Zenés színház

Párbeszédet sürgetnek a vidéki zeneigazgatók Ókovács Szilveszterrel

2021.12.29. 11:40
Ajánlom
A vidéki operajátszó intézmények igazgatói és zeneigazgatói levélben sürgetik a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, hogy tárgyalják meg a művészek kikérője miatt kialakult nézeteltérést és az egyéb vitás kérdéseket.

Az utóbbi hónapok üzengetései és elsősorban a művészek kikérője miatt kialakult feszült helyzet után nyílt levélben fordultak az operát is játszó vidéki színházak igazgatói és zenei vezetői Ókovács Szilveszterhez, a Magyar Állami Operaház főigazgatójához. Az Origo oldalán megjelent írás a főigazgató novemberi cikkére reagált.

Ókovács Szilveszter rendszeresen publikál az Origón az operajátszás kérdéseiről és a Magyar Állami Operaház helyzetéről. November 18-i írásában vidék és Budapest szembenállásával foglalkozott. Ebben visszautasította a vádakat, amelyek szerint az általa vezetett intézmény ellehetetlenítené a vidéki operajátszást, azzal, hogy ütköző próbaidőszakok esetén nem engedi énekes szólistáit máshol is dolgozni. A cikkben leszögezte, hogy

az énekesek nem állnak alkalmazotti viszonyban az Operával, hanem szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak munkát vállalni, és milyen ajánlatokat fogadnak el.

A főigazgató problémának tartja, hogy van olyan szólista, aki azonos időszakban két helyre szerződik. Azt is kiemelte, hogy a világjáró, nagy művészeket az Opera se tudja tetszőleges időpontban lekötni, tehát vidéken is kompromisszumokat kellene kötni, „hisz vidéki színházainkban se árok, se technika, de méretes zenekar, színpad, végképp méretes énekkar sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy kompromisszummentesen (erről még később!) legyen megszólaltatható a mindenkor érthetően ambiciózus vezetők által oly szívesen álmodott operai törzsanyag –

s ha mégis a deszkára kerül, bizony, szólistában is ott lesz a kompromisszum kényszere, ami tehát a produkciót amúgy is jellemezheti.

Ezután a főigazgató felsorolta mindazt, amit nézete szerint a Magyar Állami Operaház a vidéki színházakért, illetve a Kolozsvári Magyar Operáért, az egyetlen határon túli magyar operajátszó helyért tesz. Felújítják a Primavera Fesztivált, amelyen minden vidéki színház Budapesten is bemutathatja egy opera-előadását, a nem játszott produkcióik díszleteit, jelmezeit pedig díjmentesen más operajátszó helyek rendelkezésére bocsátják. Emellett jó előre meghatározzák az énekesek beosztását, hogy könnyebb legyen ehhez igazodni. A főigazgató célzott egy még tárgyalás alatt álló támogatásra, mely a vidéki operajátszásnak öt éven át biztosítana jobb anyagi lehetőségeket, és amely tervezetének kidolgozásában a Magyar Állami Operaház is részt vett.

 

Kerekasztal

A levelet követően a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatot szervezett a vidéki zeneigazgatókkal, amelynek utolsó alkalmára Ókovács Szilvesztert is meghívták, ám ő végül elfoglaltságaira hivatkozva lemondta a részvételt. Így az igazgatók nélküle számoltak be arról, mi is az intézményeik és az Opera közti feszültség forrása (a beszélgetésről egy összefoglaló is megjelent a Kultúra.hu oldalon). Ismertették a problémát:

egy próbaidőszakban az énekeseknek nincsenek minden nap reggeltől estig próbáik, tehát korábban működött az, hogy vannak átfedések a próbaidőszakok között.

Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője elmondta, az őszi Bohémélet-bemutatójuk próbaidőszakában szembesültek először azzal, hogy egy énekesüket nem engedte el a Magyar Állami Operaház. Bár akkor sikerült az intézmény művészeti titkárságával együttműködve megoldani a problémát, és ígéretet kaptak, hogy a jövőben is így lesz, Ókovács Szilveszter Origo-beli cikke, illetve egy énekesekhez eljuttatott levél sem ezt mutatja.

Vadász Dániel, a Coopera alapítója szerint ha az Opera ilyen mértékben leköti az énekeseket, akkor vidéken nem lehet operát játszani. „Magyarországon mintegy 160 aktív énekes van, akik közül több mint 140-en szerződéses viszonyban állnak az Operával. Ez olyasmi, mintha egy fővárosi kórház leszerződtetné az ország összes aneszteziológusát, és azt mondaná, hogy itt remekül végezzük a munkánkat. Csakhogy ágazatban kell gondolkodni.

