Zenés színház

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

2020.08.02. 16:05
Ajánlom
Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Pietro_Mascagni_1-155236.jpg

Pietro Mascagni (1863-1945), zeneszerző fotója 1902-ből (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

1863. december 7-én született egy livornói pék fiaként. Anyját tízéves korában vesztette el, apja ettől kezdve egyedül nevelte öt gyermekét. Pietrino első zongoraleckéit egy templomi orgonistától vette, majd a helyi zeneiskola egyik fiatal tanára felfigyelt tehetségére és megismertette Verdi műveivel.

Amikor Mascagni otthon közölte, hogy nem jogász, hanem muzsikus akar lenni, a fia jövőjéért aggódó apja eltiltotta a zeneóráktól.

Végül egy bőkezű rokona vette szárnyai alá, az ő támogatásából végezte el a milánói konzervatóriumot. Egyik tanára a neves operaszerző Amilcare Ponchielli volt, s az intézmény falai között kötött barátságot a nála öt évvel idősebb Giacomo Puccinivel.

Mascagni tizennégy évesen komponált első, Örök bánat című zeneművét apjának ajánlotta bocsánatkérésül, egy évvel később mutatták be első szimfóniáját. Szerzeményeit a nevének betűiből alkotott Pigmeo Sarcanti álnéven jegyezte, mivel a konzervatórium szabályzata szerint a növendékek alkotásait nem lehetett nyilvánosan előadni.

Két év után megszakította tanulmányait és karmesternek szegődött egy vándortársulathoz, bejárva Itáliát.

Ezekben az években komponálta Guglielmo Ratcliff című operáját Heinrich Heine műve nyomán. Huszonhárom éves korában letelepedett a dél-olaszországi Cerignolában, ahol zongoratanításból élt és vezette a városi zenekart.

Libretto_Cavalleria_Rusticana_1906-155126.jpg

A Parasztbecsület librettója 1906-ból (kiadó: Sonzogno) (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

A kisvárosi életet fojtogatónak érző ifjú a Sonzogno kiadó pályázati felhívására 1888-ban fogott bele a Parasztbecsület című operájának megírásába, amelynek szövegkönyve Giovanni Verga drámája alapján született. Mivel a kiírás egyfelvonásos operára szólt, Mascagni az eredeti két felvonást a híres Intermezzo közbeiktatásával egyetlen felvonássá vonta össze. A zsűri a hetven pályamű közül az övét nyilvánította győztesnek, s az 1890. május 17-i római premier egyetlen este alatt világhírűvé tette a 27 éves komponistát, akit hatvanszor tapsoltak vissza a függöny elé.

A Parasztbecsületet még bemutatója évében műsorra tűzték a budapesti Operaházban Gustav Mahler vezényletével.

A mű ma is szerepel az operaházak repertoárján, általában Leoncavallo két évvel később született Bajazzók című darabjával együtt. A közönség fejében néha keveredik is a két opera: egy anekdota szerint, amikor Mascagni Londonban tartózkodott, Viktória királynő arra kérte, hogy játsszon neki a művéből. A királynő egyre komorabb lett, mert kedvenc része csak nem hangzott fel, s végül eldalolta a melódiát a zeneszerzőnek, aki nyelt egyet és eljátszotta - a prológust a Bajazzókból.

Cavalleria_Rusticana_Illustration_Circa_1880-155120.jpg

A Parasztbecsület egyik jelenetének illusztrációja (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

A Parasztbecsület az úgynevezett verista irányzat elindítója lett: "vero" olaszul igazat jelent, a naturalista irányzat követői a dallamos bel canto helyett a valóság bemutatására helyezték a hangsúlyt.

A Mascagni-mű szereplői nem romantikus hősök, hanem hús-vér emberek valódi érzelmekkel. Dallamai számos filmben is felcsendülnek, A Keresztapa harmadik részének csúcspontja az opera előadása alatt játszódik, s a film az Intermezzo hangjaira ér véget.

Mascagnit a köztudat "egyműves" szerzőként tartja számon, ami annyiban helytálló, hogy a Parasztbecsület sikerét nem tudta megismételni. Pedig tucatnyi operát írt (Fritz barátunk, Silvano, Az álarcosok, A kis Marat, Néró), de ezek nélkülözik a valódi drámaiságot és az invenciót, több meg is bukott. Az Iris érdekessége, hogy Puccinit megelőzve vitt operaszínpadra távol-keleti történetet, szövegkönyvírója pedig az a Luigi Illica volt, aki Puccini Tosca és a Manon Lescaut című drámáinak librettóját is jegyezte.

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is.

Karmesterként is keresett volt, Olaszországban ő dirigálta először Csajkovszkij VI. "Patetikus" szimfóniáját 1898-ban, a milánói Scalában. A 20. század elején több alkalommal turnézott Amerikában, 1926 szeptemberében a Time magazin címlapjára is felkerült. A New York-i Metropolitan Operában is vezényelt, s még az sem szegte kedvét, hogy első tengerentúli fellépése kudarccal végződött, mert a közönség ott is csak a Parasztbecsületre volt kíváncsi. 

791px-PMascagni-155122.jpg

Mascagni 1915 körül. (Fotó/Forrás: közkincs/wikipedia)

Többször ellátogatott Magyarországra, Budapesten és Szegeden leghíresebb művét dirigálta. 1929-ben a milánói Scalában ő lett Arturo Toscanini utóda a dirigensi poszton, ugyanebben az évben beválasztották az Olasz Királyi Akadémia tagjai közé, 1933-ban a római operaház zenei vezetője lett.

A híresen jól öltözött és mindig elegáns Mascagni szabadidejében szeretett kártyázni és biliárdozni, közismert volt gyűjtőszenvedélyéről, a hangszerek mellett képeket, órákat, tollakat, pipákat, nyakkendőket és mellényeket is gyűjtött.

Egész életében bipoláris zavarban szenvedett, az aktív alkotói időszakokat depresszió követte. Élete végén testi és lelki bajai miatt (a második világháborúban legidősebb fiát is elvesztette) már csak ülve tudott vezényelni. 82 éves korában, 1945. augusztus 2-án halt meg Rómában, s nem csak hogy állami temetést nem kapott, de a hivatalos szervek még a szertartáson sem képviseltették magukat. Hamvait hat évvel később szülővárosába, Livornóba vitték át. 1963-ban, születésének centenáriumán emléktáblát avattak annak a római szállodának a falán, ahol megszállt leghíresebb műve, a Parasztbecsület bemutatója alkalmából.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

„Nagy tételben fogyasztom a szépprózát” – Grisnik Petra, a Lírástudók új műsorvezetője

Grisnik Petra személyében új műsorvezető csatlakozik a Lírástudók csapatához. Első vendége Závada Pál, akivel legújabb kötetéről, az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlinről beszélgetnek a május 25-én jelentkező műsorban. A színésznővel könyvekről, olvasási szokásairól és irodalmi kötődéseiről beszélgettünk. 
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Musical és klezmerzene is várja a Margitszigeti Színház közönségét

Nagyszabású sajtótájékoztató keretében ismertette nyári évadát a Margitszigeti Színház, amely a szórakoztató színházi előadások mellett könnyűzenei programokkal is várja az érdeklődőket.
Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.