Zenés színház

Peter Gelb: "Ha az embert utánozzák, az annak jele, hogy valamit jól csinált"

2015.08.04. 08:37
Ajánlom
Karrierje különleges ívet írt le: tizenöt évesen jegyszedőként dolgozott a New York-i Metropolitan Operaházban, most pedig immár tizedik éve az intézmény főigazgatója. Peter Gelbbel az általa megálmodott élő HD-közvetítésekről, a Metropolitan következő évadjáról és az opera jövőjéről beszélgettünk. MÜPA MAGAZIN

- Pályafutásának kezdetén a legendás impresszárió, Sol Hurok irodájában dolgozott, aki a kor olyan világhírű művészeit menedzselte, mint Vladimir Ashkenazy, David Ojsztrah, Anna Pavlova, Rudolf Nurejev vagy Szvjatoszlav Richter. Milyen emlékeket őriz arról az időszakról?

- Hát ez már elég régen történt! 1970-ben tizenhét éves voltam, akkor fejeztem be a középiskolát, és úgy döntöttem, nem megyek azonnal egyetemre, inkább dolgozni szeretnék. Művészcsaládból származom, édesapám a New York Times drámakritikusa, később szerkesztője volt, édesanyám író, egyik nagybácsim a híres hegedűművész, Jascha Heifetz volt. Mindez azt jelentette, hogy nagyon érdekelt az előadóművészetek világa. Első munkahelyemnek a Metropolitan Operaházat nevezhetem: itt tizenöt éves koromtól félállásban dolgoztam jegyszedőként, első igazi főállásomat azonban Hurok cégénél töltöttem be. A legalacsonyabb pozíciót kaptam meg, afféle kifutófiúként alkalmaztak, mégis nagyon izgalmasnak éreztem a munkámat, mert találkozhattam a Hurok által képviselt világhírű művészekkel, például Arthur Rubinsteinnel vagy Maria Callasszal. Yo-Yo Ma, a híres csellóművész akkoriban tizenöt éves csodagyerek volt, vele barátságot kötöttünk, és ma, ennyi év után is barátok vagyunk.

A világ legnagyobb operaháza

A Metropolitan Opera eredeti épülete a Broadway-n állt, a manhattani 39. és 40. utca között. Itt zajlott le az intézmény történetének legelső bemutatója: 1883. október 22-én Gounod Faustját adták. A Lincoln Center-beli új épület 1966 óta fogadja a vendégeket, a hivatalos megnyitót Samuel Barber operája, az Antonius és Kleopátra világpremierjével ünnepelték. A legtöbbet játszott művek listáját Puccini Bohémélete vezeti, ezt követi Verdi műve, az Aida, míg Bizet-től a Carment éppen a közelmúltban adták elő ezredik alkalommal; ezen az előadáson a torreádor, Escamillo szerepét Bretz Gábor énekelte. Majd négyezer személyes nézőterével (hat szinten 3 794 ülő- és 245 állóhely) ez a legnagyobb, eleve erre a célra épült operaház a világon. Az előadásokon kívül fő attrakcióját a boltíves üvegablakokon át kívülről is látható, két hatalmas Chagall-freskó jelenti: A zene győzelme, és A zene forrásai. További látványossága a nézőtér huszonegy, Swarovski-kristályból készült csillárja, amelyeket az osztrák kormány adományozott az operának, hálából azért a segítségért, amelyet az amerikaiak nyújtottak a 2. világháború után Ausztriának.

- Miért vonzotta ennyire a Metropolitan?

- New York-i vagyok, itt születtem Manhattanben, itt nőttem fel, gyerekkoromban két metrómegállónyira laktunk a Metropolitan Operaháztól. Mindig nagyon izgalmasnak találtam a színházat, a zenét, és New Yorkot mint kulturális központot. Számomra a Met mindennek a legfontosabb megtestesítője volt, Amerika legnagyobb operaháza, ahol bámulatos módon találkozik a színház, a zene, a tánc és az ének. Az előadóművészeteknek ez az összekapcsolódása már gyerekként is lenyűgözött, és lenyűgöz a mai napig.

- A világ operaházai között vajon miért foglal el különleges helyet a Metropolitan? Miért akarnak a legnevesebb énekesek mind itt fellépni, itt sikert aratni?

