Az elbeszélő költeményt a debreceni Fazekas Mihály 1804-ben írta. Az eredeti kézirat - mint maga mondta: "azon lutskosan, mint a' világra kipottyant" - kalózkiadásban gyorsan elterjedt. Fazekas később átírta a művet, mely nyomtatásban így 1815-ben jelent meg, Bécsben. Az igazságtalan nemes urat eltángáló paraszt történetét először Asszíriában, Kr. e. 704-ben jegyezték le. Ott még kecske az elkobzott állat, és a mi Matyinkat Dzsimil-Ninurtának hívják. Móricz Zsigmond 1911-ben vásári komédiát írt belőle, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében, Soós Imre főszereplésével készült 1949-es film a fiatalon elhunyt színész egyik legendás alakítását őrzi. 1976-ban készült Dargay Attila népszerű rajzfilmje. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején Páskándi Géza, illetve Schwajda György is megírta a maga verzióját. Zalán Tibor a békéscsabai Jókai Színház számára írta újra a darabot, amelyet zenei kísérettel be is mutattak 2010 őszén.
Faragó Béla zeneszerző így vall a darabról: "Szőcs Géza librettója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem egy tudatlan, sötétlelkű alak - önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona. A debreceni előadás műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi a sok ütőhangszer és a balkáni népzenéből ismert, állandóan változó, aszimmetrikus ritmusok, melyek kiszámíthatatlanná teszik a zenei fordulatokat."
Az előadás rendezője Vidnyánszky Attila: "Mindenképpen a gyerekek számára akartam rendezni, és kimondottan egy zenés darabot. Mert ha egy klasszikus témához nyúlunk ebben az új formában, akkor egyúttal a jövendő operalátogató közönséget is nevelgetjük a színház szeretetére. Ezt a daljátékot egyfajta beavató színháznak gondolom tehát. A rendezést is ennek a célnak rendeltem alá a szcenikai megoldások és a szereplők mozgatásának tekintetében is. Itt minden nagyon színes és mozgalmas. Az alkotókkal és a szereplőkkel közösen igyekeztünk kiaknázni minden humorforrást annak érdekében, hogy a gyerekek igazán jól érezzék magukat ez alatt az alig több mint egy óra alatt. Néhány új színpadi megoldás is megjelenik a darabban. Többek között a bábjáték hatáselemeinek felvillantásával is élünk."
A debreceni Csokonai Színház előadásának címszereplője Bakos-Kiss Gábor, Anna szerepét Zábrádi Annamária és Balla Melinda játsszák. A további közreműködők Bátki Fazekas Zoltán, Bódi Marianna, Böjte Sándor, Ürmössy Imre. A produkció koreográfusa Gemza Péter, díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub. Az ősbemutatóra január 21-én kerül sor. További előadások: január 22., 23., 25., 26., 27., március. 7., 9., 10.
hírlevél
