Zenés színház

Párizsban huncut a kém

2014.04.04. 07:32
Ajánlom
Egyenruhás férfiak, szerelem, misztifikáció – Mata Hari szó szerint élt-halt ezekért. Legendáját immár egy új magyar musical is ápolja. KRITIKA

Margaretha Geertruida Zelle igazán nem volt a múlt századelő nagy táncművésze, s persze kémnő is akadt nála jelentősebb az I. világháború történetében (pl. Elsbeth Schragmüller, a „Doktor Kisasszony"), ám a hírneve mégis kikezdhetetlen. Egy egzotikus művésznév, az erotikus és mondén párizsi fél- és nagyvilág tablója, a kémkedés izgalmas misztikuma, s végül a tragikus halál a kivégzőosztag előtt - Mata Harit mintha az isten is egy musical hősnőjének teremtette volna! Ehhez képest egy közepesen sikertelen londoni próbálkozást leszámítva, Várkonyi Mátyás és Béres Attila valósággal az élen járt a hálás téma felismerésében, s ami fontosabb ennél: alkotópárosuk fogyasztható musicalt kerekített Mata Hari alakja köré. Mindvégig fogyasztható musicalt - és az első harmadában még ennél is ígéretesebbet. Mert amikor Mata Hari bemutatkozó számát-táncát a jávai gamelán zene hangzásvilága kíséri (a Talamba Ütőegyüttes remek játékával), az jóval több mint a musical műfaj szokott zsánerezési gyakorlata - az telitalálat. S ha megannyi ponton körvonalazódnak is az ezerszer kipróbált zenei és dramaturgiai előképek, azért működnek az egyszeri előadásra ügyesen jelenetezett számok, legyen szó akár a francia főváros izgalmas romlottságát exponáló nagy együttesről, akár a zavaros státusú orosz forradalmár-cári gárdatiszt-pilóta bemutatkozásáról.

Azt azonban már kezdettől értetlenül szemlélhetjük, hogy vajha miért is Ernest Hemingway a történet mesélője, ha a narrátori szerepnek amúgy egyetlen ponton sincs érvényes találkozása a fiesták szerelmesének alakjával? S ha menet közben el is hessegetjük magunktól a történelmi bakik lajstromozásának csábító lehetőségét (bakafántoskodhatnánk például, hogy ugyan hogyan is lehetne egy francia tábornok az Aranygyapjas rend tagja...), azért az idővel zavarónak bizonyul, hogy Béresék számára a Nagy Háború a jelek szerint szimpla kanavász, amelyhez nekik és így nekünk sincs érdemi közünk. Pedig alighanem éppen ez a motiválatlanság teszi, hogy a musical az első rész fináléjától kezdve szinte belevész a közhelyes zsánerezésbe és a fokozódó hangerőbe, ami így zenés színpadon is igazolja számunkra a prózaian hétköznapi igazságot: aki kiabál, annak nincs igaza.

Hogy a Várkonyi Mátyás rendezésében megtartott ősbemutató mégis egyértelmű közönségsikert aratott, abban néhány színészi alakításé, valamint a Bíró Péter által vezényelt zenekar lendületes teljesítményéé a főérdem. Így például Szemenyei Jánosé, aki kuszán kanyargó szerepében (az anarchista, gárdakapitány és szerető Vadim Masloff) újra színpadi energiabombának mutatkozott: mindig felfokozott jelenléte és a sérülékenységről mit sem tudó vokális produkciója ezúttal is mintaszerű és erősen személyes hitelű musicalalakítást eredményezett. Kétes szerepében hasonlóan erőteljesnek bizonyult a kémnő Kováts Kriszta, az elemi erejű hangját kedvvel kieresztő Egyházi Géza, meg az ágyban csupán egyetlen kurta percre hitelesített francia generális, azaz Miller Zoltán is. Kecskés Tímea a címszerepben igen lelkiismeretesen fáradozott, s talán nem is rajta múlt, hogy ez a Mata Hari - kísérte bár lépteit a Trimúrti istenhármasa - nem tűnt a végzet asszonyának. A Hemingway figuráját leginkább a zakóra kihajtott ingével megközelítő Klem Viktor színészi kiszolgáltatottsága együttérzést ébresztett, míg a nagy múltú zenés színházi művészek (Zsadon Andrea, Szolnoki Tibor, Csuha Lajos) közreműködése a műfaj szép folytonosságát tette érzékletessé. Egy rossz színész az sok mindenre jó - valahogy így hangzott a kémek dalának egyik sora. Hát még mi mindenre jók a jó színészek! - derült ki újra ezen az ősbemutatón.   