- A Metropolitant különlegessé teszi történelme és hírneve, hiszen olyan karmesterek vezényeltek itt, mint Arturo Toscanini vagy Gustav Mahler, olyan énekesek léptek fel, mint Caruso. A 20. század első felében a legnagyobb művészek még hajóval érkeztek New Yorkba, és itt maradtak az egész szezonra. Emellett a Met mindig élen járt a legújabb technológia alkalmazásában is, ami szintén vonzotta ide a művészeket. A nyolcvan évvel ezelőtt indult rádióközvetítések a korábbinál jóval szélesebb közönséget értek el. A nyolcvanas években, amikor a Met médiaosztályán foglalkoztam különböző televíziós programok gyártásával, a rádióközvetítéseket kiterjesztettük Európára is, később ez lett a mintája annak a HD (nagy felbontású) közvetítési modellnek, amellyel újabban olyan nagy sikereket aratunk. Ez megint csak vonzó célponttá teszi a Metropolitant a művészek szemében, hiszen tisztában vannak vele, hogy ha olyankor énekelnek a Met színpadán, amikor az előadást széles körben közvetítik, akkor globális közönséghez juthatnak el. Lehet, hogy nem a Met a legfontosabb operaház a világon, de az biztos, hogy mi érjük el a legszélesebb közönséget.

- Amikor 2006 augusztusában átvette a főigazgató pozícióját, mi volt a legfontosabb cél, amit maga elé tűzött?

- Legfontosabb célom az volt, hogy a Met megmaradjon a zenei élet élvonalában. Biztosítani akartam, hogy megőrizzük az operajátszás magas színvonalát, és meghívjuk ide a nagy énekesek és színházi rendezők új generációjának tagjait, megtartva ezzel a versenyképességünket. Arra is törekedtem, hogy az operaház ne tűnjön el a mainstream kultúrából, mert úgy éreztem, sokan kezdik túl régimódinak és elitistának tartani. Szószólójává váltam annak a törekvésnek, hogy az idősebb nézők elidegenítése nélkül új közönséget is megnyerjünk - ami egyébként nélkülözhetetlen a műfaj túlélése szempontjából, nemcsak a Met, hanem világszerte minden operaház számára. A szélesebb közönség elérését szolgálja az is, hogy használjuk az új digitális műsorszórás biztosította lehetőségeket. Olyan korban élünk, amikor az amerikai és az európai iskolákban is mind kevesebb hangsúly esik a művészetek, és mind több a technológia és az üzleti tudnivalók oktatására. A technológia természetesen nagyon fontos, de a művészetre is szükségünk van! A művészeti nevelés hiánya az Egyesült Államokban az egész társadalmat érintő, komoly probléma, és meglátásom szerint a Metropolitannek ki kell vennie a részét a helyzet megoldásából, és oktatási célzattal is használni a pozíciójából adódó, illetve az új digitális módszerek kínálta lehetőségeket. Kezdettől fogva törekszem új nézők megnyerésére, ami nem könnyű feladat, mert az opera jóval nagyobb intellektuális erőfeszítést igényel a közönség részéről, mint egy rövidebb zenedarab, mondjuk egy popszám meghallgatása. Az operához intellektus kell, hajlandóság arra, hogy rászánjuk az időt, hiszen egy darab jóval hosszabb az átlagos mai show-műsoroknál. A mi felelősségünk ösztönzővé és izgalmassá tenni ezt a műfajt mindazzal, amit a színpadon és azon kívül csinálunk.

- Ezért hozták létre az olyan oktatóprogramjaikat, mint az iskolai élő HD közvetítések?

- Többféle iskolai programunk van. Elhozunk New York-i gyerekeket az operaházba, illetve a HD közvetítések révén elvisszük az operát az iskolákba. Ezen kívül az Egyesült Államok számos iskolájába juttatunk el a tanárok számára oktatóanyagokat, amelyekkel a tanterv részeként dolgozhatnak, később pedig a gyerekekkel együtt eljöhetnek a Metbe, és itt a diákok meghallgathatják azt, amiről az órákon tanultak.

