Zenés színház

Porgy és Bess: Eredeti és nagyszerű

2013.07.26. 11:33
Ajánlom
Augusztusban két estén látható a Porgy és Bess a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Batta Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az október 22-én újranyíló Zeneakadémia rektorát zenetörténészi minőségében kérdeztük a Gershwin-operáról.INTERJÚ

Mi adja a Porgy és Bess zenetörténeti a jelentőségét?

Gershwin fő műve a 20. századi zenés színházi műfaj egyik legeredetibb és legnagyszerűbb alkotása, amit viszont a legtöbben a sokak által, sokféle műfajban feldolgozott slágereiből, különösen a Summertime által ismernek. Gershwin, ez a genuin muzsikus, rendkívül széles zenei érdeklődéssel bírt, csodálatosan zongorázott, remek dalokat írt már azt megelőzően is, hogy a Porgyt komponálta. Érdeklődött a népzene iránt, de a klasszikus zenét is tanulmányozta. Kevesen tudják, hogy jó barátságot ápolt Arnold Schönberggel, a modern zene egyik patriarkájával, akivel hollywoodi házában nem csupán teniszeztek, de komoly szakmai beszélgetéseket is folytattak, és aki nem egyszerűen könnyűzeneszerzőnek tartotta Gershwint, hanem őszintén nagyra értékelte munkásságát, különösképp ezt az operát. Azt gondolom a Porgy és Bess kapcsán, hogy Gershwint joggal tarthatjuk az amerikai nemzeti opera megteremtőjének.

Azáltal, hogy a műben oly sokféle, az észak-amerikai kontinens zenei múltját és jelenét idéző hatás mutatható ki a műben?

Alapjában véve igen, és nyilván nem volt tudatos ez a teremtési szándék. Olyan ihlető forrásokból, irányzatokból táplálkozott, amelyek Amerika zenei nyelvét meghatározták: ilyen a déli fekete zene, a spirituálé, a blues, a jazz, a ragtime, sőt a songok kapcsán a musical. Gershwin elmélyülten tanulmányozta a dél-karolinai folkórt és a gullah nyelv dialektusát, ami az opera zenei és szövegi alapja, ugyanakkor harmonikus egységet alkot a többi réteggel. Rendkívül érzelemgazdag ez a muzsika, amelyben a néplélek, az afroamerikai közösség világa impulzívan és autentikus helyzetekben - mint például a temetési vagy a viharjelenetben - nyilvánul meg. Ha európai példát kellene mondanom, leginkább a Parasztbecsület jutna eszembe, ami ugyan nem az olasz nemzeti opera, mert ott jóval mélyebbre nyúlnak a gyökerek, de az ún. olasz néplélek egyik legmarkánsabban megnyilvánuló története és zenei megfogalmazása. Párhuzamba állíthatóak nem csupán verizmusuk miatt, hanem abból az aspektusból is, hogy a folklórból táplálkoznak és a dalok, áriák slágerré válásával újrafolklorizálódnak, hiszen Mascagnit a kocsmákban, Gershwint pedig a jazzklubokban énekelték-éneklik.  Vagy említhetném a Koldusoperát, ami szintén songokból építkezik, bár Weill messze nem olyan operai igénnyel komponált, mint Gershwin. És egy magyar asszociációm is van, a Háry János, ami valamivel korábbi mű, mint a Porgy, de Kodály szintén a Singspielből építkezett, és a soha nem volt magyar daljáték világát akarta megvalósítani.

Több monográfia, elemzés, visszaemlékezés részletezi, hogy nem volt rizikó nélküli az afroamerikai tematika ilyen szemszögű felvállalása a harmincas évek Amerikájában.

