Zenés színház

Philip Glass tarolt a Müpában

2014.03.24. 16:05
Ajánlom
Március 22-én volt látható Philip Glass amerikai zeneszerző A Szépség és a Szörnyeteg című filmoperája a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából. Művészetek Palotájában adott koncerten a művész a nevét viselő együttessel lépett fel.

A BTF vasárnapi közleménye szerint a teltházas szombati rendezvény elején Philip Glass néhány saját szerzeményét is előadta zongorán, így a közönség hallhatta például a Metamorphoses című darab egyes tételeit. Philip Glass a mű keletkezésével kapcsolatban felidézte: egy brazil rendező barátja kérte fel, hogy Kafka Átváltozás című művéhez írjon zenét. Mint mondta, a zeneszerző feladata, hogy a szövegre intellektuálisan, kreatívan és érzelmileg is reagáljon.

"Kafka nincs itt, hogy segítsen, tehát csak annyit tehettem, hogy sokat olvastam tőle és róla. Megpróbáltam őt megismerni. Ugyanakkor, amikor zenét kell írni a darabhoz, akkor nincs más, mint a darab és a zene. Kafka nagy hatást tesz rám, bármikor olvasom, hiszen talán ő az első 20. századi író, aki egzisztenciális kérdéseket vetett fel, és válaszaiban messze meghaladta korát. Az ő világával azonosulni számomra egyenlő a magasrendű inspirációval" - fogalmazott Glass.

A 77 éves mester filmoperáját, A Szépség és a Szörnyeteget Jean Cocteau 1941-ben készült filmje ihlette. Philip Glass felidézte, hogy a művel 1981-ben kezdett el foglalkozni, a filmopera végül 1992-ben készült el. Közben több filmzenét is írt és számos operát komponált, így véleménye szerint sok tapasztalatot gyűjtött mindkét műfajban.

"A film és a zene összekapcsolását nevezhetjük a színház egyik arcának. A színház szövegben, képben, mozgásban és zenében nyer kifejezést. Évek óta foglalkoztat a tánc, a költészet és az opera, amely látványra és muzsikára épül" - fogalmazott a zeneszerző.

Beszélt arról is, hogy ugyan a szórakoztatást illetően a film megelőzte az operát, de tagadhatatlan, hogy a film és az opera közötti kapcsolat még mindig nagyon közeli. "Mivel mindkét műfajjal van tapasztalatom, nyugodtan mondhatom, hogy egy filmzeneszerzőnek kezelni kell a színház mind a négy elemét. Tudnunk kell dolgozni a hanggal, a szöveggel, a képpel és a mozgással. Ez különösen igaz az operára, de számos vonatkozásban a filmre is. A zene és a film egy dologban viszont gyökeresen különböznek egymástól: másképp tárják föl magukat a közönségnek" - tette hozzá a zeneszerző.

A Szépség és a Szörnyeteg című filmopera előzményeiről elmondta: Georges Auric elküldte a zenét Cocteau-nak, aki felhasználta, de nem ott, ahol a zeneszerző azt elképzelte. "Nem lehet tudni, milyen volt az eredeti, nekünk már csak Cocteau változata van meg. Auric elgondolását nem ismerjük. Én a filmet sokkal inkább operaszerűen képzeltem el. A zene mindenhová elkíséri a szereplőket. Olyan egységet alkot a filmmel, amely megbonthatatlan" - hangsúlyozta Philip Glass.

Felidézte, hogy tárgyalt Auric özvegyével is, aki beleegyezett, hogy teljesen lehalkítsa az eredeti filmzenét. "A munka nagyjából 3 évig tartott, 1992-től 1995-ig. Úgy éreztem, hogy a zenét a film eredetileg nem használta jól, ezért az volt a célom, hogy újraalkossam a film és a zene kapcsolatát, mondhatni újra felfedezzem azt" - jegyezte meg a zeneszerző.

Hozzátette: Cocteau három filmjével dolgozott és mindegyikben más volt a cél, de itt az élő zenei előadással való összekapcsolás izgatta leginkább. 

"Mivel a filmet már felvették és megvágták, az nem változik többet. Az élő zenei előadás viszont estéről estére más és más, még ha ugyanazt játsszuk is. Kicsit mindig más lesz a tempó és a megformálás. Az élő előadás életszerűsége abban áll, hogy a közönség jelen van a mű újraalkotásánál és az előadó a saját előadói hangját kölcsönzi a zenének" - mondta Philip Glass.

A Szépség és a Szörnyeteg zenéjét a Művészetek Palotájában a Philip Glass Ensemble adta elő. Az együttes már 40 éve létezik, az idősebbek az alapításnál is jelen voltak: van olyan muzsikus, akivel 45 éve játszik a zeneszerző, amit pedig Budapesten adtak elő, azt Philip Glass szavai szerint csak ez a csapat tudja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.