Zenés színház

Polip és strandpapucs - az Ariadné az Operaházban

2013.05.08. 12:43
Ajánlom
"[Az Ariadné] az élet egyik legközvetlenebb és legnagyobb horderejű problémájáról szól: a hűségről; hogy ragaszkodjunk-e ahhoz, ami elveszett, akár az életünk árán - vagy éljünk, éljünk tovább, jussunk túl rajta, alakuljunk át, áldozzuk fel a lélek érintetlenségét, és ebben az átváltozásban őrizzük meg lényegünket, maradjunk emberi lények, ne süllyedjünk állati, vagyis emlékezet nélküli szintre..."

A fenti levélrészlet Hugo von Hofmannsthal mélyen elkötelezett és kitartó igyekezetének a bizonyítéka, amellyel megpróbálta meggyőzni Richard Strausst közös tervük, az Ariadné Naxoszban (Ariadne auf Naxos) koherenciájáról és életképességéről. Ami azt illeti, a megfogalmazás pontosságának, a szavak ellenállhatatlan érzelmi erejének, az egyszerre személyes és társadalmi dilemma intellektuális jelentőségének hatására az olvasó csakugyan hajlamos az író feltétel nélküli hívéül szegődni, a komponista azonban nem adta meg magát ilyen könnyen.

Strauss színházi ösztönei nem érték be a szellemi tartalom megsejtésének lehetőségével: ő pontosan tudni akarta, hogyan vetül majd egymásra, hogyan értelmezi és ellenpontozza majd egymást az Ariadné-lamentók méltóságteljes operai tradíciója és Molière Úrhatnám polgárának szarkazmusa. Bár lelkesedett a hagyományt és értéket frivol módon megkérdőjelező ilbrettó tervéért, az elkészült szövegkönyv laza, szinte csak asszociációk segítségével összefűzött szerkezetében nem bízott. Akár ezért, akár más okból, mindenesetre az 1912-es stuttgarti premier némileg bizonytalan visszhangja őt igazolta. Az Ariadné évekre eltűnt a süllyesztőben, és csak egy alapos átdolgozás után kelt életre újra, hogy a 20. századi operatörténet egyik megkerülhetetlen alkotásává váljon.

Ahogy az 1916-os bécsi bemutató óta szinte minden zenés színház, a Magyar Állami Operaház is a darab második változatát állítja most színpadra hozzávetőleg négy évtizedes szünet után. A produkció alapkoncepciója, ahogyan azt a rendező, Anger Ferenc hangsúlyozta, a kompozíció csaknem szemérmetlenül ironikus, komédiát és tragédiát, színpadot és öltözőt, a valódi, megélt életet és annak művészi ábrázolását különösen izgalmas fénytöréseket létrehozó módon összecsúsztató kettősségéből bomlik majd ki: "Az ambivalencia adja majd az alapot, a mindenben jelenlévő kettősség: a komédia és a tragédia egyidejűsége, szomorúság és vidámság egymásba játszása, az alá-fölérendeltségi viszonyok keveredése. Folyamatosan játszunk a szerepek kettőségével is, azzal, valódi-e vajon az Ariadné-történet, vagy játék a játékban, azonosak-e a szereplők az általuk megformált figurákkal, vagy éppen a különbség dinamikája teszi élővé az alakítást, a cselekményt. Persze ez minden színjátszás esztétikai megközelítésének alapkérdése, amit sokan boncolgattak már az elmúlt évszázadok során. Mi sem fogunk választ adni rá május 17-én.

Az ellenpontozás a legfontosabb, a két cselekménynek a szereplőkön kívül ugyanis csak akkor van találkozási pontja, ha belelátjuk. A várakozás lesz a kapocs, a két társulat nyüzsgő, izgatott várakozása az előadás előtt, az előjátékban, ami teljesen más időérzékkel működik, mint az Ariadné-történet reménytelen, végtelen várakozása. Strauss rá is játszott erre az eltérésre, az objektív hosszúság és a szubjektív végtelenség kétféle érzékelésére. Ez szolgál majd a színpadi létezés alapeszközéül, ez kontúrozza az eltérő szituációkban átlényegülő szereplőket is, amelynek kapcsán aztán óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon valóban mindent lehet-e, vajon az értékek összemosása valóban külső kényszer-e, a gazdag megbízó ostoba szeszélye, vagy mégis belülről fakad az engedély a kulturális normák figyelmen kívül hagyására, a szabályok megszegésére."