Egyrészt nem tipikus a történet, sőt az átlag operatörténetnél sokkal hihetőbb, sokkal átélhetőbb, realisztikusabb az, ami ezen a színpadon történik. Még a húszas évek közepén olvasta Gershwin az alapanyagul szolgáló regényt, amit maga a szerző, DuBose Hayward írt drámává, illetve miután Gershwin megkereste, operalibrettóvá. Gondoljunk bele: az Egyesült Államokban az afroamerikai lakosság jogai nem voltak azonosak a fehérekével, Európában Hitler már uralmon van, már bevezették a zsidótörvényeket, Amerikában pedig egy ember egy ekkora hatású muzsikus ír egy „néger operát", ahogyan akkoriban a Porgyt nevezték. Az is jelzésértékű többek között, hogy a premierre nem a Metropolitan Operában került sor. Ha pedig már Európát említettük, érdemes beszélnünk a koppenhágai kontinensbemutatóról, ami 1943-ban volt a Dán Királyi Operában. Ez szintén nem volt merészség nélküli vállalkozás a fasizálódó Európában, 22 előadást követően be is tiltották, azzal fenyegetve az operát, hogy felrobbantják, ha továbbra is repertoáron tartják a művet.

Ha a teljes Gershwin-életművet tekintjük, más darab nem ér fel a Porgy és Besshez?

Gershwint zenei tehetségét tekintve leginkább Johann Strausshoz tudnám hasonlítani: mély muzikalitás és szórakoztatni vágyás jellemezte. A Porgy és Bess egy rendkívül népszerű mű, egy találó megjegyzés szerint a legtöbb dallamot ebből tudná felidézni az utca embere. Sajnos nagyon rövid életet élt, ám nagyon termékeny zeneszerző volt, rengeteg slágert írt, az Egy amerikai Párizsban pedig a szimfonikus repertoár kedvelt és gyakran játszott darabja, a Porgyban azonban megtalálta élete témáját. Ennek az operának rendkívül színes a zenei palettája mind a már említett zenei források, mind a hangszerelés tekintetében - ne felejtsük el, Gershwin szokatlanul hosszú ideig, összesen húsz hónapig dolgozott a komponáláson és a hangszerelésen -, mégis egy egységes világot sikerült létrehozni.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Plusz

Elhunyt Heller Ágnes

A filozófus kilencven éves volt, a 444 értesülése szerint Balatonalmádiban érte a halál.
Klasszikus

Holnap kezdődik a Fesztivál Akadémia a Zeneakadémián

A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagy koncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.
Zenés színház

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Színház

Csákányi, Grecsó, Lackfi és a Sztalker Zsámbékon

Telt házzal mennek Zsámbékon a nyári színházi és felolvasószínházi előadások, amelyek a város több, emblematikus helyszínén várják a közönséget a Romtemplom és a Bázis vonzásában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A „Hazám, hazám”-áriát is elénekli Ninh Long a Palotakoncerteken

Alig pár hét, és ismét operettslágerektől lesz hangos az Oroszlános udvar, ahol a hagyományokhoz híven idén is megrendezik a műfaj szerelmeseinek nyári ünnepét, a Budavári Palotakoncerteket. A Budapesti Operettszínház jól ismert sztárjai mellett új tehetségek is színpadra állnak, aki óriási lelkesedéssel vetették bele magukat a munkába.
Zenés színház ajánló

Az operettrajongók ünnepe lesz ez a két nap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 20-án lesz hallható a 92.1-en, benne interjú hallható Auksz Évával, Lombos Pállal, Mits Gergellyel és Vadász Dániellel. Utóbbi a Budavári Palotakoncertek producere, amelyet augusztus 2-án és 3-án rendeznek meg.
Zenés színház előzetes

Jesszumpeppi, az előzetes alapján borzasztónak tűnik a Macskák filmváltozata

Olyan világsztárok főszereplésével jön a Macskák című Lloyd Webber-musical filmváltozata, mint Taylor Swift, Ian McKellen és Judi Dench. Nem tűnik jónak.
Zenés színház magazin

Ezek Renée Fleming kedvenc szopránáriái

Az egyik legnépszerűbb amerikai operaénekes, Renée Fleming hat kedves áriáját gyűjtötte össze. Meglepő, de hiányzik egy nagyon fontos darab a listáról.
Zenés színház hír

Paul McCartney filmklasszikusból ír musicalt

Az Amerikában kötelező karácsonyi filmnek számító Az élet csodaszép című 1946-os Frank Capra filmklasszikust dolgozza fel - írta meg a BBC News.