Zenés színház

Peter Jackson elődje: Josef Hoffmann

2013.05.13. 11:01
Ajánlom
Bár az utóbbi évtizedekben Wagner monumentális zenedráma-ciklusát, a Ringet is utolérte a színpadkép modernizálásának igénye, a cselekmény belső összefüggéseit kibontó friss, a fantáziát újra és újra megmozgató ötletekre áhítozó intellektuális kíváncsiság, azért a hagyományos, göcsörtös fákkal, meredek sziklákkal, mesekönyvbe illő sárkányokkal, széles mellkasú lovagokkal és terebélyes hősnőkkel benépesített, 19. századi látványvilág még mindig sokak számára ismerős.

A tradicionális díszletek és jelmezek rendszerint olyan meghatározó képi asszociációkként bukkannak fel az operalátogatók emlékezetének mélyéről, amilyen ellentmondást nem tűrően tartják fogva a hegyes fülek és új-zélandi erdők A Gyűrűk Ura-ciklus elkötelezett rajongóinak képzeletét Peter Jackson óta. Persze a wagneri mitológia vizuális elemeinek is akadtak megálmodói. Egyikük a bécsi tájképfestő, Josef Hoffmann (1831-1904) volt.

A Ring színpadra állítása már a kezdet kezdetén is bonyolult feladatnak bizonyult, részben, mert Wagner komponálás közben minden részletet a teljes, epikusan hömpölygő cselekmény horizontjához viszonyított, emlékekkel, sejtésekkel és látomásokkal fékezve az egyes drámai szituációk nyers lendületét, részben pedig, mert maga a történet is számos, színpadon csak az illúzió oltárán hozott igen komoly áldozatok árán ábrázolható elemet rejtett. Wagner hamar felismerte, hogy a színpadtechnika bevett lehetőségein edzett fantáziájú szakemberek aligha képesek megteremteni azt a képi világot, ami a Ring zenéjének gazdagságához és rétegzettségéhez illően lenyűgöző élmény nyújthat. Többek között ezért jutott arra a döntésre, hogy a látványt egy tájképfestővel tervezteti meg, és az elkészült festményeket "fordíttatja le" később színházi nyelvre. Ebben a folyamatban játszott kulcsszerepet Hoffmann.

Münchenben most tizenhét olyan színes grafikát állítanak ki, amelyeket a festő 1878 és 1885 között, Wagner-operáktól inspirálva készített. A tárlat egyébként alapvetően Wagner és az excentrikus bajor király, II. Lajos kapcsolatára koncentrál. Az adósságokban úszó zeneszerző 1864-ben, ötvenegy éves korában találkozott először az akkor alig tizennyolc esztendős uralkodóval, és azonnal fel is ismerte a sajátos képzeletvilágban élő, kreativitását és szellemi energiáit később az államügyekkel való törődés helyett többek között mesekastélyok építtetésére fordító fiatalember személyiségében rejlő lehetőségeket: "... a sors ezt az ifjút rendelte megváltásomra" - írta.

A találkozás csakugyan sorsfordító volt, mivel a király hajlandónak mutatkozott arra, hogy anyagilag támogassa Wagnernek a Gesamtkunstwerk méltó kereteiről vallott, roppant költséges elképzeléseit. A sajátos művészetvallás helyszínéül megálmodott, bizonyos értelemben zarándokhelyként funkcionáló zenepalota ugyan Münchenben végül csak terv maradt (a Festspielhaus Bayreuth-ban épült fel), a király támogatása nélkül azonban számos Wagner-zenedráma, köztük a Ring tervei is könnyen zátonyra futhattak volna. Igaz, II. Lajos és a komponista viszonya később megromlott, mivel az uralkodó nem látta szükségesnek, hogy A Rajna kincse és A walkür bemutatójával megvárja a tetralógia összefüggő, Wagner elképzeléseinek megfelelő premierjét, együttműködésüknek azonban az operák színrevitelével kapcsolatban is számos nyoma maradt. Olyan művészi lenyomatok, mint Hoffmann-nak a király magánlakosztálya számára készült Ring-képei, amelyeket a július 21-ig nyitvatartó kiállításon a Max Oppel Alapítvány jóvoltából tekinthetnek meg az érdeklődők.

Emellett Eduard Ille (1823-1900) akvarelljeit is bemutatják a nyilvánosságnak, amelyeket a művész eredetileg szintén a magánlakosztályok valamelyike számára készített -  A nürnbergi mesterdalnokok szüzséjétől megihletve.

A Mesterdalnokok Budapesten is jelentős szerepet kap júniusban: ezt az operát viszik színre a Művészetek palotájában a Wagner-napok idei bemutatójaként, nemzetközi sztárszereposztással.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.