Zenés színház

Párizsi élet

2007.02.21. 00:00
Ajánlom
Az operett szó hallatán a színházlátogatók többségének valószínűleg a századelő magyar operettje jut eszébe elsőként; Lehár Ferenc, Huszka Jenő, Kálmán Imre neve, olyan művek, mint A víg özvegy, a Csárdáskirálynő vagy a Lili bárónő. Nem árt tudni azonban, hogy e darabok bemutatása idején a műfaj már mintegy fél évszázados múltra tekinthetett vissza, és az első operettek meglehetősen eltérnek az imént említett művektől.

A rendező, Béres Attila

Az operett hazája Franciaország, azon belül pedig Párizs. Már a francia főváros 1830-as évekbeli zenés színpadi repertoárjában találhatunk olyan rövid terjedelmű, könnyed hangvételű műveket, amelyek a műfaj előzményének tekinthetők. A tulajdonképpeni operett azonban az 1850-es évek terméke.

A század közepe táján több francia színpadi komponista is kísérletezett azzal, hogy az opéra comique, a francia daljáték műfaj hagyományait felhasználva új, könnyedebb zenés színpadi zsánert hozzon létre. A legsikeresebb kísérletezők Adolph Adam és Florimond Hervé voltak. A francia operett prototípusának megteremtője és legkiemelkedőbb művelője azonban végül egy német zsidó családból származó bevándorló, Jacques Offenbach lett.

Offenbach kölni születésű; az 1830-as évek elején, 14 éves korában települt át Párizsba, hogy a Conservatoire-on tanulhasson. A francia főváros lett második hazája, 1860-ban a francia állampolgárságot is megkapta. Tevékenysége kezdettől fogva a zenés színházhoz kapcsolódott: előbb csellistaként az Opéra-Comique zenekarának tagja volt, majd 1850-től kezdve színházi karmesterként működött a Théâtre Français zenekarának élén. Igazi karrierje azonban az első párizsi világkiállítás évében, 1855-ben kezdődött: ekkor hozta létre saját társulatát, és ekkor nyílt meg az általa vezetett színház, a Théâtre des Bouffes-Parisiens.

A világkiállítás egyik szenzációjának számító Offenbach-előadások azonban – az illetékes hatóság engedélyének hiányában – eleinte legfeljebb négy szereplőt foglalkoztathattak, és az előadott darabok meglehetősen rövidek voltak; esténként két-három egyfelvonásos szkeccset is játszottak.

Az első nagyobb szabású, egész estét betöltő Offenbach-operett, sőt, mai fogalmaink szerint az első igazi operett az Orfeusz az alvilágban. Az 1858-ban bemutatott mű nagy sikert aratott. Ez a darab alapozta meg Offenbach hírnevét, előadásainak bevételéből pedig pazar villát építtethetett magának a normandiai Etretat-ban, melyet stílszerűen Villa Orphée-nak, Orfeusz-villának keresztelt el.

Jacques Offenbach Párizsi élet című remekműve a 19. század végének Párizsába kalauzolja a nézőket, a szórakozás és a művészet fellegvárába, ahová akkoriban – ahogyan manapság is – a kíváncsi, élményekre vágyó turisták százezrei vándoroltak. A darab története: Párizsba érkezik látogatóba egy svéd báró (Gondremark báró – Földes Tamás, Jantyik Csaba) és felesége (Gondremark báróné – Kalocsai Zsuzsa, Geszthy Veronika), de a tervezett kirándulás meglepő fordulatot vesz. Még a pályaudvaron eltéríti őket eredeti céljuktól egy kalandra éhes párizsi fiatalember (Gardfeu – Homonnay Zsolt, Dániel Gábor) , aki barátjával (Bobinet – Szabó P. Szilveszter, Peller Károly) szövetkezve rendhagyó bemutatót tart nekik a könnyed, kissé felszínes, ám éppen ezért nagyon is vonzó párizsi életstílusból.

Csalás, megtévesztés, flört, pezsgő és kánkán minden mennyiségben – ez a Párizsi élet. A darab nagyszerű karaktereket és a francia bohózat hagyományának megfelelő fergeteges helyzeteket vonultat fel humorral teli, sodró lendületű, nagyvonalú és elegáns zenével, amelyben szellemes duettek-tercettek váltakoznak impozáns kórusrészekkel, nagy tömegeket megmozgató párizsi életképekkel. Offenbach darabja önfeledt szórakozást és emlékezetes zenei-színházi élményt nyújt minden nézőnek.

(2007. február 22. 19:00 Budapesti Operettszínház (Budapest) – Offenbach: Párizsi élet (bemutató); rend.: Béres Attila)

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elmezavara miatt nem ítélik el a zongoraművész volt feleségét, aki megölte két gyermeküket

 Egy texasi bíró hétfőn elmezavara miatt nem találta bűnösnek két kislányuk meggyilkolásában Vagyim Holodenko ukrán zongoraművész volt feleségét.
Vizuál

Így áll most a Liget-projekt – galéria

Töprengett mostanában azon, hogy haladhat a munka a Városligetben és a múzeumokban? Képek és átadási időpontok a cikkben.
Vizuál

Már biztos: mozifilm lesz a Downton Abbey-ből

Hosszú találgatás után most megerősítették, hogy filmváltozat készül az angol sorozatból. A hírek szerint az eredeti szereplőgárda tagjai is visszatérnek.
Zenés színház

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Zenés színház operett

Látványos show lesz a Cirkuszhercegnő a Margitszigeten

Az anekdota szerint egy rosszul elsült viccéből született Kálmán Imre nagyoperettje, a Cirkuszhercegnő, amelyet július 20-21-én játszanak a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház interjú

Laki Péter: „Ez nem hagyományos gála”

A fiatal táncos komikus igazi showman, és karizmatikus színpadi jelenlétét a Budavári Palotakoncerteken is kamatoztatja: Kerényi Miklós Mátéval együtt látják el a házigazda feladatát.
Zenés színház operett

Frankó Tünde: „Kedves pikantériát ad...”

Egy művésznek az a legfontosabb, hogy a törekvéseiben a színháza partner legyen - állítja Frankó Tünde. A Palotakoncertek fellépőit bemutató sorozatunkban a népszerű primadonna válaszolt kérdéseinkre.
Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.