Zenés színház

Passió az operaműfaj vonzásában

2016.03.15. 10:24
Ajánlom
Idén húsvétkor hőskorára emlékezik vissza a Müpában a Capella Savaria. Howard Arman angol karmester vezényletével az együttes ismét megszólaltatja Händel Brockes-passióját – azt a művet, amelyből harminc esztendeje, Nicholas McGegan vezényletével lemezfelvételt készített.

Kevesen tudják, hogy Magyarország a historikus mozgalom hajnalán mind a gyakorlat, mind az elmélet terén együtt haladt a nyugat-európai zenei centrumokkal. Van tehát mire büszkének lennünk, akkor is, ha a kezdeti időszakot szemléljük. A magyar közönség már 1908. január 28-án hallhatott régi hangszeres együttest, amikor a Párizsban működő Société des Concerts d'Instruments Anciens adott hangversenyt Budapesten. A hazai régizenei mozgalom első meghatározó alakja, Hammerschlag János – aki orgona-, csembalóművész, komponista és zenetudós volt – jelentős koncerteket szervezett; 1917. február 10-én például Wanda Landowskával (csembaló), Hubay Jenővel (hegedű) és azzal a Paul Grümmerrel (cselló, viola da gamba) lépett fel Budapesten, akinél August Wenzinger és Nikolaus Harnoncourt is tanult. (A műsorban Händel, Purcell, Byrd, lassus, Biber, Frescobaldi és Bach művei szerepeltek.)

Capella Savaria

Capella Savaria (Fotó/Forrás: Garas Kálmán)

Fontos eseménynek számított, hogy 1948 januárjában megrendezték az első „all Vivaldi” hangversenyt Budapesten, és ezzel inkább megelőztük a nagy európai zenei centrumokat, semmint utánuk kullogtunk volna. Az '50-es évektől egyre többször szerepeltek hazánkban külföldi régi hangszeres művészek és együttesek, és a folyóiratokban is egyre gyakoribbá váltak a hazai vagy külföldi régi hangszeres koncertekről szóló beszámolók.

Az igazi áttörés a '60-as évek végéhez köthető: 1967-ben Késmárki György megalapította a Musica Antiqua Hungaricát, 1969-ben Czidra László – Pernye András zenetudós ösztönzésére és támogatásával – a Camerata Hungaricát, Dobszay lászló és Szendrei Janka pedig a Schola Hungaricát. A '70-es évektől aztán sorra alakultak a reneszánsz együttesek: többek között az Ars Renata, a tinódi Kamarazenekar, a Bakfark Consort, majd 1981-ben a Mandel Quartet. 1971-ben megszületett az első barokk hangszeres kamaraegyüttes, a Collegium Musicum, majd a '80-as évek elején megjelentek a nagyobb, barokk hangszereken játszó zenekarok: a Capella Savaria, a Concerto Armonico és a Corelli Kamarazenekar. A mozgalom népszerűsítésében jelentős szerep jutott a Hungarotonnak, amely rendszeresen jelentetett meg régi hangszeres felvételeket, és a zeneműkiadónak, mely a témával foglalkozó fontosabb könyveket jelentette meg. A folyóiratokban egyre több cikket, tanulmányt szenteltek a historikus előadói gyakorlat kérdéseinek, a Muzsika hasábjain izgalmas viták bontakoztak ki az új irányzat hívei és ellenzői között. A mozgalomnak a zenetudósok közül sokat segített Péteri Judit, Komlós Katalin és Székely András, utóbbi nemcsak zenei rendezőként és tanácsadóként támogatta az újonnan megalakult együtteseket, az első historikus hanglemezfelvételeket, hanem néhány fontos könyv magyarra fordításával az elméleti háttér megteremtésében is jelentős részt vállalt.

Pasztircsák Polina

Pasztircsák Polina (Fotó/Forrás: Julius Gunzel)

A Capella Savariát 1981-ben Németh Pál alapította. 1991-ben Kalló Zsolt lett az együttes koncertmestere, majd 1999-től művészeti vezetője. A zenekar több mint hetvenöt hanglemezének csaknem kétharmada világelső felvétel – zenetörténeti jelentőségük nemzetközi szinten is elismert –, közülük öt elnyerte „Az év hanglemeze” díjat. Opera- és passiósorozatuk világhírű karmestere, a Händel-specialista Nicholas McGegan tizenhat lemezt készített az együttessel. Händel Atalantája és Vivaldi concertói, valamint sinfoniái után Händel Brockes-passiója volt harmadik közös munkájuk, egyszersmind a második felvétel, amely elnyerte „Az év hanglemeze” díjat (az elsőt Vivaldi-lemezükért kapták).

Három évtized múltán, húsvéti hangversenyén a Capella Savaria ismét megszólaltatja Händel Passió-oratóriumát, ezúttal Howard Arman vezényletével. Az angol karmester munkásságát elsősorban a Händel-művek népszerűsítésének szenteli; a komponista szülővárosának tízezer euróval járó Händel díját 1996-ban nyerte el, három évvel az első díjazott, Nicholas McGegan után.

