Zenés színház

Puccini, a magyar bulvár áldozata

Szálinger Balázs költő
2019.06.01. 10:00
Ajánlom
Június 8-án és 9-én, Krizantémok címmel kerül színre a Puccini magánéletéről szóló kamaradarab, amelynek szövegét Szálinger Balázs írta. A költő, drámaíró meglepődött, amikor kiderült, hogy az alkotásban a korabeli magyar bulvársajtó is fontos forrása lesz.

Puccini az utolsó nagy romantikus operaszerző, akinek az élete viszont szappanoperai fordulatokkal bővelkedik. Nem idegen a mai kor számára az ilyen művész?

Amennyiben valamennyire nárcisztikus, és keveri a nőzést az ihletszerzéssel? Nem. Szerintem ezek a dolgok megmaradtak. Az igaz, hogy ma már nincsenek olyan zeneszerzők, akiket az utca embere felismerne.

A könnyűzenében persze vannak. Hogy közelítetted meg Puccini alakját?

Mivel Puccini valóságos sztár volt a saját idejében, a korabeli magyar bulvársajtó is beszámolt arról a történetről, ami a Krizantémok című előadásunk alapja. Sőt, meglehetősen tapintatlanul! A cselédlány, a házsártos feleség mind névvel szerepelnek a cikkekben. Azt hinnénk, hogy ma bárdolatlanabbak az újságírók, de ellenkezőleg. Ezek komoly napilapok voltak bulvárrovattal. Előkerestem az 1909-es cikkeket, amelyek a Doria-ügyről szóltak, ez volt az egyik fő forrásom az operák, A Nyugat lánya és a Turandot mellett. De mi más lett volna? Ez egy bulvársztori, amiről komoly zenetörténészek nem írnak.

IMG_03381-092652.jpeg

Szálinger Balázs (Fotó/Forrás: Oszlánczi Zsófia)

Ma inkább tiszteletben tartjuk egy művész magánéletét?

Nem tudom elképzelni, hogy egy Kossuth-díjas, kapuzárási pánikkal viaskodó művész magánéletéről így számoljon be a Népszabadság.

Mi érdekelt a történetben?

Soha nem volt még olyan drámai alapszituációm, amelyben egy férfi és négy nő története jelenik meg. Az én szövegemben Doria, a cselédlány és Puccini között van egy kimondatlan, plátói szerelem. A cselédlányt viszonnyal vádolja a féltékeny feleség, Elvira, mint tudjuk, tévesen, és ezzel tragédiát okoz. A könnyed szerelmet képviseli Giulia, a csaposlány. És van egy aggódó lánytestvér, Fosca. Ez a kapcsolati háló bomlik ki egy órában.

Ihletforrásod volt az alkotásban a zene?

Nem vagyok operarajongó, nem is vagyok különösen művelt a műfajban.

Viszont a Krizantémok, amely, ha jól tudom, eredetileg egy gyászzene, valódi költői mű.

Képes voltam írás közben végtelenítve hallgatni. Általában változó, hogyan írok, melyik napszakban, és milyen színű bort iszom hozzá. A Krizantémokon éppen egy éve, nyaralás közben dolgoztam a Vaskapu-szorosnál. Velem szemben Szerbia, mi a feleségemmel a román oldalon, az első gyerekünket vártuk. Nem is illett a helyzethez, hogy egy ilyen tragikus történettel kellett foglalkoznom.

Legutóbbi köteted, a 361° a hatodik, amely verseket tartalmaz. Hogy tekintesz a versre?

A vers nálam anyanyelv. Azt adja ki, ami éppen bennem van.

Szégyellősebb vagy azokkal a szövegekkel, amik mélyebbről jönnek?

Írtam már terápiás jelleggel, de nem igazán jellemző rám. Viszont egy, a magánéletemből szorosan táplálkozó verset először azért nem szégyellek, mert akkor még benne vagyok az élményben, később pedig pont azért nem, mert már nem vagyok benne. Akkor eltávolodik tőlem a vers, és „egy értelmiségi használatra szánt szövegtermékké” válik. (nevet)

A Krizantémokkal egészen más közönség elé kerül most egy szöveged.

