Zenés színház

Puccini, a magyar bulvár áldozata

Szálinger Balázs költő
2019.06.01. 10:00
Ajánlom
Június 8-án és 9-én, Krizantémok címmel kerül színre a Puccini magánéletéről szóló kamaradarab, amelynek szövegét Szálinger Balázs írta. A költő, drámaíró meglepődött, amikor kiderült, hogy az alkotásban a korabeli magyar bulvársajtó is fontos forrása lesz.

Puccini az utolsó nagy romantikus operaszerző, akinek az élete viszont szappanoperai fordulatokkal bővelkedik. Nem idegen a mai kor számára az ilyen művész?

Amennyiben valamennyire nárcisztikus, és keveri a nőzést az ihletszerzéssel? Nem. Szerintem ezek a dolgok megmaradtak. Az igaz, hogy ma már nincsenek olyan zeneszerzők, akiket az utca embere felismerne.

A könnyűzenében persze vannak. Hogy közelítetted meg Puccini alakját?

Mivel Puccini valóságos sztár volt a saját idejében, a korabeli magyar bulvársajtó is beszámolt arról a történetről, ami a Krizantémok című előadásunk alapja. Sőt, meglehetősen tapintatlanul! A cselédlány, a házsártos feleség mind névvel szerepelnek a cikkekben. Azt hinnénk, hogy ma bárdolatlanabbak az újságírók, de ellenkezőleg. Ezek komoly napilapok voltak bulvárrovattal. Előkerestem az 1909-es cikkeket, amelyek a Doria-ügyről szóltak, ez volt az egyik fő forrásom az operák, A Nyugat lánya és a Turandot mellett. De mi más lett volna? Ez egy bulvársztori, amiről komoly zenetörténészek nem írnak.

IMG_03381-092652.jpeg

Szálinger Balázs (Fotó/Forrás: Oszlánczi Zsófia)

Ma inkább tiszteletben tartjuk egy művész magánéletét?

Nem tudom elképzelni, hogy egy Kossuth-díjas, kapuzárási pánikkal viaskodó művész magánéletéről így számoljon be a Népszabadság.

Mi érdekelt a történetben?

Soha nem volt még olyan drámai alapszituációm, amelyben egy férfi és négy nő története jelenik meg. Az én szövegemben Doria, a cselédlány és Puccini között van egy kimondatlan, plátói szerelem. A cselédlányt viszonnyal vádolja a féltékeny feleség, Elvira, mint tudjuk, tévesen, és ezzel tragédiát okoz. A könnyed szerelmet képviseli Giulia, a csaposlány. És van egy aggódó lánytestvér, Fosca. Ez a kapcsolati háló bomlik ki egy órában.

Ihletforrásod volt az alkotásban a zene?

Nem vagyok operarajongó, nem is vagyok különösen művelt a műfajban.

Viszont a Krizantémok, amely, ha jól tudom, eredetileg egy gyászzene, valódi költői mű.

Képes voltam írás közben végtelenítve hallgatni. Általában változó, hogyan írok, melyik napszakban, és milyen színű bort iszom hozzá. A Krizantémokon éppen egy éve, nyaralás közben dolgoztam a Vaskapu-szorosnál. Velem szemben Szerbia, mi a feleségemmel a román oldalon, az első gyerekünket vártuk. Nem is illett a helyzethez, hogy egy ilyen tragikus történettel kellett foglalkoznom.

Legutóbbi köteted, a 361° a hatodik, amely verseket tartalmaz. Hogy tekintesz a versre?

A vers nálam anyanyelv. Azt adja ki, ami éppen bennem van.

Szégyellősebb vagy azokkal a szövegekkel, amik mélyebbről jönnek?

Írtam már terápiás jelleggel, de nem igazán jellemző rám. Viszont egy, a magánéletemből szorosan táplálkozó verset először azért nem szégyellek, mert akkor még benne vagyok az élményben, később pedig pont azért nem, mert már nem vagyok benne. Akkor eltávolodik tőlem a vers, és „egy értelmiségi használatra szánt szövegtermékké” válik. (nevet)

A Krizantémokkal egészen más közönség elé kerül most egy szöveged.

A kortárs költő kis közönséghez szokott, itt pedig jóval többen lesznek, és gyorsabban reagálnak. De nem az enyém a közönség, hanem minden alkotótársamé. Ezt csak akkor szoktam elfelejteni, ha nem arat sikert a darab.

Szalinger_361-094355.jpg

Szálinger Balázs: 361° (Fotó/Forrás: Magvető Kiadó)

Mennyire támaszkodsz az olvasó visszajelzéseire?

Az olvasó olyan, mint a választópolgár. Sok rossz dolognak van rengeteg olvasója, és sok jó dolognak van túl kevés olvasója. Fontos a visszajelzésük, de nem szabad elfelejtenem, mennyi minden befolyásolja a választásukat a sztárképződéstől az óriásplakátokig.

A kortárs költészetet szemmel kell tartania egy költőnek?

Én azért igyekszem. Amíg a Hévíz folyóirat szerkesztője voltam, rengeteg fiatal szövegét gondoztam, akikre jó büszkének lenni. Mondok néhány nevet: Vajna Ádám, Körösztös Gergely, Csete Soma, Juhász Tibor, Vida Kamilla, Dezső Kata, Biró Krisztián – biztos vagyok benne, hogy közülük jó páran negyven év múlva is az irodalomban maradnak.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Olyan volt a teste, mint egy sámándob – 75 éve hunyt el Bartók Béla

Halála után három emberöltővel felidézzük Bartók utolsó éveit, és beleolvasunk Yehudi Menuhin nekrológjába. A zeneszerző iskolákat teremtett, hatalmas örökséget hagyott, amely egyszerre öröm és teher.
Vizuál

Fedezd fel Frida Kahlo életének helyszíneit!

Lehet-e még újat mondani arról a nőről, aki az életét és az érzéseit ilyen mélységben tárta a nyilvánosság elé, aki saját személyét is a művészete részévé változtatta? Az ikonikus képzőművészek életét bemutató filmek sorában ezúttal a mexikói festőművésznő nyomában járunk.
Fidelio Tours

A Gyógyítókerttől a Pajtaszínházig – Partitúra az Őrségben

Az Őrségben kalandozik a Partitúra kulturális felfedezőműsor szeptember 26-án, szombaton 14.30-tól a Duna tévén. Egyébként az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ide az ország nyugati kapujának védelmére.
Színház

Hát én nem vagyok magyar? – Kondor Ernő, a pesti kabaré „feltalálója”

A magyar kabaré története szomorú históriákkal teli, a nagy nevettetők élete sokszor egyáltalán nem volt vidám. De talán az egyik legigazságtalanabb sors a honi kabaré alapítójának, Kondor Ernőnek jutott. Őt már az életében elfelejtették. Pedig pályatársa, Kellér Dezső joggal nevezte őt a műfaj feltalálójának, ugyanis az általa megteremtett irodalmi kabaré a világon egyedülálló volt.
Jazz/World

Frissítette minden idők legjobb 500 albumának listáját a Rolling Stone

Tizenhét évvel első kiadása után napra kész állapotba hozta a Rolling Stone magazin minden idők legjobb 500 albumának listáját, amelynek élén Marvin Gaye What's Going On című albuma felváltotta a Beatles együttes Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band című albumát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.