Howard Arman

Howard Arman (Fotó/Forrás: Julius Gunzel)

Barthold Heinrich Brockes hamburgi városi tanácstag – Händelnek már szülővárosában, Halléban jó ismerőse – Der für die Sünden der Welt gemarterte und sterbende Jesus (A világ bűneiért kínhalált szenvedő Jézus) című oratórium-passió szövegkönyve 1712- ben jelent meg először Hamburgban, hogy azután a következő tizennyolc évben még öt kiadást érjen meg, és kilenc megzenésített változattal büszkélkedhessen. Ennek ellenére nem mondható, hogy irodalmi remekmű, de még Bach is felhasznált belőle részleteket János-passiójában. Az operalibrettóra emlékeztető szövegkönyvet a 18. század eleji hamburgi zenei virágkor mind a négy nagy komponistája megzenésítette az 1710-es évek második felében: Reinhard Keiser (a kitűnő operaszerző), Telemann, Händel, valamint az inkább elméletíróként jelentős Johann Mattheson. Közülük Händel ekkor már rég nem élt Hamburgban; egyetlen ismert passiójának partitúráját Londonból juttatta el a Hanza-városba, ahol Mattheson 1719 nagyhetében mind a négy kompozíciót megszólaltatta.

Vezényel:

Howard Arman

Közreműködők:

Eric Stoklossa - Evangélista, Hívő lélek II (tenor)

Sebastian Noack - Jézus, Hívő lélek III (basszus)

Pasztircsák Polina - Sion leánya (szoprán)

Rab Gyula - Péter, tenor szóló (tenor)

Celeng Mária - Mária, Hívő lélek I, szoprán szóló (szoprán)

Benno Schachtner - Júdás, Jakab, katona, alt szóló (kontratenor)

Karácsonyiné Zámbó Szilvia - I. szolgálólány

Magyarkuti Nóra - II. szolgálólány

Kiss Rózsa - III. szolgálólány

Oláh Katalin - Johannes

Blazsó Domonkos - Kajafás, Pilátus, kapitány, basszus szóló (basszus)

Capella Savaria (koncertmester: Kalló Zsolt)

Magyar Rádió Énekkara (karigazgató: Pad Zoltán)

Händel verziója rövid, pergő tételekre épít: a recitativók és áriák mellett számos kórust, egy bevezető sinfoniát (azaz nyitányt), valamint accompagnatókat (zenekari kíséretes recitativókat), ariosókat és együtteseket tartalmaz. Jóllehet a kórustételek itt is turbákra (a nép hangját megszólaltató kartételekre) és korálfeldolgozásokra oszthatók, utóbbiak súlya, dramaturgiai szerepe összehasonlíthatatlanul csekélyebb, mint Bachnál. A Brockes-passió a maga igen világos északnémet típusa ellenére operai gondolkodásmódról tanúskodik. Händel neveltetése és alkata folytán egyértelműen színházi komponista – a színpad kötötte le figyelmét egész élete során, ennek jegyében fogant valamennyi jelentős műve. Oratóriumainak előzményei közé sorolhatjuk az olasz operát (melyet ő maga honosított meg Angliában), a német és olasz oratóriumot, melyet Händel Németországban és Itáliában hallott és tanult, valamint az angol zenei hagyományt, a Purcelltől kezdve ható kismesterek folyamatos működését. Stílusának központi magva az olasz, de képes volt egy személyben egyesíteni – és kibővíteni – mindazt az európai hagyományt, mellyel élete során találkozott.

Minden zenéjének, hangszeresnek és vokálisnak egyaránt megkülönböztető jellegzetessége a szövésmód iránti csalhatatlan érzék, hangszerelése az operákban és az oratóriumokban is igen széles skálájú. A komponista minden vonatkozásban a váratlan fordulatok mestere volt; nemcsak ott, ahol a drámai textus meglepetésszerű elemeket igényelt, hanem a dallamvezetés, a harmónia vagy a ritmus számos részletében, különösen pedig a frázisok hosszúságában. Ez tagolja és látja el energiával és kifejezőerővel dallamait, melyek gyakran aszimmetrikusak, és a vártnál terjedelmesebbek. Műveinek szépsége persze nem pusztán harmóniai vagy dallami minőségükből fakad, hanem abból, ahogyan valami zenén kívüli érzést ábrázolnak, hangi eszközökkel idézve fel egy, az ember által előzőleg átélt élményt: Händel pillantása az emberi természet határtalan mélységeibe hatolt. És ez a legjobb út a katarzis felé.

Felkeltettük érdeklődését? Váltsa meg jegyét egyszerűen, a Port.hu felületén!

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Zenés színházi kísérlet az Örkény Színházban

Mindössze egy színész és zenész, egy szobába zárva – a helyzet, sőt a Winterreise sem ismeretlen a színházszerető közönség számára, hiszen az elmúlt években számos feldolgozása született már. Tarnóczi Jakab rendezésében az Y generáció önemésztő magányossága fogalmazódik meg Schubert Téli utazás-dalciklusán keresztül.
Zenés színház kritika

Traumatikus elbeszélések

Vajda Gergely Fuharosok című, Esterházy Péter regényéből készült operáját és George Benjamin Into the Little Hill című művét játszották egyetlen este, október 21-én a Liszt Ünnepen, a Müpában.
Zenés színház hír

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Zenés színház ajánló

Vérpezsdítő musical a nőkről

A Nők az idegösszeomlás szélén egy különleges, ugyanakkor végtelen kedvességgel hangolt fordulatos történet lányokról, asszonyokról, elhagyott és elhagyás előtt álló nőkről a Veres 1 Színház előadásában.
Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.