Zenés színház

Pályázat: Mindenkinek jár egy próbaév

2015.01.19. 17:02
Ajánlom
2014. utolsó Erkel Színházi premierje a Zsótér Sándor által rendezett Bűvös vadász volt. Carl Maria von Weber művét 1944-ben játszotta utoljára az Operaház, azóta pedig csak párszor került megrendezésre – többnyire vidéken. KRITIKAPÁLYÁZAT

Zsótér elsősorban prózai rendezőként ismert, holott már rendezett operát. Előadásaiban védjegynek számít az erős vizualitás, a nyelvi játékok használata, a szöveg mélységeibe hatoló értelmezés, mely gyakran a korábbi, klasszikusnak nevezhető szövegváltozatok revízióját, újrafordítását jelenti. Ez most sincs másként. Állandó dramaturgjával, Ungár Júliával alaposan átdolgozta a szöveg prózai részeit, melyek pátosz nélkül, korunk szlengjének felhasználásával, magyarul hangzanak el, míg az áriák németül. Az Erkel közönségét meglehetősen váratlanul érte ez a fordulat, és hirtelen nem is tudtak reagálni rá. Ahogy arra sem, hogy az előadásba, Zsótértól már megszokott módon, bekerült a színházi szituációra való reflektálás, a díszlet műviségére való utalás, a színészi test medializálása, és a nézők elvárásaival való játék is.

A Zsótér-rendezések sokszor emlegetett, kiemelt eleme a talált tér használata. Díszlettervezőjével, Ambrus Máriával, jelen esetben a bolgár kommunista párt futurisztikus, ma már azonban elhagyatott, teljesen lerobbant buzludjai székházát választották színhelyül. Innen származik a háttérben látható mozaik, a színpadot acélpókhálóként fedő, időnként leereszkedő, megbillenő tetőszerkezet, a céltáblaként és koszorúként szolgáló sarló-kalapácsos virágkompozíció, illetve a golyóöntéshez rakott tűzet jelképező, a buzludjai komplexum bejáratát őrző, fáklyát tartó szobor. A rendszerváltás előtti hangulatra erősítenek rá Benedek Mari jelmezei is. Talán azért, mert a kommunista elit közismerten szeretett vadászatra járni, talán azért, mert a közelmúltban véget ért szocialista éra ugyanúgy generációkat meghatározó korszak, mint a cselekményt a librettó alapján megelőző harmincéves háború, talán azért, mert az ufó alakú épület léte annyira valószínűtlen a bolgár hegyekben, hogy még ez a cselekmény is megtörténhet benne.

Zsótér nem csak a színpadi látvánnyal lep meg. Samiel, a fekete vadász szerepére Ladányi Andrea táncos-koreográfust kérte fel. Zsótérnál nem szokatlan a nemi szerepek felcserélése, vagy az instrukcióban megadott életkor figyelmen kívül hagyása, az ezekkel való játék, és bár az előbbi az operai konvenciókról is nyugodtan elmondható, Zsótér szinte az abszurdig fokozza ezeket az elemeket. Maxot Kovácsházi István, leendő apósát, Kunót, a pár évvel fiatalabb Gábor Géza játssza. Fiatal vadászlegények helyett pedig a test minden apró redőjét, háját kiemelő, megmutató súlyemelődresszbe öltöztetett középkorú és idős férfiakat vonultat fel.

Ladányi színpadi jelenléte a pár mondatos szerep ellenére is az előadás talán legmeghatározóbb eleme. Fizikai jelenléte, az edzett, táncos test nem csak az előbb említett puhány testek ellenpontja. Abban a világban külön minőséget képvisel - kell képviseljen - mivel transzcendens lényt alakít. Samiel több alakban jelenik meg az előadás folyamán. Láthatjuk Max tükörképeként, sasként, megtestesült túlvilági erőként, végül fehér galambként. Zsótér azt is megkérdőjelezi, hogy Samiel az ördög lenne. A romlott Kasparnak (Palerdi András) eljátssza a rontó szellemet, de Max és Ágota (Szabóki Tünde) számára őrangyalként viselkedik. Mindenkinek olyan formában jelenik meg, mint amire annak szüksége van, mint amiben hisz, vagy hinni tud.