A kortárs költő kis közönséghez szokott, itt pedig jóval többen lesznek, és gyorsabban reagálnak. De nem az enyém a közönség, hanem minden alkotótársamé. Ezt csak akkor szoktam elfelejteni, ha nem arat sikert a darab.

Szalinger_361-094355.jpg

Szálinger Balázs: 361° (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire támaszkodsz az olvasó visszajelzéseire?

Az olvasó olyan, mint a választópolgár. Sok rossz dolognak van rengeteg olvasója, és sok jó dolognak van túl kevés olvasója. Fontos a visszajelzésük, de nem szabad elfelejtenem, mennyi minden befolyásolja a választásukat a sztárképződéstől az óriásplakátokig.

A kortárs költészetet szemmel kell tartania egy költőnek?

Én azért igyekszem. Amíg a Hévíz folyóirat szerkesztője voltam, rengeteg fiatal szövegét gondoztam, akikre jó büszkének lenni. Mondok néhány nevet: Vajna Ádám, Körösztös Gergely, Csete Soma, Juhász Tibor, Vida Kamilla, Dezső Kata, Biró Krisztián – biztos vagyok benne, hogy közülük jó páran negyven év múlva is az irodalomban maradnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Generációk csellista példaképe: 75 éves lenne Jacqueline du Pré

Tragikusan fiatalon hunyt el, de egyetlen évtized alatt beírta nevét a legfontosabb modern előadóművészek közé. Jacqueline du Pré inspiráció sokak számára ma is, egykori hangszerén pedig magyar művész játszik.
Könyv

75 éve verték halálra az Utas és holdvilág szerzőjét

Hetvenöt éve, 1945. január 27-én halt meg Szerb Antal. 1968-ban Balfon emlékművet avattak, amelyen az író szavai olvashatók: „A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.”
Könyv

Szabó Magda Abigéljét ajánlja a New York Times

A múlt héten jelent meg az itthon közkedvelt regény angol fordítása, melyet a kiadó Jane Austen és J.K.Rowling műveihez hasonlít.
Plusz

Könnyeinkkel küzdünk a Kobe Bryantről szóló animációs kisfilmet nézve

A Grammy gálát is beárnyékolta a Kobe Bryant haláláról érkező megrázó hír. Alicia Keys részvétnyilvánítása után több művész is az elhunyt emléke előtt tisztelgett műsorával. Mutatjuk Kobe Bryant Oscar-díjas animációs filmjét, amelyet a saját életéről készített.
Jazz/World

Ilyen volt Chick Corea fellépése a Grammy-díjátadón (és itt a nyertesek listája)

Grammy-díjat nyert Caroline Shaw és Jennifer Higdon szerzői albuma, de Chick Corea és Esperanza Spalding is. A gála legnagyobb nyertese viszont a 18 éves Billie Eilish.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Szabó Magda premier a Vörösmarty Színházban

Szabó Magda Az a szép, fényes nap című művét január 25-én mutatták be a székesfehérvári Vörösmarty Színház Nagyszínpadán Bagó Bertalan rendezésében.
Zenés színház ajánló

Újra színpadra kerül a Sztárcsinálók

Várkonyi Mátyás és Miklós Tibor alkotása 1981-ben az első magyar rockopera volt. Most az UP Újpesti Rendezvénytérben kerül újra színpadra.
Zenés színház premier

Vivaldiról szól José Cura első operája

Szerdán mutatják be José Cura Montezuma és a rőthajú pap című vígoperáját a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével a Zeneakadémián.
Zenés színház hír

Csütörtökön búcsúztatják Felföldi Anikót

A temetés szűk családi körben, egy későbbi időpontban lesz.
Zenés színház bűnügy

Ennyibe kerül valakit ököllel megütni az operaházban

Fizetnie kell a nézőnek, aki megütötte a közönség egy másik tagját a brit Királyi Operaházban.