Az elmúlt években látható tendencia, hogy egyre több bemutatót tartanak az Operában, amihez egyre több énekesre van szükség, akik – vállalkozói szerződéssel bár, de mégiscsak – az intézményhez vannak kötve.

Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója szerint jogos érv lehetne, hogy az énekesek ne vállalják túl magukat, mert az a teljesítményük rovására megy, ám erre az Operában sem mindig figyelnek, a Hoffmann meséi egyik főszereplője a premier napján délelőtt egy másik előadásban énekelt. Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója hangsúlyozta, hogy az anyagi nehézségek vidéken valóban nagyon jelentős problémákat okoztak, ugyanakkor nem érzi kielégítő megoldásnak, hogy átvegyék az Opera éppen nem futó produkcióit, hiszen így épp a művészi alkotófolyamat marad ki a vidéki színházak életéből.

 

Közös levél

December végén, szintén az Origo oldalán az igazgatók levélben reagáltak Ókovács Szilveszter korábbi írására. Ebben felvázolták a problémákat, a hazai énekesek nagy arányú lekötését, a kikérő megszüntetését, illetve leszögezték, hogy nem tudják az évadterveiket teljes egészében az Opera próbabeosztásához igazítani. Ezekre a problémákra a beígért plusz támogatás sem jelent egyértelmű megoldást, ráadásul a vidéki operajátszás fejlesztése nem is történhet meg az érintettek bevonása, tapasztalataik figyelembe vétele nélkül. Így az igazgatók azt kérték, kezdődjön párbeszéd, egyeztetés.

Beszélgessünk, kommunikáljunk úgy, mint ahogy az a szakmabelieknek illik, kerekasztalnál, meghallgatva egymást és felfogva a közös érdekeinket, ne csak egy intézmény érdekét tartva szem előtt.

A levelet aláírta Bakos-Kiss Gábor és Silló István, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Barnák László és Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Béres Attila és Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, valamint Gemza Péter és Somogyi-Tóth Dániel, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója.

Barnák László, a szegedi teátrum főigazgatója korábban úgy fogalmazott lapunknak, „a vidéki operajátszás terén most a Szegedi Nemzeti Színház vállalása a legnagyobb."

A vidéki operajátszó intézmények igazgatóinak levele teljes terjedelmében itt érhető el. >>>

Fejléckép: Dinyés Dániel, Silló István, Somogyi-Tóth Dániel, Cser Ádám (fotó/forrás: Szegedi Nemzeti Színház, Győri Nemzeti Színház, Debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Gálos Mihály / Magyar Állami Operaház)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Elhunyt Wilheim András zenetörténész

Január 20-án, hetvenhárom éves korában elhunyt Wilheim András, a 20. századi zene szakértője – tette közzé a Editio Musica Budapest.
Vizuál

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Klasszikus

Kulcsok a hétvégi Richard Strauss-maratonhoz

A 20. század egyik legnépszerűbb zeneszerzője, Richard Strauss bőségesen merített a mitológia és az irodalom legfontosabb történeteiből. Kik is voltak azok a személyek, valós és kitalált alakok, akik a komponista legnépszerűbb műveit ihlették? Kislexikonunk a Müpa hétvégi Richard Strauss-maratonjához is vezérfonalul szolgálhat.
Vizuál

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Zenés színház

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A rokokó erotikája – Veszedelmes viszonyok a Budapesti Operettszínházban

Ősbemutatóra készül január 28-án és 29-én a Budapesti Operettszínház: a Choderlos de Laclos regénye nyomán készülő Veszedelmes viszonyok Kovács Adrián zenéjével és Kiss Csaba rendezésében kerül színre.
Zenés színház gyász

59 éves korában elhunyt Rafael Rojas tenor

A mexikói operaénekes több évadon át a Stefano Poda-féle Otellóban énekelt címszerepet a Magyar Állami Operaházban, ezt megelőzően pedig a Simándy100 gálát mentette meg a beugrásával Jonas Kaufmann helyett. Halálhírét az Opera közölte.
Zenés színház ajánló

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Zenés színház interjú

„Akkor is mosolyogni kell, amikor valami fáj” – interjú Széles Flórával

A mosoly országa Mi hercegnője után Széles Flóra egy kultikus mű, a Veszedelmes viszonyok Tourvelnéjeként debütál a Budapesti Operettszínházban. A zenedráma ősbemutatóként kerül színre a teátrumban, a két előadás közti párhuzamokról, szerelemről és az új bemutató különleges technikai megoldásairól beszélgettünk.
Zenés színház gyász

71 évesen elhunyt Maria Ewing operaénekes

1997-ben vonult vissza a színpadtól, de önálló esteken később is fellépet. Január 9-én, 71 éves korában hunyt el detroiti otthonában – számolt be róla a BBC.