Zenés színház

Párizs bohém világa éled újjá ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

2021.08.31. 14:05
Ajánlom
Négy férfi és egy nő keresi a boldogságot a szerelmek városában, Párizsban, nem is sejtve, hogy a Boulevard du Crime, a „bűn sugárútja” örökre megváltoztatja az életüket. A Jacques Prévert forgatókönyve alapján készülő előadást szeptember 4-én mutatja be a Vígszínház.

Igazi bohém világba csöppennek a nézők, az 1820-30-as évek Franciaországa ugyanis kalandorok, művészek, artisták, színészek és arisztokraták kavalkádja volt, amelyből kiragyog a végzet asszonya, a gyönyörű Garance (a magyar előadásban Gáránsz). A színésznőért – pontosabban inkább kurtizánért – rajonganak a férfiak, femme fatale mivoltát pedig már neve is jelzi. A név jelentése ugyanis festő buzér, amely Magyarországon is előfordul, a növény különlegessége pedig, hogy sokáig a gyökeréből nyerték ki a festékek vörös színét.

Bár Garance kitalált figura, udvarlói a kor négy férfitípusát jelenítik meg: a Pierot, vagyis bohócot, a nőcsábászt, a gátlástalan bűnözőt és a zsarnokoskodó arisztokratát. Garance pedig játszik velük, hiszen ő csak azt löki el magától, aki túl erőszakosan közelít felé.

Ahogy a film, úgy a magyarországi előadás is különleges helyzetben születik.

1945-ben, második világháború árnyékában a stáb félig titokban dolgozott, hiszen a stábtagok egy része zsidó származása miatt tiltólistán volt. Fél évszázaddal később, 1990-ben a francia kritikusok és filmkészítők mégis a valaha volt legjobb filmnek választották a Szerelmek városát.

szerelmek_varosa-112358.jpg

Szerelmek városa (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)

A budapesti előadás helyzete sem könnyű, hiszen egy világjárvány után készül az újraindulás első alkotásaként. Vecsei H. Miklós átiratához Kovács Adrián komponált zenét, amely egyszerre reflektál a darab korára és a jelenünkre, mindemellett igyekszik visszaadni a történet bohém, karneváli világának egyszerre vonzó és visszataszító jellegét.

A történet nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik: megmutat egy szerelmi történetet a maga tisztaságával.

„Történetünk szereplői rajzfilmbe illő figurák, akik véresen komolyan veszik az életet.

Nem lesz súlyos mondanivaló, semmiféle megoldás, szerelmesek és gyilkosok, színházigazgatók, utcaseprők és egy srác, Bábtiszt, a pantomimes, aki szavak nélkül próbálja elmondani az igazságot.

Azt, amit most nem is lehet leírni, azt, ami minden igyekezetünk reményében a nézők képzeletében fog megszületni” – mondta az előadásról ifj. Vidnyánszky Attila.

Szereplők:

Bábtiszt: Gyöngyösi Zoltán
Gáránsz: Radnay Csilla m.v.
Frederick Lö Metrö: Wunderlich József
A teáter igazgatója: Hegedűs D. Géza
Pier Fránszoá: Csapó Attila
Április: Ertl Zsombor
Nátáli: Waskovics Andrea
Eduard Gróf: Hirtling István
Jerikó: Kőszegi Ákos
Hermine: Balázsovits Edit
Vak koldus: Karácsonyi Zoltán
Fil de Soie: Gados Béla
A darab rendezője: Bölkény Balázs
A darab írója: Horváth Szabolcs
A darab zeneszerzője: Dino Benjámin

A Szerelmek városa szeptember 4-től látható a Vígszínházban.

Fejléckép: ifj. Vidnáynszky Attila a Vígszínház évadbejelentő sajtótájékoztatóján (fotó: Juhász Éva / Vígszínház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Tarr Béla, Gőz László és Sapszon Ferenc

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. 
Könyv

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Klasszikus

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.