Zenés színház

Peter Jackson elődje: Josef Hoffmann

2013.05.13. 11:01
Ajánlom
Bár az utóbbi évtizedekben Wagner monumentális zenedráma-ciklusát, a Ringet is utolérte a színpadkép modernizálásának igénye, a cselekmény belső összefüggéseit kibontó friss, a fantáziát újra és újra megmozgató ötletekre áhítozó intellektuális kíváncsiság, azért a hagyományos, göcsörtös fákkal, meredek sziklákkal, mesekönyvbe illő sárkányokkal, széles mellkasú lovagokkal és terebélyes hősnőkkel benépesített, 19. századi látványvilág még mindig sokak számára ismerős.

A tradicionális díszletek és jelmezek rendszerint olyan meghatározó képi asszociációkként bukkannak fel az operalátogatók emlékezetének mélyéről, amilyen ellentmondást nem tűrően tartják fogva a hegyes fülek és új-zélandi erdők A Gyűrűk Ura-ciklus elkötelezett rajongóinak képzeletét Peter Jackson óta. Persze a wagneri mitológia vizuális elemeinek is akadtak megálmodói. Egyikük a bécsi tájképfestő, Josef Hoffmann (1831-1904) volt.

A Ring színpadra állítása már a kezdet kezdetén is bonyolult feladatnak bizonyult, részben, mert Wagner komponálás közben minden részletet a teljes, epikusan hömpölygő cselekmény horizontjához viszonyított, emlékekkel, sejtésekkel és látomásokkal fékezve az egyes drámai szituációk nyers lendületét, részben pedig, mert maga a történet is számos, színpadon csak az illúzió oltárán hozott igen komoly áldozatok árán ábrázolható elemet rejtett. Wagner hamar felismerte, hogy a színpadtechnika bevett lehetőségein edzett fantáziájú szakemberek aligha képesek megteremteni azt a képi világot, ami a Ring zenéjének gazdagságához és rétegzettségéhez illően lenyűgöző élmény nyújthat. Többek között ezért jutott arra a döntésre, hogy a látványt egy tájképfestővel tervezteti meg, és az elkészült festményeket "fordíttatja le" később színházi nyelvre. Ebben a folyamatban játszott kulcsszerepet Hoffmann.

Münchenben most tizenhét olyan színes grafikát állítanak ki, amelyeket a festő 1878 és 1885 között, Wagner-operáktól inspirálva készített. A tárlat egyébként alapvetően Wagner és az excentrikus bajor király, II. Lajos kapcsolatára koncentrál. Az adósságokban úszó zeneszerző 1864-ben, ötvenegy éves korában találkozott először az akkor alig tizennyolc esztendős uralkodóval, és azonnal fel is ismerte a sajátos képzeletvilágban élő, kreativitását és szellemi energiáit később az államügyekkel való törődés helyett többek között mesekastélyok építtetésére fordító fiatalember személyiségében rejlő lehetőségeket: "... a sors ezt az ifjút rendelte megváltásomra" - írta.

A találkozás csakugyan sorsfordító volt, mivel a király hajlandónak mutatkozott arra, hogy anyagilag támogassa Wagnernek a Gesamtkunstwerk méltó kereteiről vallott, roppant költséges elképzeléseit. A sajátos művészetvallás helyszínéül megálmodott, bizonyos értelemben zarándokhelyként funkcionáló zenepalota ugyan Münchenben végül csak terv maradt (a Festspielhaus Bayreuth-ban épült fel), a király támogatása nélkül azonban számos Wagner-zenedráma, köztük a Ring tervei is könnyen zátonyra futhattak volna. Igaz, II. Lajos és a komponista viszonya később megromlott, mivel az uralkodó nem látta szükségesnek, hogy A Rajna kincse és A walkür bemutatójával megvárja a tetralógia összefüggő, Wagner elképzeléseinek megfelelő premierjét, együttműködésüknek azonban az operák színrevitelével kapcsolatban is számos nyoma maradt. Olyan művészi lenyomatok, mint Hoffmann-nak a király magánlakosztálya számára készült Ring-képei, amelyeket a július 21-ig nyitvatartó kiállításon a Max Oppel Alapítvány jóvoltából tekinthetnek meg az érdeklődők.

Emellett Eduard Ille (1823-1900) akvarelljeit is bemutatják a nyilvánosságnak, amelyeket a művész eredetileg szintén a magánlakosztályok valamelyike számára készített -  A nürnbergi mesterdalnokok szüzséjétől megihletve.

A Mesterdalnokok Budapesten is jelentős szerepet kap júniusban: ezt az operát viszik színre a Művészetek palotájában a Wagner-napok idei bemutatójaként, nemzetközi sztárszereposztással.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.
Zenés színház interjú

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.