Zenés színház

Polip és strandpapucs - az Ariadné az Operaházban

2013.05.08. 12:43
Ajánlom
"[Az Ariadné] az élet egyik legközvetlenebb és legnagyobb horderejű problémájáról szól: a hűségről; hogy ragaszkodjunk-e ahhoz, ami elveszett, akár az életünk árán - vagy éljünk, éljünk tovább, jussunk túl rajta, alakuljunk át, áldozzuk fel a lélek érintetlenségét, és ebben az átváltozásban őrizzük meg lényegünket, maradjunk emberi lények, ne süllyedjünk állati, vagyis emlékezet nélküli szintre..."

A fenti levélrészlet Hugo von Hofmannsthal mélyen elkötelezett és kitartó igyekezetének a bizonyítéka, amellyel megpróbálta meggyőzni Richard Strausst közös tervük, az Ariadné Naxoszban (Ariadne auf Naxos) koherenciájáról és életképességéről. Ami azt illeti, a megfogalmazás pontosságának, a szavak ellenállhatatlan érzelmi erejének, az egyszerre személyes és társadalmi dilemma intellektuális jelentőségének hatására az olvasó csakugyan hajlamos az író feltétel nélküli hívéül szegődni, a komponista azonban nem adta meg magát ilyen könnyen.

Strauss színházi ösztönei nem érték be a szellemi tartalom megsejtésének lehetőségével: ő pontosan tudni akarta, hogyan vetül majd egymásra, hogyan értelmezi és ellenpontozza majd egymást az Ariadné-lamentók méltóságteljes operai tradíciója és Molière Úrhatnám polgárának szarkazmusa. Bár lelkesedett a hagyományt és értéket frivol módon megkérdőjelező ilbrettó tervéért, az elkészült szövegkönyv laza, szinte csak asszociációk segítségével összefűzött szerkezetében nem bízott. Akár ezért, akár más okból, mindenesetre az 1912-es stuttgarti premier némileg bizonytalan visszhangja őt igazolta. Az Ariadné évekre eltűnt a süllyesztőben, és csak egy alapos átdolgozás után kelt életre újra, hogy a 20. századi operatörténet egyik megkerülhetetlen alkotásává váljon.

Ahogy az 1916-os bécsi bemutató óta szinte minden zenés színház, a Magyar Állami Operaház is a darab második változatát állítja most színpadra hozzávetőleg négy évtizedes szünet után. A produkció alapkoncepciója, ahogyan azt a rendező, Anger Ferenc hangsúlyozta, a kompozíció csaknem szemérmetlenül ironikus, komédiát és tragédiát, színpadot és öltözőt, a valódi, megélt életet és annak művészi ábrázolását különösen izgalmas fénytöréseket létrehozó módon összecsúsztató kettősségéből bomlik majd ki: "Az ambivalencia adja majd az alapot, a mindenben jelenlévő kettősség: a komédia és a tragédia egyidejűsége, szomorúság és vidámság egymásba játszása, az alá-fölérendeltségi viszonyok keveredése. Folyamatosan játszunk a szerepek kettőségével is, azzal, valódi-e vajon az Ariadné-történet, vagy játék a játékban, azonosak-e a szereplők az általuk megformált figurákkal, vagy éppen a különbség dinamikája teszi élővé az alakítást, a cselekményt. Persze ez minden színjátszás esztétikai megközelítésének alapkérdése, amit sokan boncolgattak már az elmúlt évszázadok során. Mi sem fogunk választ adni rá május 17-én.

Az ellenpontozás a legfontosabb, a két cselekménynek a szereplőkön kívül ugyanis csak akkor van találkozási pontja, ha belelátjuk. A várakozás lesz a kapocs, a két társulat nyüzsgő, izgatott várakozása az előadás előtt, az előjátékban, ami teljesen más időérzékkel működik, mint az Ariadné-történet reménytelen, végtelen várakozása. Strauss rá is játszott erre az eltérésre, az objektív hosszúság és a szubjektív végtelenség kétféle érzékelésére. Ez szolgál majd a színpadi létezés alapeszközéül, ez kontúrozza az eltérő szituációkban átlényegülő szereplőket is, amelynek kapcsán aztán óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon valóban mindent lehet-e, vajon az értékek összemosása valóban külső kényszer-e, a gazdag megbízó ostoba szeszélye, vagy mégis belülről fakad az engedély a kulturális normák figyelmen kívül hagyására, a szabályok megszegésére."

