Zenés színház

Philip Glass tarolt a Müpában

2014.03.24. 16:05
Ajánlom
Március 22-én volt látható Philip Glass amerikai zeneszerző A Szépség és a Szörnyeteg című filmoperája a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából. Művészetek Palotájában adott koncerten a művész a nevét viselő együttessel lépett fel.

A BTF vasárnapi közleménye szerint a teltházas szombati rendezvény elején Philip Glass néhány saját szerzeményét is előadta zongorán, így a közönség hallhatta például a Metamorphoses című darab egyes tételeit. Philip Glass a mű keletkezésével kapcsolatban felidézte: egy brazil rendező barátja kérte fel, hogy Kafka Átváltozás című művéhez írjon zenét. Mint mondta, a zeneszerző feladata, hogy a szövegre intellektuálisan, kreatívan és érzelmileg is reagáljon.

"Kafka nincs itt, hogy segítsen, tehát csak annyit tehettem, hogy sokat olvastam tőle és róla. Megpróbáltam őt megismerni. Ugyanakkor, amikor zenét kell írni a darabhoz, akkor nincs más, mint a darab és a zene. Kafka nagy hatást tesz rám, bármikor olvasom, hiszen talán ő az első 20. századi író, aki egzisztenciális kérdéseket vetett fel, és válaszaiban messze meghaladta korát. Az ő világával azonosulni számomra egyenlő a magasrendű inspirációval" - fogalmazott Glass.

A 77 éves mester filmoperáját, A Szépség és a Szörnyeteget Jean Cocteau 1941-ben készült filmje ihlette. Philip Glass felidézte, hogy a művel 1981-ben kezdett el foglalkozni, a filmopera végül 1992-ben készült el. Közben több filmzenét is írt és számos operát komponált, így véleménye szerint sok tapasztalatot gyűjtött mindkét műfajban.

"A film és a zene összekapcsolását nevezhetjük a színház egyik arcának. A színház szövegben, képben, mozgásban és zenében nyer kifejezést. Évek óta foglalkoztat a tánc, a költészet és az opera, amely látványra és muzsikára épül" - fogalmazott a zeneszerző.

Beszélt arról is, hogy ugyan a szórakoztatást illetően a film megelőzte az operát, de tagadhatatlan, hogy a film és az opera közötti kapcsolat még mindig nagyon közeli. "Mivel mindkét műfajjal van tapasztalatom, nyugodtan mondhatom, hogy egy filmzeneszerzőnek kezelni kell a színház mind a négy elemét. Tudnunk kell dolgozni a hanggal, a szöveggel, a képpel és a mozgással. Ez különösen igaz az operára, de számos vonatkozásban a filmre is. A zene és a film egy dologban viszont gyökeresen különböznek egymástól: másképp tárják föl magukat a közönségnek" - tette hozzá a zeneszerző.

A Szépség és a Szörnyeteg című filmopera előzményeiről elmondta: Georges Auric elküldte a zenét Cocteau-nak, aki felhasználta, de nem ott, ahol a zeneszerző azt elképzelte. "Nem lehet tudni, milyen volt az eredeti, nekünk már csak Cocteau változata van meg. Auric elgondolását nem ismerjük. Én a filmet sokkal inkább operaszerűen képzeltem el. A zene mindenhová elkíséri a szereplőket. Olyan egységet alkot a filmmel, amely megbonthatatlan" - hangsúlyozta Philip Glass.

Felidézte, hogy tárgyalt Auric özvegyével is, aki beleegyezett, hogy teljesen lehalkítsa az eredeti filmzenét. "A munka nagyjából 3 évig tartott, 1992-től 1995-ig. Úgy éreztem, hogy a zenét a film eredetileg nem használta jól, ezért az volt a célom, hogy újraalkossam a film és a zene kapcsolatát, mondhatni újra felfedezzem azt" - jegyezte meg a zeneszerző.

Hozzátette: Cocteau három filmjével dolgozott és mindegyikben más volt a cél, de itt az élő zenei előadással való összekapcsolás izgatta leginkább. 

"Mivel a filmet már felvették és megvágták, az nem változik többet. Az élő zenei előadás viszont estéről estére más és más, még ha ugyanazt játsszuk is. Kicsit mindig más lesz a tempó és a megformálás. Az élő előadás életszerűsége abban áll, hogy a közönség jelen van a mű újraalkotásánál és az előadó a saját előadói hangját kölcsönzi a zenének" - mondta Philip Glass.

A Szépség és a Szörnyeteg zenéjét a Művészetek Palotájában a Philip Glass Ensemble adta elő. Az együttes már 40 éve létezik, az idősebbek az alapításnál is jelen voltak: van olyan muzsikus, akivel 45 éve játszik a zeneszerző, amit pedig Budapesten adtak elő, azt Philip Glass szavai szerint csak ez a csapat tudja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Plusz

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Könyv

Kukorelly Endre egymillió forintot ajánlott fel a Baumgarten-díj visszaállítására

Az író közösségi finanszírozásból javasolja a díj felélesztését, reagálva a nemzeti ünnepen kiosztott állami kitüntetések körüli visszásságokra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

"Szívből gratulálok nagyszerű billentyűs kollégáimnak" - írja.
Zenés színház videó

Dallal búcsúzott az új-zélandi tragédia áldozataitól a népszerű operatrió

„Ezek nem mi vagyunk. Mi nem vagyunk erőszakos emberek” – üzenik az új-zélandi énekesek. A tenor családtagja is megsérült a pénteki tömeggyilkosságban.
Zenés színház opera

Az Aida címszerepében debütál Ádám Zsuzsanna Szegeden

Főszerepben mutatkozik be Ádám Zsuzsanna a Szegedi Szabadtéri Játékokon. „Elállt a lélegzetem” – mesélte az énekesnő.
Zenés színház emléktábla

Emléktáblát avattak Mednyánszky Ági tiszteletére

Az Operettszínház örökös tagjának emléktábláját egykori otthona, az Erzsébet tér 5. szám alatt avatták fel.
Zenés színház videó

Itt nézheti meg a Jonas Kaufmannról készült dokumentumfilmet

A német tenor a világ egyik legkeresettebb művészé vált, akiért úgy rajonganak, mint nagy elődeiért. Ez a dokumentumfilm a színfalak mögé pillant, és a népszerűség okát keresi.