Metropolitan-operaközvetítések a Müpában

A The Metropolitan Opera: Live in HD program jóvoltából ma már világszerte több mint kétezer moziban és hetven országban, így nálunk is eredeti minőségben élvezhetik a nézők a Met előadásait. Az élő, digitális operaközvetítések sugárzására Magyarországon először a Művészetek Palotája állapodott meg a Metropolitan Operával, még 2008-ban. Az évről évre több látogatót vonzó közvetítéssorozat a 2015/2016-os évadban tíz Metropolitan-előadás élményével ajándékozza meg az operarajongókat. A következő szezon 2015. októberében A trubadúrral indul, ezt követi egy másik Verdi-mű, az Otello, majd Wagner Tannhäusere következik James Levine vezényletével. A program Alban Berg operájával, a Luluval folytatódik, utána Bizet Gyöngyhalászok, Puccini Turandot, Manon Lescaut, illetve Pillangókisasszony című műve kerül műsorra, végül a szezont jövő áprilisban Donizetti ritkán játszott operája, a Roberto Devereux, és Richard Strauss Elektrája zárja. A vetítések helyszíne a Fesztivál Színház és az Előadóterem, a legnépszerűbb előadásokból ismétlések is láthatók.

- Az élő HD-közvetítések jól illeszkednek abba a programba, hogy szeretnének minél szélesebb közönséget elérni. Honnan jött az ötlet, hogy az opera hagyományait érdemes lenne kombinálni a legújabb technológiával?

- Csak meg kellett nézni a Met történetét. A ház mindig is élen járt a technológiai újítások alkalmazásában, ahogyan ezt már a rádió és a tévé esetében említettem, így a mai új lehetőségek kiaknázása is logikus lépés volt. Valahányszor megszületik egy új technológia, a művész feladata kitalálni, hogyan lehet azt a művészet szolgálatába állítani. A Met képes volt erre, és a digitális technológia, a műholdas közvetítés felhasználásával ezt a tradíciót továbbvitte a jövőbe.

- Mennyiben változtatták meg a nagy felbontású kamerák az operajátszást?

- Jó operaelőadást alkotni embert próbáló feladat, ezért soha nem kérem arra a rendezőket, a díszlettervezőket vagy az énekeseket, hogy még a HD-közvetítésre is legyenek tekintettel. Csak arra kérem őket, hozzanak létre minél jobb előadást a nézőtéren ülők számára. A HD kamerák jelenléte másodlagos. Ám manapság az opera csak akkor képes új nézőket megnyerni, ha a színészi teljesítményben ugyanolyan drámai, valódi hatást kelt, mint egy modern színházi előadás a Broadwayn vagy egy mozifilm. A mai énekeseknek tehát tökéletes előadóművészeknek kell lenniük, nem tehetik meg, hogy csak úgy álldogálnak a színpadon és énekelnek. Át kell élniük a szerepüket az első pillanattól az utolsóig, akár énekelnek, akár csak épp a színpadon vannak. Ilyen szempontból a HD-közvetítés még nagyobb nyomást helyez rájuk, hiszen tudják, hogy a kamerák minden reakciójukat mutatják, ezért színészileg végig azonosulniuk kell a karakterükkel. De végül is az operát eleve így találták ki, és ma újra ez a feladat.

- És az énekesek örülnek ennek?

- Az igazi művészek mindig örömmel fogadják a kihívásokat. Az énekesek számára egyfajta kitüntetés, ha részesei lehetnek ezeknek a közvetítéseknek, mert tudják, hogy több százezer nézőhöz jutnak el. És a legizgalmasabb előadások általában a HD-közvetítések idején születnek. Operasztárnak lenni az énekes műfajokon belül a fizikailag legmegterhelőbb feladat. Nincs hangosítás, nincs mikrofon, csak az énekes, a teste, a hangja. A nagy művészek pedig akkor a legjobbak, amikor a legmagasabb a tét, mikor az egész világ őket figyeli. A kiváló atléták is a legstresszesebb körülmények között nyújtják a legjobb teljesítményt: a rekordok általában az olimpiákon dőlnek meg. Akadnak olyan vélemények, amelyek szerint az élő HD-közvetítések ugyan valóban rengeteg emberhez juttatják el ezeket a kiváló előadásokat, ám közben nem ösztönzik arra a nézőket, hogy gyakrabban menjenek el a helyi operaházba, hiszen ott nem kapják meg ugyanazt a művészi minőséget, mint a Metben. Szerintem ez attól függ, mit kínál a helyi operaház. Ahol nem elég vonzó a program, ott talán igaz ez az állítás. Ahol viszont kreatív és érdekes munka folyik, ott a HD program nem csökkenti, inkább fokozza a közönség érdeklődését.

