Zenés színház

Polip és strandpapucs - az Ariadné az Operaházban

2013.05.08. 12:43
Ajánlom
"[Az Ariadné] az élet egyik legközvetlenebb és legnagyobb horderejű problémájáról szól: a hűségről; hogy ragaszkodjunk-e ahhoz, ami elveszett, akár az életünk árán - vagy éljünk, éljünk tovább, jussunk túl rajta, alakuljunk át, áldozzuk fel a lélek érintetlenségét, és ebben az átváltozásban őrizzük meg lényegünket, maradjunk emberi lények, ne süllyedjünk állati, vagyis emlékezet nélküli szintre..."

A fenti levélrészlet Hugo von Hofmannsthal mélyen elkötelezett és kitartó igyekezetének a bizonyítéka, amellyel megpróbálta meggyőzni Richard Strausst közös tervük, az Ariadné Naxoszban (Ariadne auf Naxos) koherenciájáról és életképességéről. Ami azt illeti, a megfogalmazás pontosságának, a szavak ellenállhatatlan érzelmi erejének, az egyszerre személyes és társadalmi dilemma intellektuális jelentőségének hatására az olvasó csakugyan hajlamos az író feltétel nélküli hívéül szegődni, a komponista azonban nem adta meg magát ilyen könnyen.

Strauss színházi ösztönei nem érték be a szellemi tartalom megsejtésének lehetőségével: ő pontosan tudni akarta, hogyan vetül majd egymásra, hogyan értelmezi és ellenpontozza majd egymást az Ariadné-lamentók méltóságteljes operai tradíciója és Molière Úrhatnám polgárának szarkazmusa. Bár lelkesedett a hagyományt és értéket frivol módon megkérdőjelező ilbrettó tervéért, az elkészült szövegkönyv laza, szinte csak asszociációk segítségével összefűzött szerkezetében nem bízott. Akár ezért, akár más okból, mindenesetre az 1912-es stuttgarti premier némileg bizonytalan visszhangja őt igazolta. Az Ariadné évekre eltűnt a süllyesztőben, és csak egy alapos átdolgozás után kelt életre újra, hogy a 20. századi operatörténet egyik megkerülhetetlen alkotásává váljon.

Ahogy az 1916-os bécsi bemutató óta szinte minden zenés színház, a Magyar Állami Operaház is a darab második változatát állítja most színpadra hozzávetőleg négy évtizedes szünet után. A produkció alapkoncepciója, ahogyan azt a rendező, Anger Ferenc hangsúlyozta, a kompozíció csaknem szemérmetlenül ironikus, komédiát és tragédiát, színpadot és öltözőt, a valódi, megélt életet és annak művészi ábrázolását különösen izgalmas fénytöréseket létrehozó módon összecsúsztató kettősségéből bomlik majd ki: "Az ambivalencia adja majd az alapot, a mindenben jelenlévő kettősség: a komédia és a tragédia egyidejűsége, szomorúság és vidámság egymásba játszása, az alá-fölérendeltségi viszonyok keveredése. Folyamatosan játszunk a szerepek kettőségével is, azzal, valódi-e vajon az Ariadné-történet, vagy játék a játékban, azonosak-e a szereplők az általuk megformált figurákkal, vagy éppen a különbség dinamikája teszi élővé az alakítást, a cselekményt. Persze ez minden színjátszás esztétikai megközelítésének alapkérdése, amit sokan boncolgattak már az elmúlt évszázadok során. Mi sem fogunk választ adni rá május 17-én.

Az ellenpontozás a legfontosabb, a két cselekménynek a szereplőkön kívül ugyanis csak akkor van találkozási pontja, ha belelátjuk. A várakozás lesz a kapocs, a két társulat nyüzsgő, izgatott várakozása az előadás előtt, az előjátékban, ami teljesen más időérzékkel működik, mint az Ariadné-történet reménytelen, végtelen várakozása. Strauss rá is játszott erre az eltérésre, az objektív hosszúság és a szubjektív végtelenség kétféle érzékelésére. Ez szolgál majd a színpadi létezés alapeszközéül, ez kontúrozza az eltérő szituációkban átlényegülő szereplőket is, amelynek kapcsán aztán óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon valóban mindent lehet-e, vajon az értékek összemosása valóban külső kényszer-e, a gazdag megbízó ostoba szeszélye, vagy mégis belülről fakad az engedély a kulturális normák figyelmen kívül hagyására, a szabályok megszegésére."

0EFC510A-FD4F-4A53-A03C-1C265615BA10

Rácz Rita - A Mágnás Miska olvasópróbája

A súlyos kulturális kérdések ellenére az opera seria- és commedia dell' arte-elemeket vegyítő kompozíció előadása rendkívül élettelinek ígérkezik. Zöldy Z. Gergely színpadképe határozott kontúrokat rajzoló látványvilággal domborítja ki a mű egyszerre kifinomult és kíméletlenül éles humorát: olyasfajta ötletekkel, amilyen a színlap antik szobrának karján felkúszó, élénkvörös, kissé a klasszikus Hollywood fényreklámjait idéző, groteszk módon egyszerre populáris és heroikus benyomásokat keltő polipkar, az előtérben pirosló, homokban felejtett, műanyag strandpapucs vagy éppen az a száz évvel ezelőtti némafilmek modorában leforgatott, kedvcsináló képsor, amelynek tömör cselekményvázlatában Thészeusz motorral hajt tova az országúton, maga mögött hagyva az oldalkocsit - a benne feltornyozott bőröndök közé ágyazott Ariadnéval együtt.

Az előadás stábja egyébként a koncepció friss öteleteihez méltóan fiatal: a karmester Héja Domonkos lesz, Ariadnét Szabóki Tünde, a Komponistát Vizin Viktória, Zerbinettát Rácz Rita, Bacchust a Kölnben végzett Thomas Piffka alakítja majd az Andrássy úton.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház Film

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Zenés színház interjú

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház magazin

Feladat sosem találja készületlenül – Misura Zsuzsa születésnapjára

A Liszt Ferenc-díjas szoprán, Misura Zsuzsa 1973-ban kezdte pályafutását a Magyar Állami Operaházban, amelynek örökös tagja. A napokban ünnepelte 75. születésnapját, ennek alkalmából köszöntjük őt.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.
Zenés színház bécs

Anna Nyetrebko lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége

Anna Nyetrebko orosz-osztrák sztárszoprán és férje, Yusif Eyvazov azerbajdzsán tenor lesz az idei Bécsi Operabál díszvendége.