Kovácsházi István szerepének vokális felében brillírozott. Ez egyértelműen kidolgozottabb, mint játéka, mely sokkal visszafogottabb volt. Azonban alakítása kiegyensúlyozatlansága ellenére is összetett tudott maradni hála énekesi kvalitásának. A színészi játékot és az éneket Palerdi Andrásnak sikerült leginkább összhangba hoznia. Magabiztosan mozog a mélyebb regiszterekben, miközben a lélek legmélyebb, legsötétebb indulatait hitelesen jeleníti meg. Szabóki Tünde Ágota szerepében egyaránt kerül komikus és drámai helyzetekbe. Technikailag kiváló, azonban a drámai részeknél távolságtartóbban kezeli szerepét.

A zenekarral kapcsolatban úgy tűnt, mintha a rendező és a karmester között valami kommunikációs hiba lépett volna fel. Míg a rendezés felkínálta, sőt megteremtette a lehetőségét annak, és számított is azzal, hogy időnként a zene akadályok nélkül betöltse a teret, és átvegye a vezető szerepet, addig a karmester a rendezői víziót próbálta támogatni azzal, hogy a háttérben marad. Talán ebből következik, hogy ezen az estén a Halász Péter által vezényelt zenekar majdhogynem elveszett a látvány és a kiváló énekesek mellett. A többszöri bakizások sem segítettek a helyzeten, bár ezeket többnyire jótékonyan elnyomta a közönség folyamatos köhécselése. Idővel remélhetőleg sikerül megtalálni az összhangot.

Kifelé jövet a közönség mégis inkább a rendezést kritizálta. És bár Zsótér prózai rendezéseiről művészi értékeik ellenére sem mondható el, hogy hosszú életűek lennének, azért reménykedjünk benne, hogy ez az előadás a „próbaév" után még sokáig lesz műsoron.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Klasszikus

Bogányi Tibor karmesteri pálca helyett csellót ragad A magyar kultúra napján

Magyar zeneszerzők művei csendülnek fel 2021. január 22-én, pénteken, a magyar kultúra napján 19.30 órakor a Müpában. A pécsi zenekar ünnepi koncertjét a Müpa Home ingyenes közvetítéssorozat keretében élőben követheti majd a közönség az intézmény online platformjain.
Klasszikus

Valós időben, koncert közben is nézői kérdésekre válaszol Hámori Máté és az ÓDZ

No, persze biztosított a zavartalan zeneélvezet is. Az Óbudai Danubia Zenekar új sorozatában a kulisszák mögé vezet, hogy belülről nézzük meg, hogyan folyik egy zenekari próba, mit csinál egy karmester és hogyan születik meg a koncert.
Jazz/World

„Réteken és mezőkön improvizáltam hosszasan”

Nyolcadik szerzői lemezét készítette el Tóth Viktor, a hazai jazz-színtér különleges alakja. A szaxofonos, zeneszerző Have No Fear című albumát a Tóth Viktor Arura Trió rögzítette, az élő anyag ihletője a természet volt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

„Mindannyian vágyunk erre az idilli szerelemre” – János vitéz az Operett Online-on

Kacsóh Pongrác gyönyörű daljátékával folytatódik a Budapesti Operettszínház közvetítés-sorozata január 22-én. A Petőfi Sándor elbeszéléséből írt János vitéz Bozsik Yvette rendezésében újfajta értelmezést kap, eggyé olvad benne a túlvilági és a földi lét.
Zenés színház hír

Cseh Tamásra emlékezik a Vígszínház a Magyar Kultúra Napján

Koncertszínházi előadással idézi meg Cseh Tamás alakját január 22-én a Vígszínház. A zeneszerző, énekes éppen a Magyar Kultúra Napján lenne 78 éves, a Kelet-nyugati pályaudvar című est két nagy sikerű lemezének – a Fontátvonulás és a Nyugati pályaudvar – dalait dolgozza fel.
Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.