- Mit szól ahhoz, hogy újabban más intézmények, például a londoni Royal Opera House is elindították a saját élő HD-közvetítéseiket?

- Ők minket követnek, mert rájöttek, hogy ez jó ötlet. Ez csak azt mutatja, hogy a Met vezető szerepet játszik ezen a területen. Ha az embert utánozzák, az mindig bók, annak a jele, hogy valamit jól csinált.

- Említene néhány előadást a következő szezonból, amelyeket már nagyon vár?

- A Met mindig büszke volt arra, hogy művek széles választékát tartja műsoron, és ez a mai, nagyon eklektikus kínálatra is igaz. Nehezen tudnék egyetlen előadást kiemelni; számomra mindig az új produkciók a legérdekesebbek, mert azok igénylik a legnagyobb erőfeszítést ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

- A Met mindig rendel új operákat is.  Ezt miért tartja fontosnak?

- Ha meg akarjuk mutatni, hogy az opera élő, eleven műfaj, ahhoz nemcsak új produkciókat kell színpadra állítanunk, hanem a repertoárt új operák megrendelésével is bővítenünk kell, és ezen a területen a Met nagyon aktív munkát folytat. Emellett azonban az is fontos, hogy bemutassunk olyan műveket, amelyek korábban még nem szerepeltek a műsorunkban, legyen szó klasszikus vagy modern darabokról. A mostani szezonban bemutattuk például Csajkovszkij Jolantáját, amit még sosem játszott a Met, a következőben pedig Donizetti Tudor-operái közül a Roberto Devereux-t vesszük elő: ez egy nagy, drámai mű, melyet még nem lát-hatott az itteni közönség. Ha egy darab elő-ször szerepel a Met műsorán, az új közönséget vonz, ez pedig a kulcsa annak, hogy az opera a jövőben is virágzó műfaj maradhasson. Emellett továbbra is élen akarunk járni az új technológiák alkalmazásában, új alkalmazásokat fejlesztettünk okostelefonokra, okostévékre, a Google-ra. Legfontosabb célom, hogy a Met folyamatosan előre haladjon zeneileg, művészileg.

- Egész nap muzsikusokkal és zenével dolgozik. Vajon milyen zenét hallgat a szabadidejében?

- A helyzet az, hogy nekem nincs szabadidőm. Ha mégis, akkor a karmester feleségem (Keri-Lynn Wilson - a szerk.) zenéjét hallgatom. Egyébként a zene minden formáját szeretem, a régi és az új jazzt, a rockot, a popzenét, csak sajnos nincs rá időm.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Zenés színház

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Amikor a közönség elé lépek, csak a zene marad

A fiatal magyar drámai szoprán második helyet érdemelt a III. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen, és elnyerte a Fidelio különdíját is. Ádám Zsuzsannával az eddigi pályájáról, a kecskeméti Kodály-hatásról beszélgettünk, illetve arról, hogy honnan tudja, hogy neki operát kell énekelnie.
Zenés színház vidék

A Budavári Palotakoncertek műsorával köszöntik az új évet Szolnokon

A Szolnoki Szimfonikus Zenekar január 12-én a Budavári Palotakoncertek műsorával szórakoztatja a szolnoki publikumot.
Zenés színház operett

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.
Zenés színház életrajz

70 éves Molnár András, a legendás magyar Wagner-tenor

December 8-án ünnepli 70. születésnapját Molnár András Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, tenorista, érdemes művész.
Zenés színház operaház

Elvehetik az Operaháztól a beruházásait

A Liget-programot kezelő Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez kerülhet az Operaház felújítása és a műhelyház felépítése. A kérdésről jövő szerdán szavaz a Parlament. FONTOS: Cikkünket az Operaház válaszával frissítettük.