A tradicionális kínai opera, a Vörös Szikla zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Zhu Shaoyu dolgozta át, ötvözve a hagyományos kínai opera, az ősi távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait. Az opera alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regénye közül A három királyság történetének darabja. Az írás a 14. században játszódik, a Han Dinasztia idején, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. A Budapestre érkező opera ennek a harcnak egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatja be a közönségnek, ismert kínai énekművészek tolmácsolásában.

A Vörös Szikla

A darab rendezője, Zhang Jigang - aki egyebek mellett a 2008-as Pekingi Olimpiai Játékok nyitó- és záróceremóniájának rendezője is volt - neves kínai jelmez-, díszlet- és látványtervezők csapatával együtt építette fel az opera páratlanul színes látványvilágát. Míg ugyanis a tradicionális kínai színház a letisztultságáról és puritán díszleteiről híres, addig a Vörös Szikla tudatosan alkalmazza a gazdagon díszített jelmezeket, a színes, nagyszabású díszletelemeket, valamint a 21. századi vizuális effektusokat. A produkció 2009-ben óriási sikert aratott a New York-i Times Square-en, a Magyar Állami Operaházban a darab két estén, július 4-én és 5-én lesz látható.

A Pekingi Nemzeti Nagyszínház Paul Andreu francia építész tervei alapján készült, multifunkcionális előadó-művészeti komplexumot 2007-ben avatták fel. A 21 emeletes épületben három nagyterem kapott helyet, összesen kétszázezer négyzetméteren. Az Operacsarnokban 2416-an, a Zeneteremben 2017-en férnek el, a Színházteremben pedig 1040 néző foglalhat helyet. A három nagycsarnok önálló struktúra, amelyeket egyetlen óriási, titánium- és üvegmozaikokból álló, íves tető borít. Erről a kupoláról kapta az épület a "Nagy tojás" becenevet. Távolabbról még lenyűgözőbb a látvány, hiszen a kupolát egy több mint 35 ezer négyzetméternyi mesterséges tó veszi körül, amitől a látvány megkettőződik. A sydney-i operaházhoz hasonló, azonnal felismerhető épületnek tervezett Nemzeti Nagyszínház Peking új szimbólumává vált. Erre utal az elhelyezés is, az épület ugyanis a Tiltott Várostól nem messze, közvetlenül a Nép Csarnoka mögött áll.