szerkezet mellett tette le a voksát, Kádár-Csoboth Juditnak beszélt.

"Mindegyik opera olyan, mint egy nagy város - mondta -, amelynek rengeteg kapuja van, és nagyon sokáig tart, amíg az egész várost megismeri valaki. Vannak olyan művek - megítélésem szerint az operák többsége ilyen -, amelyeket igazán még az előadók sem tudnak kiismerni, egy egész pályafutás alatt sem. Hogy ne a levegőbe beszéljek: az is nehéz feladat, hogy amikor egy néző először hallja a Rigoletto-kvartettet, egyáltalán felismerje azt, hogy a négy szereplő miről beszél. Többször kell ezt meghallgatni. Nem elég az Operába elmenni, az Operába járni kell" - jelentette ki.

"Különösen így van ez az úgynevezett bel canto operák esetében, amilyen a mi Mózesünk is - tett hozzá a karmester. - Két verziója van, ezek közül a második egy francia nagyopera. Ezt a típust azon az ajtón keresztül lehet a legjobban megismerni, amelyen át az operaház nézőterére lehet belépni, és a zenén kívül gyönyörködni lehet a látványban, a rendezésben, a különféle színpadi trükkökben is. Annak, hogy mi mégis a korábbi változatot játsszuk, az előadás helyszíne az oka - magyarázta -, ez a gyönyörű zsinagóga, ami alkalmat ad arra, hogy a zenét, a bel cantót olyan módon tudjuk élvezni, ahogyan talán sehol sem."

Mint Pál Tamás kitért rá, ez a hagyomány közmegyezésen alapult, zeneszerző, előadóművészek és közönség kölcsönös egymásra hatásán. "Ennek az egész stílusnak az egyik legfontosabb jellegezetssége egyfajta improvizatív megközelítés, és ezt mi is produkálni szeretnénk ebben az előadásban. Nagyszerűek az énekeseink, olyanok, akik a darabot megismerve már az első próbák alkalmával jelét adták annak, hogy mennyire élvezik és szeretik ezt a stílust, azt, hogy ők maguk díszíthetik fel a szólamaikat, ők maguk választhatják ki a hangjuknak leginkább megfelelő kadenciákat, miközben az alapszöveget egy zseni adja a kezükbe. Számunkra - a kompozíció alapvető értékein kívül - ez a legnagyobb öröm ebben a produkcióban, ezt szeretnénk megosztani a közönséggel, színesíteni annak a Rossininak a portréját, akit vígopera-szerzőként régóta szeretünk Magyarországon" - mondta a dirigens.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.