"Több ízben volt szerencsém Ázsiában járni" - mondja Rudolf Péter a Kelethez fűződő viszonyáról és az előtte álló feladatról. "A filmélményeimen túl így személyesen is megmártózhattam ebben a számunkra különös világban. Mindig is izgatott az út, amit be kell járnunk egymás kultúrájának megértéséhez. Egy Ady-vers önmagában is felborzoló, de bizonyos utalásai nyilván némi ismeretanyag híján kevesebbet, vagy mást jelentenek. Feladatunk hát kíváncsinak és nyitottnak lenni. Nem veszíthetjük el a világ színességét. A globalizáció vitathatatlan előnyei mellett a legnagyobb veszély, ha a helyi jellegzetességek feloldódnak valami nagy masszában. Riadtan figyelem, ha a nyugati civilizáció túlságos befolyásának hatására amerikanizálódik a Távol-Kelet. Minden náció és térség őrizze meg sajátosságait és emellett tanuljunk meg idomulni és figyelni egymásra.

Érthető ezek után, hogy nem sokat gondolkodtam, elvállaljam-e az Operaház megtisztelő felkérését. Vonzott a beharangozott látványvilág. Kíváncsian várom az akrobatikus elemek felbukkanását. Persze van bennem félelem. Egyedül állni ezen a hatalmas színpadon, és felolvasni egy szöveget - hordoz magában veszélyeket. Abban reménykedem, hogy a nézőket ugyanez a kíváncsiság hajtja, mint jómagamat. Fontos és izgalmas információkat tartalmaz a szöveg. Molnár Szabolcs munkája segítséget nyújt eligazodni a számunkra ismeretlen jelrendszerben és történetben. A Vörös Szikla előadásain kétszer bukkanok fel a színen. Elsőként bemutatom majd a Pekingi Színház társulatát, majd a darab történetét. Megtisztelő feladat. A kollégák, ahogy a felvezető szövegből is kiderül majd, példátlan alázattal, az egész életüket áldozzák ennek a speciális műfajnak. Színészek, artisták, énekesek egyszerre. Örülök, hogy közöm lehet ehhez az estéhez."

A tradicionális kínai opera, a Vörös Szikla zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Zhu Shaoyu dolgozta át, ötvözve a hagyományos kínai opera, az ősi távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait. A darab rendezője, Zhang Jigang - aki egyebek mellett a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok nyitó- és záróceremóniájának rendezője is volt - neves kínai jelmez-, díszlet- és látványtervezők csapatával együtt építette fel az opera páratlanul színes látványvilágát. Érdekesség, hogy míg a tradicionális kínai színház a letisztultságáról és puritán díszleteiről híres, addig a Vörös Szikla tudatosan alkalmazza a gazdagon díszített jelmezeket, a színes, nagyszabású díszletelemeket, valamint a 21. századi vizuális effektusokat. Az eredmény egy lenyűgöző, a nyugati ízlés számára valódi kuriózumnak számító színpadi élmény, amely 2009-ben óriási sikert aratott a New York-i Times Square-en is.