Zenés színház

Párbeszédet sürgetnek a vidéki zeneigazgatók Ókovács Szilveszterrel

2021.12.29. 11:40
Ajánlom
A vidéki operajátszó intézmények igazgatói és zeneigazgatói levélben sürgetik a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, hogy tárgyalják meg a művészek kikérője miatt kialakult nézeteltérést és az egyéb vitás kérdéseket.

Az utóbbi hónapok üzengetései és elsősorban a művészek kikérője miatt kialakult feszült helyzet után nyílt levélben fordultak az operát is játszó vidéki színházak igazgatói és zenei vezetői Ókovács Szilveszterhez, a Magyar Állami Operaház főigazgatójához. Az Origo oldalán megjelent írás a főigazgató novemberi cikkére reagált.

Ókovács Szilveszter rendszeresen publikál az Origón az operajátszás kérdéseiről és a Magyar Állami Operaház helyzetéről. November 18-i írásában vidék és Budapest szembenállásával foglalkozott. Ebben visszautasította a vádakat, amelyek szerint az általa vezetett intézmény ellehetetlenítené a vidéki operajátszást, azzal, hogy ütköző próbaidőszakok esetén nem engedi énekes szólistáit máshol is dolgozni. A cikkben leszögezte, hogy

az énekesek nem állnak alkalmazotti viszonyban az Operával, hanem szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak munkát vállalni, és milyen ajánlatokat fogadnak el.

A főigazgató problémának tartja, hogy van olyan szólista, aki azonos időszakban két helyre szerződik. Azt is kiemelte, hogy a világjáró, nagy művészeket az Opera se tudja tetszőleges időpontban lekötni, tehát vidéken is kompromisszumokat kellene kötni, „hisz vidéki színházainkban se árok, se technika, de méretes zenekar, színpad, végképp méretes énekkar sem áll rendelkezésre ahhoz, hogy kompromisszummentesen (erről még később!) legyen megszólaltatható a mindenkor érthetően ambiciózus vezetők által oly szívesen álmodott operai törzsanyag –

s ha mégis a deszkára kerül, bizony, szólistában is ott lesz a kompromisszum kényszere, ami tehát a produkciót amúgy is jellemezheti.

Ezután a főigazgató felsorolta mindazt, amit nézete szerint a Magyar Állami Operaház a vidéki színházakért, illetve a Kolozsvári Magyar Operáért, az egyetlen határon túli magyar operajátszó helyért tesz. Felújítják a Primavera Fesztivált, amelyen minden vidéki színház Budapesten is bemutathatja egy opera-előadását, a nem játszott produkcióik díszleteit, jelmezeit pedig díjmentesen más operajátszó helyek rendelkezésére bocsátják. Emellett jó előre meghatározzák az énekesek beosztását, hogy könnyebb legyen ehhez igazodni. A főigazgató célzott egy még tárgyalás alatt álló támogatásra, mely a vidéki operajátszásnak öt éven át biztosítana jobb anyagi lehetőségeket, és amely tervezetének kidolgozásában a Magyar Állami Operaház is részt vett.

 

Kerekasztal

A levelet követően a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatot szervezett a vidéki zeneigazgatókkal, amelynek utolsó alkalmára Ókovács Szilvesztert is meghívták, ám ő végül elfoglaltságaira hivatkozva lemondta a részvételt. Így az igazgatók nélküle számoltak be arról, mi is az intézményeik és az Opera közti feszültség forrása (a beszélgetésről egy összefoglaló is megjelent a Kultúra.hu oldalon). Ismertették a problémát:

egy próbaidőszakban az énekeseknek nincsenek minden nap reggeltől estig próbáik, tehát korábban működött az, hogy vannak átfedések a próbaidőszakok között.

Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetője elmondta, az őszi Bohémélet-bemutatójuk próbaidőszakában szembesültek először azzal, hogy egy énekesüket nem engedte el a Magyar Állami Operaház. Bár akkor sikerült az intézmény művészeti titkárságával együttműködve megoldani a problémát, és ígéretet kaptak, hogy a jövőben is így lesz, Ókovács Szilveszter Origo-beli cikke, illetve egy énekesekhez eljuttatott levél sem ezt mutatja.

