Augusztusban immár ötödik alkalommal csendülnek fel varázslatos operett dallamok a Budai vár Oroszlános udvarában. A jubileumi esemény különlegessége, hogy idén a Budapesti Operettszínház mellett két másik, nemzeti előadó-művészeti társulat részvételével a Budavári Palotakoncertek négy napos fesztivállá nőtte ki magát.

A nagyszabású esemény kapcsán a szervezőkkel beszélgettünk. A rendezvény egyik megálmodójával, Nacsa Olivér elmondta:

- Nagyon fontos év ez a Budavári palotakoncertek életében, mert felnőtt az esemény oda, ahova álmodni sem mertük. Öt évvel ezelőtt, 2013-ban egyetlen egy estével indult ez a sorozat, amelyet dupla esték követtek, idén pedig már négy napos.

Két olyan nappal s két olyan társulattal tudtuk bővíteni, amelyek különleges élménnyel gazdagíthatják a programot, nevezetesen, a Nemzeti Filharmonikusok és a Nemzeti Táncegyüttes műsorával.

- Hogy jutottak arra a ötletre, hogy őket kell bevonni a programba?

- Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója javasolta, hogy próbáljunk ki az operett mellett olyan műfajokat, amelyek szélesíthetik a megszólaló műfajok választékát. Lőrinczy György több évig táncolt, majd táncművészből lett komolyzenei menedzser, 17 évig vezette az ország legelső és legnagyobb zenész-színházi ügynökségét, a Pentatont. Van tapasztalata és érzéke a sikeres programokhoz. Nekünk pedig megtetszett az ötlet és Vadász Dániellel együtt elkezdtük a tárgyalásokat a Nemzeti Táncegyüttessel és a Filharmonikusokkal, akik örömmel álltak mellénk és csatlakoztak hozzánk. Magunknak is feladtuk a leckét, mert nem mindegy, hogy merre tovább, hogyan tudjuk bővíteni a programokat, hogyan tudunk még valami plusz élményt nyújtani a nézőknek. Ez azért eléggé nagy változás az előző évekhez képest. Hiszem, hogy aki érdeklődik az operett, a klasszikus operett iránt, az ugyanolyan fogékony lesz, s örömmel fogadja majd a másik két programot is.

Vadász Dániel, Lőrinczy György, Nacsa Olivér

A Palotakoncertek lelke a kezdetektől a Budapesti Operettszínház volt. Lőrinczy György főigazgató az esemény kapcsán elmondta:

- Az idei program érdekessége, hogy négy palotakoncert lesz. Az is újdonság, hogy a Budapesti Operettszínház mellett - nagy büszkeségünkre - a Nemzeti Táncszínház és a Nemzeti Filharmonikusok is ad egy-egy estet. Az Operettszínház művészeivel a Németországban már nagy sikert aratott koncepciót hozzuk el a magyar közönségnek. Az operett dalokat – az osztrákokat és a magyarokat is – Sissi nyomában fűzzük fel, és azokhoz a városokhoz, illetve azokhoz érzelmekhez és cselekedetekhez kapcsoljuk, melyek a nagyon kedvelt és legendás osztrák császárnőhöz és magyar királynőhöz köthetők.

- Kiket hallhatunk?

- Érdekesség, hogy lesznek vendégek a Kolozsvári Magyar Operából és Ausztriából is. Egy fiatal vendégtenort is bemutatunk, Hanczár Györgyöt. Ezen kívül természetesen az Operettszínház élvonalából Fischl Mónikától Bordás Barbaráig, Szendy Szilvitől Dolhai Attiláig és Goncsér Gergőtől Oszvald Marikáig sorolhatnám a fellépőket, és hallhatjuk a legfiatalabb szubrettünket, Kardffy Aishat is.

Ahogy egy nagy családban illik, az idősebbektől a legfiatalabbak sok-sok kedvencet láthat és hallhat a közönség.

