Zenés színház

Pál Tamás: "Az Operába járni kell"

2013.08.27. 15:04
Ajánlom
Rossini Mózesét eredetileg olasz nyelvű operaként, Mosè in Egitto címmel mutatták be 1818. március 5-én a nápolyi Teatro San Carlóban. Kilenc évvel később azonban a komponista készített egy változatot a darabból Párizs számára is (Moïse et Pharaon), amelynek hírneve utóbb elhomályosította az első verzióét.

A Zsidó Nyári Fesztivál kezdeményezésére a Dohány utcai zsinagógában most mégis ez a magyar színpadokon nem játszott, nápolyi változat szólal meg koncertszerű előadásban a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor kórus mellett olyan művészek közreműködésével, mint a Mózest alakító Rácz István, a Fáraó szerepében színre lépő Bretz Gábor, az Amalteát megformáló Ira Bertman vagy az Aronne szólamát éneklő Balczó Péter.

A közkeletű vélekedés szerint a párizsi Mózes éppen annyival múlta felül a nápolyit, hogy az utóbbi minden kiválósága ellenére is csupán az 1827-es kompozíció vázlatának tűnik. Ennek ellenére Pál Tamás a nápolyi opera műsorra tűzése mellett döntött. Arról, hogy miért a kevésbé látványos, három felvonásos szerkezet mellett tette le a voksát, Kádár-Csoboth Juditnak beszélt.

"Mindegyik opera olyan, mint egy nagy város - mondta -, amelynek rengeteg kapuja van, és nagyon sokáig tart, amíg az egész várost megismeri valaki. Vannak olyan művek - megítélésem szerint az operák többsége ilyen -, amelyeket igazán még az előadók sem tudnak kiismerni, egy egész pályafutás alatt sem. Hogy ne a levegőbe beszéljek: az is nehéz feladat, hogy amikor egy néző először hallja a Rigoletto-kvartettet, egyáltalán felismerje azt, hogy a négy szereplő miről beszél. Többször kell ezt meghallgatni. Nem elég az Operába elmenni, az Operába járni kell" - jelentette ki.

"Különösen így van ez az úgynevezett bel canto operák esetében, amilyen a mi Mózesünk is - tett hozzá a karmester. - Két verziója van, ezek közül a második egy francia nagyopera. Ezt a típust azon az ajtón keresztül lehet a legjobban megismerni, amelyen át az operaház nézőterére lehet belépni, és a zenén kívül gyönyörködni lehet a látványban, a rendezésben, a különféle színpadi trükkökben is. Annak, hogy mi mégis a korábbi változatot játsszuk, az előadás helyszíne az oka - magyarázta -, ez a gyönyörű zsinagóga, ami alkalmat ad arra, hogy a zenét, a bel cantót olyan módon tudjuk élvezni, ahogyan talán sehol sem."

Mint Pál Tamás kitért rá, ez a hagyomány közmegyezésen alapult, zeneszerző, előadóművészek és közönség kölcsönös egymásra hatásán. "Ennek az egész stílusnak az egyik legfontosabb jellegezetssége egyfajta improvizatív megközelítés, és ezt mi is produkálni szeretnénk ebben az előadásban. Nagyszerűek az énekeseink, olyanok, akik a darabot megismerve már az első próbák alkalmával jelét adták annak, hogy mennyire élvezik és szeretik ezt a stílust, azt, hogy ők maguk díszíthetik fel a szólamaikat, ők maguk választhatják ki a hangjuknak leginkább megfelelő kadenciákat, miközben az alapszöveget egy zseni adja a kezükbe. Számunkra - a kompozíció alapvető értékein kívül - ez a legnagyobb öröm ebben a produkcióban, ezt szeretnénk megosztani a közönséggel, színesíteni annak a Rossininak a portréját, akit vígopera-szerzőként régóta szeretünk Magyarországon" - mondta a dirigens.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Szabadon hozzáférhető Sára Sándor hét emblematikus filmje

A közelmúltban elhunyt Sára Sándor emléke előtt tisztelegve, hét emblematikus filmjét mától 20 napon át szabadon elérhetővé teszi a Magyar Nemzeti Filmalap.
Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Zenés színház

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.