Vadász Dániel, a Coopera alapítója szerint ha az Opera ilyen mértékben leköti az énekeseket, akkor vidéken nem lehet operát játszani. „Magyarországon mintegy 160 aktív énekes van, akik közül több mint 140-en szerződéses viszonyban állnak az Operával. Ez olyasmi, mintha egy fővárosi kórház leszerződtetné az ország összes aneszteziológusát, és azt mondaná, hogy itt remekül végezzük a munkánkat. Csakhogy ágazatban kell gondolkodni.

Az elmúlt években látható tendencia, hogy egyre több bemutatót tartanak az Operában, amihez egyre több énekesre van szükség, akik – vállalkozói szerződéssel bár, de mégiscsak – az intézményhez vannak kötve.

Silló István, a Győri Nemzeti Színház zeneigazgatója szerint jogos érv lehetne, hogy az énekesek ne vállalják túl magukat, mert az a teljesítményük rovására megy, ám erre az Operában sem mindig figyelnek, a Hoffmann meséi egyik főszereplője a premier napján délelőtt egy másik előadásban énekelt. Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója hangsúlyozta, hogy az anyagi nehézségek vidéken valóban nagyon jelentős problémákat okoztak, ugyanakkor nem érzi kielégítő megoldásnak, hogy átvegyék az Opera éppen nem futó produkcióit, hiszen így épp a művészi alkotófolyamat marad ki a vidéki színházak életéből.

 

Közös levél

December végén, szintén az Origo oldalán az igazgatók levélben reagáltak Ókovács Szilveszter korábbi írására. Ebben felvázolták a problémákat, a hazai énekesek nagy arányú lekötését, a kikérő megszüntetését, illetve leszögezték, hogy nem tudják az évadterveiket teljes egészében az Opera próbabeosztásához igazítani. Ezekre a problémákra a beígért plusz támogatás sem jelent egyértelmű megoldást, ráadásul a vidéki operajátszás fejlesztése nem is történhet meg az érintettek bevonása, tapasztalataik figyelembe vétele nélkül. Így az igazgatók azt kérték, kezdődjön párbeszéd, egyeztetés.

Beszélgessünk, kommunikáljunk úgy, mint ahogy az a szakmabelieknek illik, kerekasztalnál, meghallgatva egymást és felfogva a közös érdekeinket, ne csak egy intézmény érdekét tartva szem előtt.

A levelet aláírta Bakos-Kiss Gábor és Silló István, a Győri Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Barnák László és Dinyés Dániel, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, Béres Attila és Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója, valamint Gemza Péter és Somogyi-Tóth Dániel, a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója és zeneigazgatója.

Barnák László, a szegedi teátrum főigazgatója korábban úgy fogalmazott lapunknak, „a vidéki operajátszás terén most a Szegedi Nemzeti Színház vállalása a legnagyobb."

A vidéki operajátszó intézmények igazgatóinak levele teljes terjedelmében itt érhető el. >>>

Fejléckép: Dinyés Dániel, Silló István, Somogyi-Tóth Dániel, Cser Ádám (fotó/forrás: Szegedi Nemzeti Színház, Győri Nemzeti Színház, Debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Gálos Mihály / Magyar Állami Operaház)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Stephanie Blythe Gianni Schicchi szerepét énekli San Diegóban

Az énekesnő már korábban is énekelt férfi hangtartományban, egy koncertszerű Carmen-előadásban Don Joséként lépett színpadra. Most baritonszerepben debütál majd.
Zenés színház interjú

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Zenés színház ajánló

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház magazin

Ahol a legnagyobbaknak is remegett a lába – Felfedezőúton a milánói Scalában

Új sorozatunkban a világ leghíresebb operaházaiba kalauzoljuk el olvasóinkat, megismerhetik a helyek történetét, építészeti sajátosságait, de azt is elmeséljük, nekünk milyen tapasztalataink voltak ott, és mire számítson, aki felkeresné az operajátszás ezen nevezetességeit.
Zenés színház interjú

Dinamikus, modern és mai – Beszélgetés Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel

Huszka Jenő Mária főhadnagy című operettje a 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt is tiszteleg. A Budapesti Operettszínház készülő előadásáról Berzsenyi Krisztina jelmeztervezővel és Túri Erzsébet díszlettervezővel beszélgettünk.