A köpeny és a Gianni Schicchi Puccini életművének különleges darabjai, az Angelica nővérrel együtt a Triptichon hármasát alkotják. A zeneszerző szerint mindhárom történet a halállal foglalkozik; figyelemreméltó, hogy a melankóliára és tragikumra mindig kapható komponista egy szellemesen diabolikus, a commedia dell'arte hagyományait élesztgető kisoperával zárja a diskurzust – írta róluk egy kritikusunk.

A Szegedi Nagyszínházban Göttinger Pál rendezésében kerül színpadra a Triptichon két darabja. „Nem vagyok operarendező – annak ellenére, hogy kiskorom óta az akarok lenni, és hivatásos rendezőként is foglalkozhattam vele már többször is –, ezért olyan nekem operával dolgoznom, mint egy szafari-parkos kirándulás.

– nyilatkozta a bemutató kapcsán a rendező, és hozzátette, szintén Szegeden készült a Sly, amely örömteli közös munka volt. „Azok közé tartozom, akik szerint a színházcsinálás értelme az együtt töltött minőségi idő. Az előadáskor ugyan másokat is bevonunk ebbe a közösségbe, a nézőket – de ugyanúgy az együtt töltött idő a lényeg, nem a produkció. Az csak… egy következmény. A sok közül egy. Ha a próbaidőszak alatt együtt töltött idő minőségi volt, akkor annak a végeredménye is az lesz – ez a naiv elképzelésem.”

Göttinger Pál Szegeden Puccini-operákat rendez (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)

A Gianni Schicchi főszerepeit (két szereposztásban) többek között Ferenczy Orsolya, Kobács Éva, Somogyvári Tímea Zita, Dobrotka Szilvia, Vajda Júlia, Balczó Péter, Turpinszky Gippert Béla éneklik; A köpeny főszerepeit pedig Cseh Antal, Réti Attila, László Boldizsár, Turpinszky Gippert Béla, Bocskai István, Makkos Ambrus, Bordás Barbara és Kónya Kriszta.

A Szegedi Szimfonikusokat Kardos Gábor és Pál Tamás igazgatja, közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház tánckara.

Göttinger Pál hatéves korában látta A köpenyt az Operaházban. Az élmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma színházzal foglalkozzon, sőt ő maga rendezze a darabot, amelyet remekműnek tart. „Sűrű, mellébeszélés nélküli, mégis gazdagon és mély rétegekkel színezett képe annak, hogy kap sebet a másik emberbe vetett hit bizonyossága. Teljesen megbízunk a másikban, odaadjuk magunkat neki – és aztán egyszercsak, minden átmenet nélkül bizonyosak leszünk benne, konkrét bizonyíték nélkül is, hogy méltatlan a bizalmunkra.

A színpadra állítás során a cél ennek a másodpercnek, az átbillenés pillanatának előkészületeiről, megtörténtéről és következményeiről szóló, hagyománytisztelő előadás létrehozása.

A köpeny és a Gianni Schicchi énekesei (Fotó/Forrás: Szegedi Nemzeti Színház)

Göttinger szerint az operarendezés emberábrázolásra kevéssé alkalmas, ugyanis a műfaj nagy képekben, kifeszített pillanatokban gondolkodik. Egy operajelenet tízperces muzsikálássá bonthat egyetlen másodpercnyi történést is. A Gianni Schicchi szereplői ráadásul első ránézésre nem sok titkot rejtenek. Azt mondják, amit gondolnak, motivációik világosak, replikáik átlátszóak, ármánykodásaik nevetségesek. Mintha kabarészereplők lennének, nem is emberek. Ez az ábrázolásmód nem engedi a másik darabnál lehetséges (és élvezetes) indítékok, belső ívek szálazgatását, az állandó kétesélyességet, hanem nagy formákban kell gondolkodni, erős gesztusokban, kapzsiságról, alávalóságról, másokon átgázolásról, semmi-sem-drága győzni akarásról kell beszélni úgy, hogy ne legyen az egész didaktikus – és lehetőség szerint szórakoztató is maradjon. Erről a munkamódszerbeli különbségről, a két darab két féltekéjéről szólnak majd a szegedi munka a próbafolyamat hetei, és ezen kutakodásuk állását tárják majd a közönség elé az alkotók.

Ha úgy tudjuk intézni, hogy ezekért a felismerésekért ne meggyűlöljük magunkat és a mellettünk lévő embereket, hanem megnyugodjunk együtt, és megkíséreljünk tovább lépni – akkor jól végeztük a dolgunkat” – mondja a rendező.

Az előadás október 11-én mutatkozik be. Aki bérletben szeretné biztosítani helyét az előadásokra, annak érdemes sietnie, ugyanis már csak október 18-ig van lehetőség bérletvásárlásra.