Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

2020.08.02. 16:05
Ajánlom
Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Pietro_Mascagni_1-155236.jpg

Pietro Mascagni (1863-1945), zeneszerző fotója 1902-ből (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

1863. december 7-én született egy livornói pék fiaként. Anyját tízéves korában vesztette el, apja ettől kezdve egyedül nevelte öt gyermekét. Pietrino első zongoraleckéit egy templomi orgonistától vette, majd a helyi zeneiskola egyik fiatal tanára felfigyelt tehetségére és megismertette Verdi műveivel.

Amikor Mascagni otthon közölte, hogy nem jogász, hanem muzsikus akar lenni, a fia jövőjéért aggódó apja eltiltotta a zeneóráktól.

Végül egy bőkezű rokona vette szárnyai alá, az ő támogatásából végezte el a milánói konzervatóriumot. Egyik tanára a neves operaszerző Amilcare Ponchielli volt, s az intézmény falai között kötött barátságot a nála öt évvel idősebb Giacomo Puccinivel.

Mascagni tizennégy évesen komponált első, Örök bánat című zeneművét apjának ajánlotta bocsánatkérésül, egy évvel később mutatták be első szimfóniáját. Szerzeményeit a nevének betűiből alkotott Pigmeo Sarcanti álnéven jegyezte, mivel a konzervatórium szabályzata szerint a növendékek alkotásait nem lehetett nyilvánosan előadni.

Két év után megszakította tanulmányait és karmesternek szegődött egy vándortársulathoz, bejárva Itáliát.

Ezekben az években komponálta Guglielmo Ratcliff című operáját Heinrich Heine műve nyomán. Huszonhárom éves korában letelepedett a dél-olaszországi Cerignolában, ahol zongoratanításból élt és vezette a városi zenekart.

Libretto_Cavalleria_Rusticana_1906-155126.jpg

A Parasztbecsület librettója 1906-ból (kiadó: Sonzogno) (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

A kisvárosi életet fojtogatónak érző ifjú a Sonzogno kiadó pályázati felhívására 1888-ban fogott bele a Parasztbecsület című operájának megírásába, amelynek szövegkönyve Giovanni Verga drámája alapján született. Mivel a kiírás egyfelvonásos operára szólt, Mascagni az eredeti két felvonást a híres Intermezzo közbeiktatásával egyetlen felvonássá vonta össze. A zsűri a hetven pályamű közül az övét nyilvánította győztesnek, s az 1890. május 17-i római premier egyetlen este alatt világhírűvé tette a 27 éves komponistát, akit hatvanszor tapsoltak vissza a függöny elé.

A Parasztbecsületet még bemutatója évében műsorra tűzték a budapesti Operaházban Gustav Mahler vezényletével.

A mű ma is szerepel az operaházak repertoárján, általában Leoncavallo két évvel később született Bajazzók című darabjával együtt. A közönség fejében néha keveredik is a két opera: egy anekdota szerint, amikor Mascagni Londonban tartózkodott, Viktória királynő arra kérte, hogy játsszon neki a művéből. A királynő egyre komorabb lett, mert kedvenc része csak nem hangzott fel, s végül eldalolta a melódiát a zeneszerzőnek, aki nyelt egyet és eljátszotta - a prológust a Bajazzókból.

Cavalleria_Rusticana_Illustration_Circa_1880-155120.jpg

A Parasztbecsület egyik jelenetének illusztrációja (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

A Parasztbecsület az úgynevezett verista irányzat elindítója lett: "vero" olaszul igazat jelent, a naturalista irányzat követői a dallamos bel canto helyett a valóság bemutatására helyezték a hangsúlyt.

A Mascagni-mű szereplői nem romantikus hősök, hanem hús-vér emberek valódi érzelmekkel. Dallamai számos filmben is felcsendülnek, A Keresztapa harmadik részének csúcspontja az opera előadása alatt játszódik, s a film az Intermezzo hangjaira ér véget.

Mascagnit a köztudat "egyműves" szerzőként tartja számon, ami annyiban helytálló, hogy a Parasztbecsület sikerét nem tudta megismételni. Pedig tucatnyi operát írt (Fritz barátunk, Silvano, Az álarcosok, A kis Marat, Néró), de ezek nélkülözik a valódi drámaiságot és az invenciót, több meg is bukott. Az Iris érdekessége, hogy Puccinit megelőzve vitt operaszínpadra távol-keleti történetet, szövegkönyvírója pedig az a Luigi Illica volt, aki Puccini Tosca és a Manon Lescaut című drámáinak librettóját is jegyezte.

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is.

Karmesterként is keresett volt, Olaszországban ő dirigálta először Csajkovszkij VI. "Patetikus" szimfóniáját 1898-ban, a milánói Scalában. A 20. század elején több alkalommal turnézott Amerikában, 1926 szeptemberében a Time magazin címlapjára is felkerült. A New York-i Metropolitan Operában is vezényelt, s még az sem szegte kedvét, hogy első tengerentúli fellépése kudarccal végződött, mert a közönség ott is csak a Parasztbecsületre volt kíváncsi. 

791px-PMascagni-155122.jpg

Mascagni 1915 körül. (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Többször ellátogatott Magyarországra, Budapesten és Szegeden leghíresebb művét dirigálta. 1929-ben a milánói Scalában ő lett Arturo Toscanini utóda a dirigensi poszton, ugyanebben az évben beválasztották az Olasz Királyi Akadémia tagjai közé, 1933-ban a római operaház zenei vezetője lett.

A híresen jól öltözött és mindig elegáns Mascagni szabadidejében szeretett kártyázni és biliárdozni, közismert volt gyűjtőszenvedélyéről, a hangszerek mellett képeket, órákat, tollakat, pipákat, nyakkendőket és mellényeket is gyűjtött.

Egész életében bipoláris zavarban szenvedett, az aktív alkotói időszakokat depresszió követte. Élete végén testi és lelki bajai miatt (a második világháborúban legidősebb fiát is elvesztette) már csak ülve tudott vezényelni. 82 éves korában, 1945. augusztus 2-án halt meg Rómában, s nem csak hogy állami temetést nem kapott, de a hivatalos szervek még a szertartáson sem képviseltették magukat. Hamvait hat évvel később szülővárosába, Livornóba vitték át. 1963-ban, születésének centenáriumán emléktáblát avattak annak a római szállodának a falán, ahol megszállt leghíresebb műve, a Parasztbecsület bemutatója alkalmából.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Zenés színház női karmester

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház interjú

„Ma már el sem tudnám képzelni az életemet operett nélkül!”

Lévai Enikő operettprimadonna neve a Budapesti Operettszínház közönsége mellett a Budavári Palotakoncertek visszatérő nézői számára is sokat mond. Augusztus 8-án immár negyedik alkalommal örvendezteti majd meg az Oroszlános Udvarba érkezőket szívhez szóló, csodaszép melódiákkal. A közelgő gála kapcsán nemcsak azt árulta el, milyen dalokat hallhatunk idén az előadásában, de arról is mesélt, számára mi teszi különlegessé ezt a rendezvényt.
Zenés színház interjú

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.