0EFC510A-FD4F-4A53-A03C-1C265615BA10

Rácz Rita - A Mágnás Miska olvasópróbája

A súlyos kulturális kérdések ellenére az opera seria- és commedia dell' arte-elemeket vegyítő kompozíció előadása rendkívül élettelinek ígérkezik. Zöldy Z. Gergely színpadképe határozott kontúrokat rajzoló látványvilággal domborítja ki a mű egyszerre kifinomult és kíméletlenül éles humorát: olyasfajta ötletekkel, amilyen a színlap antik szobrának karján felkúszó, élénkvörös, kissé a klasszikus Hollywood fényreklámjait idéző, groteszk módon egyszerre populáris és heroikus benyomásokat keltő polipkar, az előtérben pirosló, homokban felejtett, műanyag strandpapucs vagy éppen az a száz évvel ezelőtti némafilmek modorában leforgatott, kedvcsináló képsor, amelynek tömör cselekményvázlatában Thészeusz motorral hajt tova az országúton, maga mögött hagyva az oldalkocsit - a benne feltornyozott bőröndök közé ágyazott Ariadnéval együtt.

Az előadás stábja egyébként a koncepció friss öteleteihez méltóan fiatal: a karmester Héja Domonkos lesz, Ariadnét Szabóki Tünde, a Komponistát Vizin Viktória, Zerbinettát Rácz Rita, Bacchust a Kölnben végzett Thomas Piffka alakítja majd az Andrássy úton.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

85 évesen is filmet forgat Sophia Loren

Születésnapját ünnepli az olasz film egyik legnagyobb sztárja, akit szókimondó, határozott nőként ismerünk a filmvásznon. Sophia Loren hatvanéves karrierje mögött egy fegyelmezett, tudatos nő áll.
Klasszikus

„Zseni volt” – Végső nyugalomra helyezték Kocsár Miklóst

Családja, tisztelői, barátai és pályatársai végső búcsút vettek pénteken Kocsár Miklós Kossuth-díjas zeneszerzőtől a budapesti Farkasréti temetőben.
Vizuál

Mi minden nem lett Mészáros Márta?

88. születésnapját ünnepli szeptember 19-én Mészáros Márta, a női sorsok bemutatója, a magyar és az egyetemes filmtörténet meghatározó alakja. Tiszteletére fotókiállítás nyílt a Filmes Házban, ahol meghitt születésnapi köszöntésen találkoztunk vele.
Klasszikus

Zenészeket keres az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekarában 2003 óta játszanak magyar muzsikusok. Idén újra tagfelvételt hirdetnek – mutatjuk a részleteket!
Vizuál

„A komolyzene nem társadalomformáló tényező” – Szilágyi Zsófia és Balogh Máté a Kult50-ben

A Kult50 legújabb videójában Szilágyi Zsófia, az Egy nap című film rendezője, és Balogh Máté kortárs zeneszerző, a film komponistája ült le egymással beszélgetni az Egy nap című filmről, a hétköznapokról és a művészet társadalomformáló erejéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház baba

Csecsemőknek szól Philipp Györgyék új előadása a Kolibriben

Már az anyaméhben vannak zenei élményeink, s ezekre első éveinkben még emlékezhetünk. Ez az EXtra-INtra című előadás alapgondolata, amit szeptember 24-én mutatnak be a Kolibri Színházban.
Zenés színház ajánló

Így ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár

Nagyszabású koncerttel ünnepli 50. születésnapját László Boldizsár. A Cotton Club Singers egykori tagja, aki azóta operaénekes, 2020. január 6-án számos vendéggel lép fel a fővárosi Erkel Színházban.
Zenés színház cinefest

Pavarotti özvegye Miskolcra jön a férjéről szóló film díszbemutatójára

Luciano Pavarotti özvegye, Nicoletta Mantovani is ellátogat az Oscar-díjas Ron Howard, Pavarottiról készült dokumentumfilmjének gálájára a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválra.
Zenés színház opera

Puccini-bemutató készül Szegeden

Október 11-től láthatja a közönség a Szegedi Nemzeti Színházban Giacomo Puccini két egyfelvonásosát, A köpenyt és a Gianni Schicchit Göttinger Pál rendezésében.
Zenés színház magazin

Tel-Avivban vendégeskedett a Menyasszonytánc

A Budapesti Operettszínház 2006-ban bemutatott klezmer-operettjét két alkalommal is láthatta a közönség az Izraeli Magyar Kulturális Évad részeként szeptember 12-én és 13-án.