S végezetül egy nyilvánvalóan kicsinyes, ámde legalább praktikus megjegyzés. Ha a díszlet javarészt vetített és egy számítógépről kerül át a játszó személyek köré-fölé, úgy indokolt különös elővigyázattal láthatatlanná tenni az amúgy oly hasznos kurzor nyilacskát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 zenemű, amely kapudrog lehet Bartók Bélához

Bartók zenéje nem könnyű. Hiába vált az egyik legismertebb magyar művészszemélyiséggé, valószínűleg többször találkozunk róla elnevezett utcával, térrel, mint a zeneműveivel. Ezen segítünk most.
Klasszikus

Három díjazottja volt idén a Bartók-Pásztory-díjnak

A Bartók Béla születésének 138. évfordulóján rendezett díjátadón az elismeréseket Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora, a kuratórium elnöke adta át.
Klasszikus

Szívet melengető videó: Pillangó szállt a fuvolaművész homlokára játék közben

Létezik ennél igazabb megerősítés egy muzsikus számára, mint az, hogy egy pillangó is gyönyörködni kezd a játékában?
Klasszikus

És Ön olvas még zenei könyveket?

A klasszikus zene közönsége szűk, de szeret olvasni. Ez kihívás egy könyvkiadónak, a Rózsavölgyi pedig számos újdonsággal szolgálhat az érdeklődőknek.
Könyv

Mondd meg te, melyik volt 2018 legjobb magyar könyve!

2019-ben is átadják a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A 2016-ban megalapított elismerésekkel az előző év legjobb magyar szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A nyertesek idén már 2-2 millió forintot és 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Edita Gruberová: „Bocsánat, én 51 éve állok a színpadon”

Kell-e, lehet-e újat mondani az élő legendáról, Edita Gruberováról? Szuperlatívuszok sorolása helyett érezzük magunkat kiváltságosnak, hogy februárban két estén újra Budapest vendége volt: egyik legkedvesebb szerepét, Luciát énekelte az Erkel Színházban.
Zenés színház premier

Van-e élet a halál után? - Pendragon-legenda a Kálmán Imre Teátrumban

A címben szereplő kérdést feszegeti Szerb Antal világhírű regénye, amelynek musical változatát mutatja be az Operettszínház május 11-én. A zeneszerző Kovács Adrián, Galambos Attila készítette a színpadi adaptációt, az előadást Somogyi Szilárd rendezi.
Zenés színház puccini

Puccini-ritkaságok kerülnek színpadra Pécsett és Budapesten

A Krizantémok és a Lidércek világhírű operaénekesek, valamint a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Balett művészeinek összjátékában elevenedik meg. A Kodály Központban és a Müpában egyaránt színpadra kerül a bemutató.
Zenés színház ajánló

Szente Vajk rendezésében jön a zenés Liliomfi

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának március 23-i adásában beszélgetünk a Madách Színház új bemutatójáról a rendezővel, Szente Vajkkal, és vendégünk lesz továbbá Dobod Dániel zeneszerző, Simon Kornél színművész és G. Horváth László hegedűművész.
Zenés színház varázsfuvola

Papagenóból Csubakka lesz ebben a Varázsfuvola-rendezésben

A legtöbbet fecsegő operahős szőrbundát és rózsaszín melllbimbókat kapott a Norvég Nemzeti Opera előadásában. Nézze meg a teljes előadást!