Zenés színház

Premier: Lúdas Matyi

2011.01.21. 10:12
Ajánlom
Faragó Béla daljátéka Szőcs Géza librettójára Debrecenben január 21-én.

Az elbeszélő költeményt a debreceni Fazekas Mihály 1804-ben írta. Az eredeti kézirat - mint maga mondta: "azon lutskosan, mint a' világra kipottyant" - kalózkiadásban gyorsan elterjedt. Fazekas később átírta a művet, mely nyomtatásban így 1815-ben jelent meg, Bécsben. Az igazságtalan nemes urat eltángáló paraszt történetét először Asszíriában, Kr. e. 704-ben jegyezték le. Ott még kecske az elkobzott állat, és a mi Matyinkat Dzsimil-Ninurtának hívják. Móricz Zsigmond 1911-ben vásári komédiát írt belőle, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében, Soós Imre főszereplésével készült 1949-es film a fiatalon elhunyt színész egyik legendás alakítását őrzi. 1976-ban készült Dargay Attila népszerű rajzfilmje. A '70-es évek végén és a '80-as évek elején Páskándi Géza, illetve Schwajda György is megírta a maga verzióját. Zalán Tibor a békéscsabai Jókai Színház számára írta újra a darabot, amelyet zenei kísérettel be is mutattak 2010 őszén.

Faragó Béla zeneszerző így vall a darabról: "Szőcs Géza librettója nemcsak jelentősen eltér Fazekas Mihály művétől, de sokrétűbbé tette a történetet, és a jellemek is összetettebbek lettek. Matyi nyughatatlan, önmagát kereső figura, de szerelméhez mindvégig hű marad. Döbrögi nem egy tudatlan, sötétlelkű alak - önkényúr, de életművész is. Önzése, hatalomvágya, mindent és mindenkit birtokolni akarása miatt kell elbuknia. Ért a nők nyelvén, akik itt sokkal nagyobb szerepet kapnak: ilyen például Matyi szerelme, Anna, aki lúdból változik át lánnyá, akár Tündér Ilona. A debreceni előadás műfaját tekintve daljáték, hiszen nincsenek benne végigkomponált, énekbeszédszerűen, recitativo előadott részek. A történet a kereszténység előtti, szemet szemért, fogat fogért elv kegyetlen világát idézi a sok ütőhangszer és a balkáni népzenéből ismert, állandóan változó, aszimmetrikus ritmusok, melyek kiszámíthatatlanná teszik a zenei fordulatokat."

Az előadás rendezője Vidnyánszky Attila: "Mindenképpen a gyerekek számára akartam rendezni, és kimondottan egy zenés darabot. Mert ha egy klasszikus témához nyúlunk ebben az új formában, akkor egyúttal a jövendő operalátogató közönséget is nevelgetjük a színház szeretetére. Ezt a daljátékot egyfajta beavató színháznak gondolom tehát. A rendezést is ennek a célnak rendeltem alá a szcenikai megoldások és a szereplők mozgatásának tekintetében is. Itt minden nagyon színes és mozgalmas. Az alkotókkal és a szereplőkkel közösen igyekeztünk kiaknázni minden humorforrást annak érdekében, hogy a gyerekek igazán jól érezzék magukat ez alatt az alig több mint egy óra alatt. Néhány új színpadi megoldás is megjelenik a darabban. Többek között a bábjáték hatáselemeinek felvillantásával is élünk."

A debreceni Csokonai Színház előadásának címszereplője Bakos-Kiss Gábor, Anna szerepét Zábrádi Annamária és Balla Melinda játsszák. A további közreműködők Bátki Fazekas Zoltán, Bódi Marianna, Böjte Sándor, Ürmössy Imre. A produkció koreográfusa Gemza Péter, díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub. Az ősbemutatóra január 21-én kerül sor. További előadások: január 22., 23., 25., 26., 27., március. 7., 9., 10.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.