Zenés színház

Peter Jackson elődje: Josef Hoffmann

2013.05.13. 11:01
Ajánlom
Bár az utóbbi évtizedekben Wagner monumentális zenedráma-ciklusát, a Ringet is utolérte a színpadkép modernizálásának igénye, a cselekmény belső összefüggéseit kibontó friss, a fantáziát újra és újra megmozgató ötletekre áhítozó intellektuális kíváncsiság, azért a hagyományos, göcsörtös fákkal, meredek sziklákkal, mesekönyvbe illő sárkányokkal, széles mellkasú lovagokkal és terebélyes hősnőkkel benépesített, 19. századi látványvilág még mindig sokak számára ismerős.

A tradicionális díszletek és jelmezek rendszerint olyan meghatározó képi asszociációkként bukkannak fel az operalátogatók emlékezetének mélyéről, amilyen ellentmondást nem tűrően tartják fogva a hegyes fülek és új-zélandi erdők A Gyűrűk Ura-ciklus elkötelezett rajongóinak képzeletét Peter Jackson óta. Persze a wagneri mitológia vizuális elemeinek is akadtak megálmodói. Egyikük a bécsi tájképfestő, Josef Hoffmann (1831-1904) volt.

A Ring színpadra állítása már a kezdet kezdetén is bonyolult feladatnak bizonyult, részben, mert Wagner komponálás közben minden részletet a teljes, epikusan hömpölygő cselekmény horizontjához viszonyított, emlékekkel, sejtésekkel és látomásokkal fékezve az egyes drámai szituációk nyers lendületét, részben pedig, mert maga a történet is számos, színpadon csak az illúzió oltárán hozott igen komoly áldozatok árán ábrázolható elemet rejtett. Wagner hamar felismerte, hogy a színpadtechnika bevett lehetőségein edzett fantáziájú szakemberek aligha képesek megteremteni azt a képi világot, ami a Ring zenéjének gazdagságához és rétegzettségéhez illően lenyűgöző élmény nyújthat. Többek között ezért jutott arra a döntésre, hogy a látványt egy tájképfestővel tervezteti meg, és az elkészült festményeket "fordíttatja le" később színházi nyelvre. Ebben a folyamatban játszott kulcsszerepet Hoffmann.

Münchenben most tizenhét olyan színes grafikát állítanak ki, amelyeket a festő 1878 és 1885 között, Wagner-operáktól inspirálva készített. A tárlat egyébként alapvetően Wagner és az excentrikus bajor király, II. Lajos kapcsolatára koncentrál. Az adósságokban úszó zeneszerző 1864-ben, ötvenegy éves korában találkozott először az akkor alig tizennyolc esztendős uralkodóval, és azonnal fel is ismerte a sajátos képzeletvilágban élő, kreativitását és szellemi energiáit később az államügyekkel való törődés helyett többek között mesekastélyok építtetésére fordító fiatalember személyiségében rejlő lehetőségeket: "... a sors ezt az ifjút rendelte megváltásomra" - írta.

A találkozás csakugyan sorsfordító volt, mivel a király hajlandónak mutatkozott arra, hogy anyagilag támogassa Wagnernek a Gesamtkunstwerk méltó kereteiről vallott, roppant költséges elképzeléseit. A sajátos művészetvallás helyszínéül megálmodott, bizonyos értelemben zarándokhelyként funkcionáló zenepalota ugyan Münchenben végül csak terv maradt (a Festspielhaus Bayreuth-ban épült fel), a király támogatása nélkül azonban számos Wagner-zenedráma, köztük a Ring tervei is könnyen zátonyra futhattak volna. Igaz, II. Lajos és a komponista viszonya később megromlott, mivel az uralkodó nem látta szükségesnek, hogy A Rajna kincse és A walkür bemutatójával megvárja a tetralógia összefüggő, Wagner elképzeléseinek megfelelő premierjét, együttműködésüknek azonban az operák színrevitelével kapcsolatban is számos nyoma maradt. Olyan művészi lenyomatok, mint Hoffmann-nak a király magánlakosztálya számára készült Ring-képei, amelyeket a július 21-ig nyitvatartó kiállításon a Max Oppel Alapítvány jóvoltából tekinthetnek meg az érdeklődők.

Emellett Eduard Ille (1823-1900) akvarelljeit is bemutatják a nyilvánosságnak, amelyeket a művész eredetileg szintén a magánlakosztályok valamelyike számára készített -  A nürnbergi mesterdalnokok szüzséjétől megihletve.

A Mesterdalnokok Budapesten is jelentős szerepet kap júniusban: ezt az operát viszik színre a Művészetek palotájában a Wagner-napok idei bemutatójaként, nemzetközi sztárszereposztással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Miranda Liu három órán át játszott a zenekarnak, míg megkapta a koncertmesteri széket

Tizenkilenc évesen vált a legfiatalabb hazai koncertmesterré, igaz, meg is dolgozott érte. Miranda Liu még mindig csak huszonkettő, de már kvartettalapító, most pedig egy új kamarazenei fesztivált szervez az ősz beköszöntekor. Ez lesz a New Millennium.
Könyv

Ernest Hemingway ritkán látott családi fotói

Felépítette saját mítoszát: síelt, horgászott, vadászott, bikaviadalokat látogatott, szenvedélyesen érdekelte a háború és fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. A Nobel-díjas amerikai író, akinek tárgyilagos szikár stílusát sokan próbálják utánozni azóta is, 1899. július 21-én született.
Vizuál

Aki pestiesítette a párizsi divatot

Egyszerű másoló, remek divatérzékű üzletasszony vagy tervezőzseni? Rotschild Klára szalonja a luxust jelentette a harmincastól a hetvenes évekig. Simonovics Ildikó mesélt arról, milyen kihívás összegyűjteni a még megmaradt ruhákat, dokumentumokat és kibogozni a valóságot a legendák és pletykák közül.
Klasszikus

Barokk randevú Gödöllőn

A barokk zenének ad otthont augusztusban a Gödöllői Királyi Kastély, ahol Bach egyik ritkán játszott világi kantátájának színpadi változata és Vivaldi a-moll kettősversenye is elhangzik.
Klasszikus

Amikor Maria João Pires másik zongoraversennyel készült, mint a zenekar

Ma ünnepli 75. születésnapját Maria João Pires, az egyik legjobb Mozart-játékos az elmúlt évtizedekből. Leghíresebb koncertfelvételével köszöntjük őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

A politika vált a legfőbb beszédtémává. Ennek nem kéne így lennie.

Októberben mutatják be Budapesten Eötvös Péter tizenöt éves operáját, az Angyalok Amerikában. Ennek kapcsán olvasható interjú a világ egyik legkeresettebb operaszerzőjével.
Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.