Zenés színház

Polip és strandpapucs - az Ariadné az Operaházban

2013.05.08. 12:43
Ajánlom
"[Az Ariadné] az élet egyik legközvetlenebb és legnagyobb horderejű problémájáról szól: a hűségről; hogy ragaszkodjunk-e ahhoz, ami elveszett, akár az életünk árán - vagy éljünk, éljünk tovább, jussunk túl rajta, alakuljunk át, áldozzuk fel a lélek érintetlenségét, és ebben az átváltozásban őrizzük meg lényegünket, maradjunk emberi lények, ne süllyedjünk állati, vagyis emlékezet nélküli szintre..."

A fenti levélrészlet Hugo von Hofmannsthal mélyen elkötelezett és kitartó igyekezetének a bizonyítéka, amellyel megpróbálta meggyőzni Richard Strausst közös tervük, az Ariadné Naxoszban (Ariadne auf Naxos) koherenciájáról és életképességéről. Ami azt illeti, a megfogalmazás pontosságának, a szavak ellenállhatatlan érzelmi erejének, az egyszerre személyes és társadalmi dilemma intellektuális jelentőségének hatására az olvasó csakugyan hajlamos az író feltétel nélküli hívéül szegődni, a komponista azonban nem adta meg magát ilyen könnyen.

Strauss színházi ösztönei nem érték be a szellemi tartalom megsejtésének lehetőségével: ő pontosan tudni akarta, hogyan vetül majd egymásra, hogyan értelmezi és ellenpontozza majd egymást az Ariadné-lamentók méltóságteljes operai tradíciója és Molière Úrhatnám polgárának szarkazmusa. Bár lelkesedett a hagyományt és értéket frivol módon megkérdőjelező ilbrettó tervéért, az elkészült szövegkönyv laza, szinte csak asszociációk segítségével összefűzött szerkezetében nem bízott. Akár ezért, akár más okból, mindenesetre az 1912-es stuttgarti premier némileg bizonytalan visszhangja őt igazolta. Az Ariadné évekre eltűnt a süllyesztőben, és csak egy alapos átdolgozás után kelt életre újra, hogy a 20. századi operatörténet egyik megkerülhetetlen alkotásává váljon.

Ahogy az 1916-os bécsi bemutató óta szinte minden zenés színház, a Magyar Állami Operaház is a darab második változatát állítja most színpadra hozzávetőleg négy évtizedes szünet után. A produkció alapkoncepciója, ahogyan azt a rendező, Anger Ferenc hangsúlyozta, a kompozíció csaknem szemérmetlenül ironikus, komédiát és tragédiát, színpadot és öltözőt, a valódi, megélt életet és annak művészi ábrázolását különösen izgalmas fénytöréseket létrehozó módon összecsúsztató kettősségéből bomlik majd ki: "Az ambivalencia adja majd az alapot, a mindenben jelenlévő kettősség: a komédia és a tragédia egyidejűsége, szomorúság és vidámság egymásba játszása, az alá-fölérendeltségi viszonyok keveredése. Folyamatosan játszunk a szerepek kettőségével is, azzal, valódi-e vajon az Ariadné-történet, vagy játék a játékban, azonosak-e a szereplők az általuk megformált figurákkal, vagy éppen a különbség dinamikája teszi élővé az alakítást, a cselekményt. Persze ez minden színjátszás esztétikai megközelítésének alapkérdése, amit sokan boncolgattak már az elmúlt évszázadok során. Mi sem fogunk választ adni rá május 17-én.

Az ellenpontozás a legfontosabb, a két cselekménynek a szereplőkön kívül ugyanis csak akkor van találkozási pontja, ha belelátjuk. A várakozás lesz a kapocs, a két társulat nyüzsgő, izgatott várakozása az előadás előtt, az előjátékban, ami teljesen más időérzékkel működik, mint az Ariadné-történet reménytelen, végtelen várakozása. Strauss rá is játszott erre az eltérésre, az objektív hosszúság és a szubjektív végtelenség kétféle érzékelésére. Ez szolgál majd a színpadi létezés alapeszközéül, ez kontúrozza az eltérő szituációkban átlényegülő szereplőket is, amelynek kapcsán aztán óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon valóban mindent lehet-e, vajon az értékek összemosása valóban külső kényszer-e, a gazdag megbízó ostoba szeszélye, vagy mégis belülről fakad az engedély a kulturális normák figyelmen kívül hagyására, a szabályok megszegésére."

