Zenés színház

Párokra lelt a Kékszakállú

2018.04.07. 09:59
Ajánlom
Százéves lesz májusban a világ legnépszerűbb magyar operája, A kékszakállú herceg vára. Az Opera Kékszakállú100 minifesztiválján nemcsak Kasper Holten új rendezését mutatják be, hanem korábbi verziókat is. Bartók művét együtt játsszák a párdarabokkal, Vajda Gergely Barbie Blue, Eötvös Péter Senza sangue (Vértelenül) című alkotásával, valamint a legfrissebbel, Madarász Iván zenedarabjával, a Prológgal.
Bartók Béla

Bartók Béla (Fotó/Forrás: University of South Florida, Tampa Library and Florida Studies Center)

Vajda Gergely: Barbie Blue, a Kékszakállú női ellenpontja

Mivel együtt lehetne előadni a Kékszakállút?

– ez a kérdés foglalkoztatta Vajda Gergelyt, mielőtt 2006-ban – Bartók születésének 125. évfordulójára – megírta a Barbie Blue című operát. Ekkor már alaposan ismerte a művet, hiszen számtalanszor vezényelte. A kétszereplős, nagyzenekaros, hihetetlenül erős egyfelvonásos nem hagyta nyugodni.

A Barbie Blue egy vígopera, amolyan szatírjáték a tragédia elé – meséli. A szöveget eredetileg Anatole France Kékszakáll hét felesége című novellája inspirálta, amelyben a Kékszakállú herceg egy balek, akivel csak történnek a dolgok, és a legendája kizárólag félreértésekre épül. Ezen alapul Almási-Tóth András librettója, amelyben a férfi-nő párosból a nőnek van „hét arca”, hét különböző karaktere. Így lett a Vajda-opera egy „se veled, se nélküled” történet, két hétköznapi ember tragikomikus sztorija, és egyben a Kékszakállú női ellenpontja.

Vajda Gergely

Vajda Gergely (Fotó/Forrás: MTVA)

Játéknak és inspirációnak tartja Vajda Gergely, hogy saját művében idéz a Bartók-egyfelvonásosból. Úgy építette be az operába, hogy lehetőleg ne vegyék észre még azok sem, akik nagyon ismerik. A „kölcsönvett” elemek ugyanúgy működnek a zenéjében, mint Balázs Béla alaptörténetének motívumai a Barbie Blue librettójában: ha tudja a hallgató, hogy benne vannak, akkor pluszréteget jelentenek. Ha nem ismeri fel, akkor a folyamat részét adják.

Az opera címe Garaczi László találmánya. Almási-Tóth András ugyanis azt javasolta, vele írassák meg a szövegkönyvet, de az író épp a regényén dolgozott, így ezt nem vállalta. Húsz forintért viszont eladta nekik a címötletét, ami a zeneszerző szerint is telitalálat.

Vajda Gergely a 2017/2018-as évadban foglalkozik a másik párdarabbal is: idén újították fel ugyanis a 2016-os hamburgi Kékszakállút, amelyet Eötvös Péter Senza sangue-jével adnak együtt. (Dmitrij Csernyakov állította színpadra.) Bár a karmester sokszor vezényelte már Bartók művét, de ez volt az első olyan rendezés, ami számára is váratlan helyeken talált humort a darabban.

Eötvös Péter: A bartóki szellemiségért

Eötvös Péter pontosan emlékszik arra, hogy tizenkét évesen, 1956-ban látta először A kékszakállú herceg várát. És azt sem felejti, mennyire erősen hatott rá a három Bartók-egyfelvonásos, amit akkoriban együtt játszottak. Amikor zeneművészeti főiskolásként elkezdett foglalkozni a Kékszakállúval, megvette az Universal partitúráját, de abban Balázs Béla szövege csak németül és angolul volt feltüntetve. Az eredeti magyar textust egy Hungaroton lemezről próbálta azonosítani több-kevesebb sikerrel.