0EFC510A-FD4F-4A53-A03C-1C265615BA10

Rácz Rita - A Mágnás Miska olvasópróbája

A súlyos kulturális kérdések ellenére az opera seria- és commedia dell' arte-elemeket vegyítő kompozíció előadása rendkívül élettelinek ígérkezik. Zöldy Z. Gergely színpadképe határozott kontúrokat rajzoló látványvilággal domborítja ki a mű egyszerre kifinomult és kíméletlenül éles humorát: olyasfajta ötletekkel, amilyen a színlap antik szobrának karján felkúszó, élénkvörös, kissé a klasszikus Hollywood fényreklámjait idéző, groteszk módon egyszerre populáris és heroikus benyomásokat keltő polipkar, az előtérben pirosló, homokban felejtett, műanyag strandpapucs vagy éppen az a száz évvel ezelőtti némafilmek modorában leforgatott, kedvcsináló képsor, amelynek tömör cselekményvázlatában Thészeusz motorral hajt tova az országúton, maga mögött hagyva az oldalkocsit - a benne feltornyozott bőröndök közé ágyazott Ariadnéval együtt.

Az előadás stábja egyébként a koncepció friss öteleteihez méltóan fiatal: a karmester Héja Domonkos lesz, Ariadnét Szabóki Tünde, a Komponistát Vizin Viktória, Zerbinettát Rácz Rita, Bacchust a Kölnben végzett Thomas Piffka alakítja majd az Andrássy úton.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

A néző bosszantása és kényeztetése – jegyzetek az idei POSZT-ról

Ha valaki valóban egy fesztiválra kíváncsi, arról szeretne összbenyomást kapni, leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Csak látszólag egyszerű megoldás, hogy módszeresen végignézi valamennyi előadást.
Zenés színház

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Tánc

40 évesen Júliát táncolni? Nem lehetetlen!

Kenneth MacMillan Rómeó és Júlia-koreográfiájának címszerepében debütál New Yorkban a 40 éves ragyogó szépség, Stella Abrera.
Zenés színház

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Vizuál

Hollywood elfeledett férfi ikonja

James Dean és Marlon Brando mellett a legnagyobb sztárok közé tartozott - míg rájuk azonban ma is emlékszünk, Montgomery Cliftnek csak zseniális filmjei maradtak fent.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház bartók plusz 2018

DaCapo: lehet kétszer is érdekes ugyanaz a produkció?

Ismerik azt a keserédes érzést, amikor felvirrad egy várva várt esemény utolsó napja? Ezzel ébredtünk ma Miskolcon immár túl operabáron, régi keresztény hagyományokat idéző felvonuláson, és a RockGiovanni második előadásán is.
Zenés színház bartók plusz 2018

Mi történik, ha Don Giovanniból RockGiovanni lesz?

Ütős napunk volt tegnap Miskolcon. Délután stand-up, este pedig a várva várt idei népopera: a RockGiovanni. Nevettünk, izgultunk, elámultunk, ünnepeltünk, kutyagoltunk, fáztunk... És persze jól el is fáradtunk. De megérte.
Zenés színház opera

Erkel Ferenc, a nemzeti opera megteremtője

Százhuszonöt éve, 1893. június 15-én halt meg Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. A jubileum alkalmából Erkel-emlékévet tartanak.
Zenés színház bartók plusz 2018

Bartók Plusz Operafesztivál: Rohanok koncertről koncertre

Milyen jó is azoknak, akik nem szeretik a klasszikus zenét! Jaj nem, persze nem úgy értem, szóval milyen könnyű is azoknak... Hm, nem, nem könnyű, sőt... Akkor meg milyen jó azoknak, akik két-három helyen is tudnak lenni egyszerre! Olyan meg nincs...
Zenés színház hír

Goethe-éremmel tüntetik ki Eötvös Pétert

A világhírű zeneszerző-karmester, korunk egyik legjelentősebb operaszerzője Német Szövetségi Köztársaság hivatalos érdemjelét veheti át augusztus 28-án Weimarban.