Zenés színház

Porgy és Bess: Eredeti és nagyszerű

2013.07.26. 11:33
Ajánlom
Augusztusban két estén látható a Porgy és Bess a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Batta Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az október 22-én újranyíló Zeneakadémia rektorát zenetörténészi minőségében kérdeztük a Gershwin-operáról.INTERJÚ

Mi adja a Porgy és Bess zenetörténeti a jelentőségét?

Gershwin fő műve a 20. századi zenés színházi műfaj egyik legeredetibb és legnagyszerűbb alkotása, amit viszont a legtöbben a sokak által, sokféle műfajban feldolgozott slágereiből, különösen a Summertime által ismernek. Gershwin, ez a genuin muzsikus, rendkívül széles zenei érdeklődéssel bírt, csodálatosan zongorázott, remek dalokat írt már azt megelőzően is, hogy a Porgyt komponálta. Érdeklődött a népzene iránt, de a klasszikus zenét is tanulmányozta. Kevesen tudják, hogy jó barátságot ápolt Arnold Schönberggel, a modern zene egyik patriarkájával, akivel hollywoodi házában nem csupán teniszeztek, de komoly szakmai beszélgetéseket is folytattak, és aki nem egyszerűen könnyűzeneszerzőnek tartotta Gershwint, hanem őszintén nagyra értékelte munkásságát, különösképp ezt az operát. Azt gondolom a Porgy és Bess kapcsán, hogy Gershwint joggal tarthatjuk az amerikai nemzeti opera megteremtőjének.

Azáltal, hogy a műben oly sokféle, az észak-amerikai kontinens zenei múltját és jelenét idéző hatás mutatható ki a műben?

Alapjában véve igen, és nyilván nem volt tudatos ez a teremtési szándék. Olyan ihlető forrásokból, irányzatokból táplálkozott, amelyek Amerika zenei nyelvét meghatározták: ilyen a déli fekete zene, a spirituálé, a blues, a jazz, a ragtime, sőt a songok kapcsán a musical. Gershwin elmélyülten tanulmányozta a dél-karolinai folkórt és a gullah nyelv dialektusát, ami az opera zenei és szövegi alapja, ugyanakkor harmonikus egységet alkot a többi réteggel. Rendkívül érzelemgazdag ez a muzsika, amelyben a néplélek, az afroamerikai közösség világa impulzívan és autentikus helyzetekben - mint például a temetési vagy a viharjelenetben - nyilvánul meg. Ha európai példát kellene mondanom, leginkább a Parasztbecsület jutna eszembe, ami ugyan nem az olasz nemzeti opera, mert ott jóval mélyebbre nyúlnak a gyökerek, de az ún. olasz néplélek egyik legmarkánsabban megnyilvánuló története és zenei megfogalmazása. Párhuzamba állíthatóak nem csupán verizmusuk miatt, hanem abból az aspektusból is, hogy a folklórból táplálkoznak és a dalok, áriák slágerré válásával újrafolklorizálódnak, hiszen Mascagnit a kocsmákban, Gershwint pedig a jazzklubokban énekelték-éneklik.  Vagy említhetném a Koldusoperát, ami szintén songokból építkezik, bár Weill messze nem olyan operai igénnyel komponált, mint Gershwin. És egy magyar asszociációm is van, a Háry János, ami valamivel korábbi mű, mint a Porgy, de Kodály szintén a Singspielből építkezett, és a soha nem volt magyar daljáték világát akarta megvalósítani.

Több monográfia, elemzés, visszaemlékezés részletezi, hogy nem volt rizikó nélküli az afroamerikai tematika ilyen szemszögű felvállalása a harmincas évek Amerikájában.

Egyrészt nem tipikus a történet, sőt az átlag operatörténetnél sokkal hihetőbb, sokkal átélhetőbb, realisztikusabb az, ami ezen a színpadon történik. Még a húszas évek közepén olvasta Gershwin az alapanyagul szolgáló regényt, amit maga a szerző, DuBose Hayward írt drámává, illetve miután Gershwin megkereste, operalibrettóvá. Gondoljunk bele: az Egyesült Államokban az afroamerikai lakosság jogai nem voltak azonosak a fehérekével, Európában Hitler már uralmon van, már bevezették a zsidótörvényeket, Amerikában pedig egy ember egy ekkora hatású muzsikus ír egy „néger operát", ahogyan akkoriban a Porgyt nevezték. Az is jelzésértékű többek között, hogy a premierre nem a Metropolitan Operában került sor. Ha pedig már Európát említettük, érdemes beszélnünk a koppenhágai kontinensbemutatóról, ami 1943-ban volt a Dán Királyi Operában. Ez szintén nem volt merészség nélküli vállalkozás a fasizálódó Európában, 22 előadást követően be is tiltották, azzal fenyegetve az operát, hogy felrobbantják, ha továbbra is repertoáron tartják a művet.

Ha a teljes Gershwin-életművet tekintjük, más darab nem ér fel a Porgy és Besshez?

Gershwint zenei tehetségét tekintve leginkább Johann Strausshoz tudnám hasonlítani: mély muzikalitás és szórakoztatni vágyás jellemezte. A Porgy és Bess egy rendkívül népszerű mű, egy találó megjegyzés szerint a legtöbb dallamot ebből tudná felidézni az utca embere. Sajnos nagyon rövid életet élt, ám nagyon termékeny zeneszerző volt, rengeteg slágert írt, az Egy amerikai Párizsban pedig a szimfonikus repertoár kedvelt és gyakran játszott darabja, a Porgyban azonban megtalálta élete témáját. Ennek az operának rendkívül színes a zenei palettája mind a már említett zenei források, mind a hangszerelés tekintetében - ne felejtsük el, Gershwin szokatlanul hosszú ideig, összesen húsz hónapig dolgozott a komponáláson és a hangszerelésen -, mégis egy egységes világot sikerült létrehozni.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház hír

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház ajánló

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház interjú

„Remélem, a nézők is velünk énekelnek” – interjú Dolhai Attilával a Palotakoncertek kapcsán

Július 23-án és 24-én ismét megrendezik a Budavári Palotakoncertet az Oroszlános Udvarban, amely idén Operettünnep címmel várja a zenés színház kedvelőit. A koncertről, a visszatérésről és a jövőbeli tervekről az est egyik szólistájával, Dolhai Attilával beszélgettünk.