0EFC510A-FD4F-4A53-A03C-1C265615BA10

Rácz Rita - A Mágnás Miska olvasópróbája

A súlyos kulturális kérdések ellenére az opera seria- és commedia dell' arte-elemeket vegyítő kompozíció előadása rendkívül élettelinek ígérkezik. Zöldy Z. Gergely színpadképe határozott kontúrokat rajzoló látványvilággal domborítja ki a mű egyszerre kifinomult és kíméletlenül éles humorát: olyasfajta ötletekkel, amilyen a színlap antik szobrának karján felkúszó, élénkvörös, kissé a klasszikus Hollywood fényreklámjait idéző, groteszk módon egyszerre populáris és heroikus benyomásokat keltő polipkar, az előtérben pirosló, homokban felejtett, műanyag strandpapucs vagy éppen az a száz évvel ezelőtti némafilmek modorában leforgatott, kedvcsináló képsor, amelynek tömör cselekményvázlatában Thészeusz motorral hajt tova az országúton, maga mögött hagyva az oldalkocsit - a benne feltornyozott bőröndök közé ágyazott Ariadnéval együtt.

Az előadás stábja egyébként a koncepció friss öteleteihez méltóan fiatal: a karmester Héja Domonkos lesz, Ariadnét Szabóki Tünde, a Komponistát Vizin Viktória, Zerbinettát Rácz Rita, Bacchust a Kölnben végzett Thomas Piffka alakítja majd az Andrássy úton.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.
Színház

Folytatódik a vita az SZFE körül, ezek a legújabb fejlemények

Megszólalt a kinevezett kuratórium két tagja, az egyetem diákjai videóban válaszoltak.
Zenés színház

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Színház

Színházi összefogás a koronavírus terjedése ellen

A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság részvételével egyeztettek a budapesti teátrumok a nézőket és a színházakat érintő ajánlásokról.
Színház

Ősbemutatókkal és különlegességekkel készül új évadára a Thália

Augusztus 10-től teljes gőzzel zajlik a munka a Thália Színházban – ettől a naptól folytatódnak a Gyilkosság az Orient Expresszen című nagyszabású produkció próbái, és hamarosan elkezdődnek a felújítópróbák is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Legyünk rá büszkék, és soha ne felejtsük el, honnan érkeztünk!”

Molnár Levente – a nemcsak itthon, de világszerte is ismert és népszerű bariton – nem először alakítja egyik legjelentősebb nemzeti operánk, a Bánk bán címszerepét. Ezúttal augusztus 19-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Co-Opera 2020-as bemutatójában, a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila által rendezett produkcióban kelti majd életre a magyar történelem egyik legismertebb alakját. Az operaénekessel a közelgő premier kapcsán többek között arról is beszélgettünk, mennyire érzi közel magához a kősziklaként helytálló, hazájához és királyához hűséges nemes karakterét.
Zenés színház musical

Hallgass bele a Diana-musicalbe!

A Diana hercegnő életéről szóló musicalt a hivatalos Broadway-bemutató előtt levetíti a Netflix streamingszolgáltató.
Zenés színház interjú

Ősanya és végzetasszony – Interjú Gál Erika operaénekessel

Gál Erika mindkét karaktert elsőrendűen hozza, azonban az egyik sokkal közelebb áll hozzá. Beszélgetésünkben azt is elmondta, melyik. Az operaénekes azt is bevallotta, hogy keveset ácsingózik az újságírók figyelmére. Ezt azonban egyáltalán nem bánja.
Zenés színház interjú

„A művészet szépsége, hogy korlátok között szabadok lehetünk”

Az államalapítás ünnepének előestéjén, augusztus 19-én a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülnek a Bánk bán című opera csodaszép, minden magyar számára ismerős dallamai. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében létrejövő produkció főbb szerepeiben Molnár Levente mellett Fischl Mónikát és Mester Viktóriát is láthatja majd a közönség. Az előadás karmesterével, a Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész Kesselyák Gergellyel a közelgő premier kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház magazin

Amikor Pavarottit kifütyülték a milánói Scalában

Mindenkinek lehet gyenge pillanata, még az isteni Lucianónak is, az olasz operaközönség azonban nem elnéző. 1992-ben, egy Don Carlos előadáson még őt is kifütyülték.