A Budapesti Operettszínház zenekarát Makláry László, Somogyi-Tóth Dániel és Szabó Mónika dirigálja, az est műsorvezetője ­– ahogy az eddigi években mindig – most is Szulák Andrea lesz.

A Palotakoncertek idei programjának különlegessége, hogy a Nemzeti Filharmonikus Zenekar is koncertet ad. Hamar Zsoltot, a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatóját kérdeztük:

- Milyen szívvel fogadta ezt az ötletet, hogy a Nemzeti Táncegyüttessel, az Operettszínházzal egy műsorsorozatban, ezen a helyszínen lépjenek fel? Hogyan épül be ez a koncertjeik sorába, és hogyan állt össze a program?

- Nagyon örültem amikor Vadász Dániel, akit régóta ismerek, felkeresett ezzel a kezdeményezéssel. Az első pillanattól az ötlet pártján álltam: a műsor összeállítását rám bízták, én pedig éltem azzal az elképzeléssel, hogy játsszunk egy igazi, magyar programot.

- Az óriási választékból milyen jellegű zenét választottak? Egy nyári este, a Vár sziluettje, a különös hangulat eleve adja magát...

- A nyár esti alkalomhoz és a helyszínhez illő,

kicsit könnyed, de rendkívül igényes programot állítottunk össze,

és így is akarjuk eljátszani. A műsorban szerepel Liszt Les Preludes és Kodály Galántai táncok című műve, valamint Liszt Esz-dúr zongoraversenye, melynek Ránki Fülöp lesz a szólistája. Majd felcsendül Erkel Hunyadi László nyitánya, Weiner Leo: I. divertimento című műve és Dohnányi Ruralia Hungarica alkotásai is.

Vadász Dániel, Lőrinczy György, Nacsa Olivér, Hamar Zsolt, Zsuráfszky Zoltán

A Nemzeti Táncegyüttes programjáról Zsuráfszky Zoltán művészeti vezető nyilatkozott:

- Az Oroszlános Udvar egy nagyon szép helyszín, de szeretjük a szegedi Szabadtéri Színpadot és a Millenniumi oszlopcsarnokot is. A Mesterségek Ünnepén évek óta rendszeresen fellépünk a Várban. Nagyon megtisztelő, hogy az évek óta nagyon sikeres operettműsort most folklórral is bővítik, így ránk is gondoltak. Ez nagyon nagy öröm, de nem annyira meglepő, mert Vadász Dániellel dolgoztam már pár évvel ezelőtt az Operettszínházban, ugyanis a Cigányszerelem című előadásba készítettem koreográfiát. Az, hogy az operett és a komolyzene mellett idén a néptáncra is gondoltak, nekem, a táncegyüttes vezetőjének nagy megtiszteltetés.

- Hatalmas repertoárjukból hogyan választottak?

- A legizgalmasabb új produkciónkat hozzuk el, a Kiegyezést. A Tavaszi Fesztiválon mutattuk be ezt a műsort, amelyet Vincze Zsuzsával közösen alkottunk, ő készítette ugyanis a dramaturgiát. Nem volt könnyű a kiegyezés százötvenedik évfordulójára, erre a történeti szituációra, néptánccal, a folklór formanyelvén műsort kitalálni, de sikerült. Az aradi tizenhárom kivégzésétől indulunk, ezt követi a Kossuth-emigráció, majd lesz egy kis szerelmi líra is. Természetesen polkák, valcer, palotás, valamint Buda és Pest egyesítése is megjelenik. Sok-sok képen keresztül jutunk el az ezer éves kiállításig, az arra felépített falusi házig, ahol először jelent meg a népművészet. Színre lép Ferenc József is.

Fergeteges kavalkád ígérkezik, melyben a kiegyezés témáját bontjuk ki saját formanyelvünkön, a saját művészeti águnkkal, azaz a néptánccal és a népzenével.

Reméljük, örömmel fogadja a közönség.

A beszélgetések eredetileg a Civil Rádió Színpad-kép című műsorában hangzottak el.