Eötvös Péter

Eötvös Péter (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Karmesterként számtalanszor foglalkozott a darabbal, a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekarával készült CD-jét – amelyen Cornelia Kallisch és Fried Péter volt a szólista – Grammy-díjra is jelölték. Eötvös Péter szerint a külföldi zenekaroknak hatalmas feladat megtanulni a művet, mert nehéz a szövegszerűség természetes lejtését követni. Ezért lényegesen könnyebb egy magyar karmesternek dirigálni ezt az operát. Ő már rengeteg énekesnek betanította, és – bár nem könnyű, de – a legtöbb művész, Anja Siljától Michelle DeYoungig boldogan vállalja a megbízatást.

Amikor a zeneszerző-karmester elkezdte követni a Kékszakállú külföldi előadásait, azt tapasztalta, hogy gyakran nem megfelelő stílusban írott egyfelvonásosokat játszanak előtte.

Ezért úgy döntött, hogy a Bartók-mű szelleméhez illő párdarabot komponál hozzá. Nem akarta azonban, hogy ez előzmény vagy kontraszt-opera legyen. Fontos volt számára, hogy a két mű egységet alkosson. Feleségével, Mezei Marival meg is lelték az alapművet: Alessandro Bariccótól a Senza sangue-t, amelynek magyar címe Vértelenül. Annyira gyönyörűnek találták Baricco szövegét, hogy az opera is olaszul készült, nem fordították magyarra. A zeneszerző a Kékszakállú zenekari összeállításának méretét is megtartotta a saját alkotásában, amit már többször játszottak koncertszerűen és színpadi változatban is. Az operában – amelynek első bemutatója 2015-ben volt – egy nő találkozik azzal a férfival, aki gyerekkorában, a szeme láttára két másik férfival megölte az apját és a bátyját. Ez a férfi észrevette, de nem gyilkolta meg a rejtekhelyén rettegő kislányt. A felnőtt nő a találkozáskor nem akar bosszút állni, hanem szeretné megismerni családja gyilkosát és megérteni motivációját, feldolgozni a traumát, hogy ezáltal a megbocsátásra is esélyt adhasson magának.

Madarász Iván: Dramatikus zene a Prológra

A kékszakállú herceg vára Prológjából készült Madarász Iván új műve, amelynek ősbemutatója a minifesztiválon lesz. A Regös által elmondott öt versszaknyi prózai rész megzenésítésére Ókovács Szilveszter kérte fel a zeneszerzőt – aki nem sokkal korábban kapott Kossuth-díjat. A főigazgató kívánsága volt, hogy ugyanabban a nagyzenekarban gondolkodjon, mint amely a Kékszakállú zenéjét játssza. Első pillantásra meglepő volt ez a kérés, de a komponista meglátta benne a lehetőséget. Mint mondja, az opera műfaji megjelölést nem használná az új műre, inkább dramatikus zenének hívja.

Madarász Iván

Madarász Iván

Amikor elkezdett foglalkozni a Prológgal, világos volt, hogy nem lehet egyszerűen egy az egyben végigkomponálni az öt versszakot, ezért a Bartók-műhöz illeszkedő dramaturgiai koncepciót alakított ki. Rádöbbent, hogy az eredeti prózai szöveg bizonyos részei előre megidézik a Bartók-opera egy-egy stációját, az egyes ajtókat, még ha nem is a történet sorrendjében. Ebből adódott, hogy ne csak a Regös, hanem Kékszakállú és Judit is megszólaljon a művében, akik egyrészt az operából vett szövegtöredékeket éneklik, másrészt szövegtelen hangzóeffektusokkal kísérik, kommentálják a háttérből a Prológ énekét. Mintha egy virtuális, mágikus térből szólnának, csak hallani lehet majd őket, látni nem.

Madarász Iván olyan sokszor találkozott Bartók alkotásával, hogy nem is emlékszik az első alkalomra, az új tapasztalás mindig felülírta a régit. A Zeneakadémián is azt tanítja analízis óráin, ne ő beszéljen a műről, hanem a darab szóljon a hallgatójához. A műalkotás nem válaszolni tanít, hanem kérdezni. Nincsenek végérvényes feleletek, az új benyomások fényében új problémákat látunk. Egy remekmű mindig rejtélyes, de nem rejtvény, aminek csak egy megoldása van. Mindaz, amit a bartóki opusz témájáról: lélekről, szerelemről, férfi-nő kapcsolatról, annak mélységeiről új és új impresszióink alapján megélünk, tovább gazdagítja az operáról kialakított képünket.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2018. április-májusi számában jelent meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.