Zenés színház

Pekingi világszenzáció az Operaházban

2012.06.23. 13:49
Ajánlom
Az Andrássy úti dalszínházban július 4-én és 5-én játsszák a világ egyik modern kori csodájának tartott Pekingi Nemzeti Nagyszínház Vörös Szikla című produkcióját.

A tradicionális kínai opera, a Vörös Szikla zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Zhu Shaoyu dolgozta át, ötvözve a hagyományos kínai opera, az ősi távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait. Az opera alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regénye közül A három királyság történetének darabja. Az írás a 14. században játszódik, a Han Dinasztia idején, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. A Budapestre érkező opera ennek a harcnak egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatja be a közönségnek, ismert kínai énekművészek tolmácsolásában.

47670F86-506D-43B3-9229-7771F7CA8336

A Vörös Szikla

A darab rendezője, Zhang Jigang - aki egyebek mellett a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok nyitó- és záróceremóniájának rendezője is volt - neves kínai jelmez-, díszlet- és látványtervezők csapatával együtt építette fel az opera páratlanul színes látványvilágát. Míg ugyanis a tradicionális kínai színház a letisztultságáról és puritán díszleteiről híres, addig a Vörös Szikla tudatosan alkalmazza a gazdagon díszített jelmezeket, a színes, nagyszabású díszletelemeket, valamint a 21. századi vizuális effektusokat. A produkció 2009-ben óriási sikert aratott a New York-i Times Square-en, a Magyar Állami Operaházban a darab két estén, július 4-én és 5-én lesz látható.

A Pekingi Nemzeti Nagyszínház Paul Andreu francia építész tervei alapján készült, multifunkcionális előadó-művészeti komplexumot 2007-ben avatták fel. A 21 emeletes épületben három nagyterem kapott helyet, összesen kétszázezer négyzetméteren. Az Operacsarnokban 2416-an, a Zeneteremben 2017-en férnek el, a Színházteremben pedig 1040 néző foglalhat helyet. A három nagycsarnok önálló struktúra, amelyeket egyetlen óriási, titánium- és üvegmozaikokból álló, íves tető borít. Erről a kupoláról kapta az épület a "Nagy tojás" becenevet. Távolabbról még lenyűgözőbb a látvány, hiszen a kupolát egy több mint 35 ezer négyzetméternyi mesterséges tó veszi körül, amitől a látvány megkettőződik. A sydney-i operaházhoz hasonló, azonnal felismerhető épületnek tervezett Nemzeti Nagyszínház Peking új szimbólumává vált. Erre utal az elhelyezés is, az épület ugyanis a Tiltott Várostól nem messze, közvetlenül a Nép Csarnoka mögött áll.

Programkereső

Legolvasottabb

Tánc

Tejbe mártott testek

Új weboldallal jelentkezett a Győri Balett, a honlaphoz tartozó rendhagyó társulati fotókat a csapat egyik táncművésze, Jekli Zoltán készítette.
Klasszikus

Újabb három évig Szinetár Miklós az Opera Örökös Tagjainak elnöke

A neves rendezőt, a Tagság jelenlegi elnökét október 12-én, az Eiffel Műhelyházban tartott közgyűlésen választották újra
Klasszikus

Ismerje meg Bella Máté új művét! – VIDEÓ

Bella Máté Titan című művét Szentpáli Roland mutatta be az Óbudai Társaskörben, 2021. szeptember 30-án, a 34. Minifesztivál – Magyar Kortárs Zenei Körkép koncertsorozatában. Videónkban a két művész mesélt a darabról.
Színház

Ókori kérdések a mában – antik drámákból merít a Katona József Színház új előadása

Tarnóczi Jakab Varga Zsófia dramaturggal Aiszkhülosz, Euripidész és Szophoklész műveit emelte át a mába – vagy ha pontosak szeretnénk lenni: a jelent húzta rá a most is aktuális ókori történetekre.
Vizuál

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.