Igazi bohém világba csöppennek a nézők, az 1820-30-as évek Franciaországa ugyanis kalandorok, művészek, artisták, színészek és arisztokraták kavalkádja volt, amelyből kiragyog a végzet asszonya, a gyönyörű Garance (a magyar előadásban Gáránsz). A színésznőért – pontosabban inkább kurtizánért – rajonganak a férfiak, femme fatale mivoltát pedig már neve is jelzi. A név jelentése ugyanis festő buzér, amely Magyarországon is előfordul, a növény különlegessége pedig, hogy sokáig a gyökeréből nyerték ki a festékek vörös színét.
Bár Garance kitalált figura, udvarlói a kor négy férfitípusát jelenítik meg: a Pierot, vagyis bohócot, a nőcsábászt, a gátlástalan bűnözőt és a zsarnokoskodó arisztokratát. Garance pedig játszik velük, hiszen ő csak azt löki el magától, aki túl erőszakosan közelít felé.
Ahogy a film, úgy a magyarországi előadás is különleges helyzetben születik.
1945-ben, második világháború árnyékában a stáb félig titokban dolgozott, hiszen a stábtagok egy része zsidó származása miatt tiltólistán volt. Fél évszázaddal később, 1990-ben a francia kritikusok és filmkészítők mégis a valaha volt legjobb filmnek választották a Szerelmek városát.
Szerelmek városa (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)
A budapesti előadás helyzete sem könnyű, hiszen egy világjárvány után készül az újraindulás első alkotásaként. Vecsei H. Miklós átiratához Kovács Adrián komponált zenét, amely egyszerre reflektál a darab korára és a jelenünkre, mindemellett igyekszik visszaadni a történet bohém, karneváli világának egyszerre vonzó és visszataszító jellegét.
A történet nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik: megmutat egy szerelmi történetet a maga tisztaságával.
„Történetünk szereplői rajzfilmbe illő figurák, akik véresen komolyan veszik az életet.
Nem lesz súlyos mondanivaló, semmiféle megoldás, szerelmesek és gyilkosok, színházigazgatók, utcaseprők és egy srác, Bábtiszt, a pantomimes, aki szavak nélkül próbálja elmondani az igazságot.
Azt, amit most nem is lehet leírni, azt, ami minden igyekezetünk reményében a nézők képzeletében fog megszületni” – mondta az előadásról ifj. Vidnyánszky Attila.
Szereplők:
Bábtiszt: Gyöngyösi Zoltán
Gáránsz: Radnay Csilla m.v.
Frederick Lö Metrö: Wunderlich József
A teáter igazgatója: Hegedűs D. Géza
Pier Fránszoá: Csapó Attila
Április: Ertl Zsombor
Nátáli: Waskovics Andrea
Eduard Gróf: Hirtling István
Jerikó: Kőszegi Ákos
Hermine: Balázsovits Edit
Vak koldus: Karácsonyi Zoltán
Fil de Soie: Gados Béla
A darab rendezője: Bölkény Balázs
A darab írója: Horváth Szabolcs
A darab zeneszerzője: Dino Benjámin
A Szerelmek városa szeptember 4-től látható a Vígszínházban.
Fejléckép: ifj. Vidnáynszky Attila a Vígszínház évadbejelentő sajtótájékoztatóján (fotó: Juhász Éva / Vígszínház)
hírlevél
